Itt vannak a NAV válaszai az adóbevallással kapcsolatban

2019. május 13. Május 20. az adóbevallás határideje. Az adóhatóság összegyűjtötte a leggyakoribb adózói kérdéseket, és megválaszolta őket. Ezzel a segítséggel könnyebb az adókedvezmények érvényesítése is.

Nyakunkon a személyi jövedelemadó bevallásának határideje. A legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkben írtuk meg. Az adóhatóság összegyűjtötte a leggyakoribb kérdéseket, és meg is válaszolta őket, hogy segítse az adózókat.

Akkor is elkészíti a NAV a bevallási tervezetemet, ha 2018-ban több munkáltatóm is volt, vagy év közben megszűnt a munkaviszonyom?

A magánszemélyek számára a NAV akkor is elkészíti az adóbevallási tervezet, ha 2018-ban több munkáltatójuk volt, vagy év közben megszűnt a munkaviszonyuk. Az adóbevallási tervezet valamennyi munkáltatótól származó jövedelmet tartalmazza akkor, ha a munkáltatók az előírásoknak megfelelően teljesítették adókötelezettségüket.

Ha az adózó valamilyen kedvezményt (családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékosság miatti személyi kedvezmény) érvényesíthet, és év közben megszűnt a munkaviszonya, akkor – feltéve, hogy jogosult volt az adott kedvezményre az év egészében – a bevallási tervezetet módosítania kell, hiszen az érvényesíthető kedvezmények nem csak azokra a hónapokra járnak, amelyekben volt munkaviszonya.

Összevonás alá eső jövedelmek és a kedvezmények

Hogyan tudom a bevallási tervezetben érvényesíteni a családi kedvezményt vagy az első házasok kedvezményét vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezményt? Ha csak az év egy részében volt munkaviszonyom, akkor a kedvezményeket csak arányosan vehetem igénybe?

A) Családi kedvezmény

A családi kedvezmény érvényesítése minden olyan hónapra lehetséges, amely hónapokra a kedvezményezett eltartott után családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül, függetlenül attól, hogy a munkaviszony hány hónapon keresztül állt fenn. A családi kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint családi járulékkedvezményként az egyéni egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék együttes összege terhére lehet érvényesíteni. Megállapításával kapcsolatban segítséget nyújthat a NAV honlapján megtalálható 73. számú, a családokat érintő adóalap-kedvezményekről szóló információs füzet, amelyet ezen a linken érhet el: http://nav.gov.hu/nav/inf_fuz

B) Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezménye annak a párnak jár, melynek legalább egyik tagja az első házasságát köti. A kedvezmény a házaspárt a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon keresztül illeti meg, ha a házasság ez idő alatt fennáll. A kedvezmény tehát nem csak azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben az adózó munkaviszonnyal rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a munkaviszony nem áll fenn a teljes évben, feltéve, hogy a magánszemély rendelkezik annyi összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, amiből a kedvezmény egész évi összege levonható.

C) Súlyos fogyatékosság

A személyi kedvezményt (súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt) a 335/2009. Kormányrendeletben felsorolt, BNO kód alapján meghatározott betegségekben szenvedő, illetve fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személyek érvényesíthetik. A fogyatékos állapot fennállása alatt, az erről szóló orvosi igazolás vagy az ellátás folyósításáról szóló határozat birtokában érvényesíthető kedvezmény összege havonta a mindenkori minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. A kedvezmény nem csak azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben az adózó munkaviszonnyal rendelkezett. Vagyis akkor is érvényesíthető, ha a munkaviszony nem áll fenn a teljes évben, de rendelkezik annyi összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő adóval, amiből az egész éves kedvezmény összege levonható.

Ha 2018-ban külföldről is származott jövedelmem, akkor ez szerepelni fog a bevallási tervezetben? Mi a teendő, ha 2018-ban csak külföldön szereztem jövedelmet?

A NAV a nyilvántartásaiban szereplő munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. A külföldi munkáltatók, kifizetők a NAV részére nem szolgáltatnak adatot, ezért az adóbevallási tervezet a külföldről származó jövedelmeket nem tartalmazza. Külföldről származó jövedelem esetén tehát az adóbevallási tervezetet ki kell egészíteni.

A külföldi munkaviszonyból származó jövedelem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a munkavégzés államában adóköteles, Magyarországon a külföldi jövedelméről nem kell bevallást benyújtania, ha nem volt az adóévben egyéb olyan jövedelme, amely itthon adóköteles.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szerepel-e a tervezetben?

a) Kifizetőnek történő bérbeadás

Ha valaki magánszemélyként az ingatlant nem egy másik magánszemélynek, hanem kifizetőnek adta bérbe, akkor a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetet, amely tartalmazza a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat, vagyis a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget és az egészségügyi hozzájárulást. Abban az esetben, ha az adózónak ezen kívül más adóköteles jövedelme is volt tavaly (például munkabér), akkor az is szerepel a tervezetben.

Ha valaki az ingatlan-bérbeadási tevékenységére tekintettel áfafizetésre kötelezett (erre a tevékenységére az adókötelessé tételt választotta), és a NAV elkészítette az adóbevallási tervezetét, akkor az módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá.

b) Bérbeadás magánszemélynek

Ha valakinek 2018-ban kizárólag bérbeadási tevékenységből származott bevétele, és az ingatlant magánszemélynek adta bérbe, akkor neki a NAV nem készíti el az adóbevallási tervezetet. Az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania a 18SZJA bevallásban.

Ha ezen bevételen kívül a magánszemélynek olyan jövedelme is volt, amelyről az adóhatóság kifizetői adatokkal rendelkezik (például munkabér), akkor a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetet, amit azonban a bérbeadó magánszemélynek ki kell egészítenie a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokkal.

Ha az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély áfa fizetésére kötelezett (erre a tevékenységére az adókötelessé tételt választotta), és részére a NAV elkészítette az adóbevallási tervezetet, akkor azt módosítás nélkül nem fogadhatja el, személyijövedelemadó-bevallását a tervezet felhasználásával készítheti el.

Kapok-e a NAV-tól bevallást, ha tavaly csak gyermekgondozási díjban részesültem, más jövedelmem nem volt. Van-e valamilyen bevallási kötelezettségem, vagy a NAV készít nekem bevallást?

A NAV által készített adóbevallási tervezet tartalmazza a gyermekgondozási díjat, mert az adóköteles társadalombiztosítási ellátás.

Diákmunkával összesen 10 ezer forintot kerestem 2018-ban. Munkaszerződést kötöttek velem. Ezt a kis összegű jövedelmet is be kell vallanom?

Az szja-bevallást akkor is el kell készíteni, ha valaki csak rövid ideig állt munkaviszonyban, és kisebb összegű bérjövedelmet kapott. Az Szja-törvény nem tartalmaz ehhez kapcsolódóan mentességi szabályt, ezért függetlenül attól, hogy a diák milyen összegű bérjövedelmet szerzett munkaviszonyában 2018-ban, a jövedelem adóköteles, és a NAV által elkészített adóbevallási tervezet is tartalmazza. (A diákmunka adózásáról részletesen itt írtunk.)

Ha 2018-ban ingatlant adtam el, akkor hogyan tudom a tervezetet kiegészíteni?

A bevallási tervezet a kifizetők, munkáltatók által megküldött adatokat tartalmazza, ezért az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a bevallási tervezetben nem szerepel. Ha az ingatlant olcsóbban adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell a bevallásban szerepeltetnie, mivel az eladásból nem keletkezett jövedelme. Ilyen esetben a bevallási tervezetet sem kell kiegészítenie az ingatlanértékesítésből származó bevétellel.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatban korábban itt írtunk.

Ha 2018-ban ingóértékesítésből származott jövedelmem, akkor hogyan tudom a tervezetet kiegészíteni?

Az adóbevallási tervezet az adóhatóság nyilvántartásában szereplő, munkáltató, kifizető által teljesített havi adó- és járulékbevallások adatait tartalmazza, vagyis az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem nem szerepel a tervezetben. Az ingóértékesítésből származó jövedelem adóját a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania és megfizetnie.

Ha valakinek 2018-ban kizárólag ingóértékesítésből származott jövedelme, akkor a NAV nem készíti el az adóbevallás tervezetét. Ha ezen bevételen kívül olyan jövedelme is volt, amelyről az adóhatóság kifizetői adatokkal rendelkezik (például munkabér), akkor a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetet, amit azonban ki kell egészíteni az ingóértékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adatokkal.

Az ingóértékesítéséből származó adóköteles jövedelmet a 163. sorban kell feltüntetni.

Ha az ingóságok értékesítésére gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel került sor 2018-ban, akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő, amit a 9. sorban kell feltüntetni. Ezután 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapja a megállapított jövedelem 82 százaléka.

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – ha az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha e jogcímen megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos adót megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

2018-ban adószámos magánszemélyként fizetővendéglátó tevékenységet folytattam, amire a tételes átalányadózást választottam. A bevallásban fel kell-e tüntetnem a bevételemet, ha igen melyik sorban?

Ha a NAV készített bevallási tervezetet (például azért, mert munkaviszonyból származó jövedelmet is szerzett az adózó 2018-ban), akkor annak 174. sorát kell kitöltenie, ahol szerepeltetni kell a szobák számát és a fizetendő adó összegét (38 400 forint/szoba/év). A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek nem kell a bevételét feltüntetni az szja-bevallásban.

Ha a NAV nem készített bevallási tervezetet, vagy az adózó a tervezet papíralapon történő megküldését kérte, és annak tartalmát módosítania kell, akkor saját magának kell elkészítenie szja-bevallását.

Adómentes, illetve a jövedelembe nem számító bevételek

Szerepelni fog-e a bevallási tervezetben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmem?

Főszabály szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről a magánszemélynek nem kell bevallást benyújtania, így bevallási tervezet sem készül számára, ha bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg megállapítása során a foglalkoztatás napjainak számát kell megszorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatával (8 255 Ft/nap, illetve 10 790 Ft/nap). Jövedelemként tehát kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni és bevallani.

Ha valaki 2018-ban egyszerűsített foglalkoztatásból a mentesített keretösszeget meghaladó bevételre tett szert, akkor az adóbevallási tervezet tartalmazza a mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet és annak adóját.

Példa:

Foglalkoztatás napjainak száma: 10 nap

Kapott jövedelem: 100 000 Ft

Mentesített keretösszeg: 10 nap x 8 255 Ft= 82 550 Ft

Az adóbevallás 1. sorában szereplő összeg:

100 000 – 82 550 = 17 450 Ft

Kell-e személyijövedelemadó-bevallást benyújtanom, ha 2018-ban csak nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesültem?

A nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek ellátásai (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak minősülnek, vagyis adómentes juttatásnak számítanak. Ezen ellátásokról szja-bevallást nem kell benyújtani, illetőleg ezt a juttatást a bevallási tervezet sem tartalmazza.

Kapok-e bevallási tervezetet, ha csak iskolai ösztöndíjat kaptam?

Az oktatási intézményben folytatott tanulmányra tekintettel kapott ösztöndíj adómentes bevétel, ezért arról nem kell személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, illetve az ösztöndíj a bevallási tervezetben sem szerepel.