Növekvő bizonytalanság mellett lépett nagyot a Mol
2017. november 21.
Szerdán csökkenti a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát a Mol. A lépés a piaci bizonytalanság tükrében elég meglepő, más összevetésben azonban elég gyanús. A főbb olajtermelők a hónap végén ülnek össze, hogy a kitermelés korlátozásának meghosszabbításáról tárgyaljanak.
Szerdán 8 forinttal csökkenti a benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol – közölte tegnap kora este piaci forrásokra hivatkozva az MTI. Bár miután november 6-án elérte kétéves csúcsát, a mértékadó Brent nyersolaj jegyzése 10 napja (kisebb ingadozásokkal) esik, a csökkenés mértéke nem akkora (alig több 2 dollárnál), hogy óhatatlanul ne merülne fel a gyanú: az intézkedésben szerepe lehetett annak a legalábbis ellentmondásos visszhangnak, ami azt követte, hogy Tállai András „egy telefonnal elintézte”, hogy választókörzetében, Mezőkövesden lejjebb vigye a benzin árát az olajtársaság. Az ügyről egyebek mellett a Bloomberg hírügynökség is hírt adott, a piaci folyamatokba való hasonló beavatkozásokat szinte egyenes összefüggésbe hozva azzal, hogy Magyarország versenyképessége 101-ik a Világgazdasági Fórum 137 országot felsoroló idei éves jelentésében.
Most azonban nem ennek tulajdonítható az elmúlt időszak emelkedése. Az 50 dolláros szintet a Brent jegyzése már a II. negyedévben meghaladta, a jövedéki adó mértéke így valamivel több mint fél év után visszaállt a korábbira. Ezekben a napokban pedig már kétéves csúcsa közelében jár a Brent jegyzése; a szeptember 1-jei 52,75 dollárról november 6-ára 64,27 dollárra emelkedett, majd – mint említettük ehhez képest minimális mértékben - mintegy 2 dollárt esett vissza. A Mol a mostani csökkentéssel így nem adta – nem is adhatta – vissza az azóta bekövetkezett összesen 14 forintos (benzin) és 27 forintos (gázolaj) emeléseket az autósoknak. (Kivéve természetesen a gyevi bírót).
Bármilyen örömteli is, igen meglepő a benzinnél szokatlan (mint táblázatunkból is látszik) mértékű árcsökkentés. Az olajpiacot ugyanis ezekben a napokban meglehetős bizonytalanság jellemzi. November 30-án ülnek össze Bécsben azok az olajtermelő országok, amelyek hosszas huzavona után tavaly 2016 decemberében állapodtak meg arról, hogy az akkor októberi szinthez képest 2017. január 1-jétől fél éven keresztül együttesen napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a kitermelésüket. Bár akkor sokan megkérdőjelezték, hogy betartják-e a megállapodást, az életképesnek bizonyult, annyira, hogy május 25-én meg is hosszabbították 2018. március végéig.
Addig még négy hónap van hátra, de a várakozások az ingatag piacon máris megerősítették a spekulációt. A legtöbben az újabb hosszabbításokra tesznek, valószínűleg 2018 végéig, miután Vladimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy nyitott egy ilyen lépés iránt. Márpedig Oroszországnak nyilvánvalóan kulcsszerepe van az ügyben. Az orosz elnök azonban azt is hangsúlyozta, hogy Moszkvában még nem döntöttek. Ezzel összefüggésben korábban Alexander Novak orosz energetikai miniszter úgy vélte, hogy ebben a hónapban nem is feltétlenül lesz döntés. Nehéz meggyőződni ugyanis arról – mondta - hogy egy ilyen lépésre szükség van-e még jóval a megállapodás lejártát megelőzően. Úgy tűnik, az orosz olajipari vezetők többsége az OPEC-cel való további együttműködés mellett van, eltér azonban a véleményük arról, hogy szükség van-e a korlátozások meghosszabbítására, és ha igen, az mennyi ideig tarthat.
A bizonytalanságot fokozza, hogy némileg elhalkulni látszanak azok a hangok, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok és ezen belül az olaj világának gyors végét jósolják. A Nemzetközi Energia Ügynökség 2017-es, a kilátásokról szóló jelentésében arra jutott, hogy a globális energiaigény ugyan lassabban növekszik, mint a múltban, de 2040-re így is 30 százalékkal bővül. Az olajigény ezen belül folyamatosan csökkenő ütemben ugyan, de 2040-ig tovább növekszik. A 2020-as évek közepéig a kereslet növekedése továbbra is erőteljes marad, ezt követően várható csak jelentős lassulás. De az olajtársaságok is további növekedésre készülnek. Az elektromos autók elterjedése csak alig csökkenti az olajkeresletet. A többi közlekedési ágazat igényei nem vagy csak kevéssé mérséklődnek, és akkor nem szóltunk a többi olajra épülő ágazatról, mint például a műanyagipar.
Átmeneti árcsökkenések tehát még jöhetnek – ha például nem sikerül megállapodni a termeléskorlátozás meghosszabbításában – kétséges azonban, hogy az 50 dollár alatti ár tartósan visszatér, még akkor is, ha számításba vesszük az olajpala-termelés esetleges növekedését. A legoptimistább előrejelzések is legfeljebb 50 és 60 dollár körüli árakkal számolnak.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: benzin, üzemanyag, benzinár, jövedéki adó, Mol, OPEC
Itt nem a piac alakítja a benzinárat?
Szerdán 8 forinttal csökkenti a benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol – közölte tegnap kora este piaci forrásokra hivatkozva az MTI. Bár miután november 6-án elérte kétéves csúcsát, a mértékadó Brent nyersolaj jegyzése 10 napja (kisebb ingadozásokkal) esik, a csökkenés mértéke nem akkora (alig több 2 dollárnál), hogy óhatatlanul ne merülne fel a gyanú: az intézkedésben szerepe lehetett annak a legalábbis ellentmondásos visszhangnak, ami azt követte, hogy Tállai András „egy telefonnal elintézte”, hogy választókörzetében, Mezőkövesden lejjebb vigye a benzin árát az olajtársaság. Az ügyről egyebek mellett a Bloomberg hírügynökség is hírt adott, a piaci folyamatokba való hasonló beavatkozásokat szinte egyenes összefüggésbe hozva azzal, hogy Magyarország versenyképessége 101-ik a Világgazdasági Fórum 137 országot felsoroló idei éves jelentésében.
A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a kútárak közötti különbségek az eltérő költségelemekkel (szállítási költség szintek, kút beruházás ráfordításai), de alapvetően a hazai olajpiac szabad versenyen alapuló működésével magyarázhatók. Ezért fordulhat elő, hogy kutanként jelentős, akár 40-50 forintos árkülönbség is lehet. Az üzemanyagoknál, ugyanúgy, ahogyan a legtöbb fogyasztási cikknél is különböző árak vannak, attól függően, hogy hol vásárol az ügyfél - hangsúlyozta.
Már az meglepő lehet, hogy az adóügyekért felelős államtitkárnak, ha magasnak tartja a benzinárakat, a telefon jut eszébe, ahelyett, hogy a benzint terhelő adók csökkentésére tenne javaslatot kormányának. Ezek ugyanis a végső árnak több mint 50 százalékát tartalmazzák – ahogy azt Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára korábban az MTI-nek elmondta. Egyelőre azonban egy tavalyi intézkedés nyomán az a helyzet, hogy ha a világpiacon 50 dollár alá csúszik egy-egy negyedév átlagos ára – ahogy ez még az év elején is volt - a jövedéki adó éppenhogy emelkedik.Szokatlan mértékben változtattak
Most azonban nem ennek tulajdonítható az elmúlt időszak emelkedése. Az 50 dolláros szintet a Brent jegyzése már a II. negyedévben meghaladta, a jövedéki adó mértéke így valamivel több mint fél év után visszaállt a korábbira. Ezekben a napokban pedig már kétéves csúcsa közelében jár a Brent jegyzése; a szeptember 1-jei 52,75 dollárról november 6-ára 64,27 dollárra emelkedett, majd – mint említettük ehhez képest minimális mértékben - mintegy 2 dollárt esett vissza. A Mol a mostani csökkentéssel így nem adta – nem is adhatta – vissza az azóta bekövetkezett összesen 14 forintos (benzin) és 27 forintos (gázolaj) emeléseket az autósoknak. (Kivéve természetesen a gyevi bírót).
Bármilyen örömteli is, igen meglepő a benzinnél szokatlan (mint táblázatunkból is látszik) mértékű árcsökkentés. Az olajpiacot ugyanis ezekben a napokban meglehetős bizonytalanság jellemzi. November 30-án ülnek össze Bécsben azok az olajtermelő országok, amelyek hosszas huzavona után tavaly 2016 decemberében állapodtak meg arról, hogy az akkor októberi szinthez képest 2017. január 1-jétől fél éven keresztül együttesen napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a kitermelésüket. Bár akkor sokan megkérdőjelezték, hogy betartják-e a megállapodást, az életképesnek bizonyult, annyira, hogy május 25-én meg is hosszabbították 2018. március végéig.
Addig még négy hónap van hátra, de a várakozások az ingatag piacon máris megerősítették a spekulációt. A legtöbben az újabb hosszabbításokra tesznek, valószínűleg 2018 végéig, miután Vladimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy nyitott egy ilyen lépés iránt. Márpedig Oroszországnak nyilvánvalóan kulcsszerepe van az ügyben. Az orosz elnök azonban azt is hangsúlyozta, hogy Moszkvában még nem döntöttek. Ezzel összefüggésben korábban Alexander Novak orosz energetikai miniszter úgy vélte, hogy ebben a hónapban nem is feltétlenül lesz döntés. Nehéz meggyőződni ugyanis arról – mondta - hogy egy ilyen lépésre szükség van-e még jóval a megállapodás lejártát megelőzően. Úgy tűnik, az orosz olajipari vezetők többsége az OPEC-cel való további együttműködés mellett van, eltér azonban a véleményük arról, hogy szükség van-e a korlátozások meghosszabbítására, és ha igen, az mennyi ideig tarthat.
Még az optimisták sem várnak jelentős árcsökkenést
A bizonytalanságot fokozza, hogy némileg elhalkulni látszanak azok a hangok, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok és ezen belül az olaj világának gyors végét jósolják. A Nemzetközi Energia Ügynökség 2017-es, a kilátásokról szóló jelentésében arra jutott, hogy a globális energiaigény ugyan lassabban növekszik, mint a múltban, de 2040-re így is 30 százalékkal bővül. Az olajigény ezen belül folyamatosan csökkenő ütemben ugyan, de 2040-ig tovább növekszik. A 2020-as évek közepéig a kereslet növekedése továbbra is erőteljes marad, ezt követően várható csak jelentős lassulás. De az olajtársaságok is további növekedésre készülnek. Az elektromos autók elterjedése csak alig csökkenti az olajkeresletet. A többi közlekedési ágazat igényei nem vagy csak kevéssé mérséklődnek, és akkor nem szóltunk a többi olajra épülő ágazatról, mint például a műanyagipar.
Átmeneti árcsökkenések tehát még jöhetnek – ha például nem sikerül megállapodni a termeléskorlátozás meghosszabbításában – kétséges azonban, hogy az 50 dollár alatti ár tartósan visszatér, még akkor is, ha számításba vesszük az olajpala-termelés esetleges növekedését. A legoptimistább előrejelzések is legfeljebb 50 és 60 dollár körüli árakkal számolnak.
Az üzemanyag árának új képzési módszeréről itt olvashat
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: benzin, üzemanyag, benzinár, jövedéki adó, Mol, OPEC
Kapcsolódó anyagok
- 2019.09.17 - Veszélyes hintába lendült az olaj ára
- 2018.11.15 - Tényleg jó hír a zuhanó olajár?
- 2018.04.27 - Mi lesz veled, benzinár?
- 2017.12.21 - Megvan, honnan érkezett a mérgező pia
- 2017.09.25 - Keddtől összemennek a Mol részvények
- 2017.04.11 - Így rángatja a kormány az inflációt
- 2017.01.13 - Benzinpénz: nem jár mindenkinek az emelés
- 2016.10.03 - Hogy is van ezzel a benzinárral?
- 2016.08.03 - Benzinár: 60 forint is lehet a különbség
További kapcsolódó anyagok