Könnyebben összehasonlíthatjuk a befektetéseket

Itt az új világ a biztosításoknál

2018. január 9. Januártól könnyebben össze tudják hasonlítani az ügyfelek a megtakarítási célú életbiztosításokat az új, mindössze háromoldalas Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak (KID) köszönhetően. A biztosítók arra figyelmeztetnek, hogy a helyes értelmezés a pénzügyekben jártasak számára is komoly kihívást jelenthet.

Január 1-jétől lépett életbe az 1286/2014/EU – ismertebb nevén PRIIPS – rendelet, ami az egész Európai Unióban – így hazánkban is – kötelezővé teszi a biztosítóknak, hogy új információs anyagot tegyenek eléretővé a befektetési elemet tartalmazó biztosításokhoz. Az alig háromoldalas, úgynevezett Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumba (KID) jelentős mennyiségű adatot kellett belesűríteni.

Bizonyos értelemben Magyarország a MABISZ által 8 éve önkéntes alapon bevezetett, majd törvényi erővel kötelezővé tett Teljes költségmutató (TKM) kidolgozásával megelőzte a többi tagországot – áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) közleményében. Ugyanakkor a KID lényegesen többet jelent egy új mutatószámnál. A háromoldalas dokumentum alapvető célja, hogy a befektetési elemeket tartalmazó pénzügyi termékek kockázata, költségvonzata és várható eredménye egyértelműen összehasonlíthatóvá váljon. Előnye, hogy nem szükséges minden termék esetében akár több tíz oldalas feltételrendszereket átbogarászni, segítségével relatíve gyorsan mérhetők fel az összetettebb termékek alapvető paraméterei is.

1-től 7-ig skálázza a kockázatot

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a KID lényegében egy szerződéskötés előtti tájékoztató, nem a konkrét biztosítási szerződés adatait tartalmazza, hanem elsősorban a befektetési döntés meghozatalában segít – figyelmeztet Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke. Ennek megfelelően tartalmazza az adott termék pármondatos leírását, amelyből kiderül annak célja, időtartama, a biztosítási szolgáltatások és költségek, továbbá az is, kinek szánják.

Az alapvető információkat a termék kockázati mutatója követi, ez egy egyszerű, egytől hétig terjedő skálán megállapított szám. Ez a termékbe foglalt befektetői kockázatokat sűríti egyetlen számba, ahol a kisebb érték alacsonyabb kockázatot jelent. Ez a mutató egységes számítási szabályokon alapul, szubjektív eleme nincs, így a kockázat valóban összehasonlíthatóvá válik.

Több forgatókönyv is lehetséges

A minél pontosabb kép érdekében a KID négy különböző forgatókönyvet is bemutat: kedvező, mérsékelt és kedvezőtlen; a negyedik, stresszforgatókönyv pedig azt illusztrálja, hogy mire lehet számítani szélsőséges piaci körülmények esetén. A forgatókönyvek három időpontra mutatnak értékeket: a javasolt tartási időre, annak felére és az első évre. Mindezt annak érdekében, hogy a fogyasztó érdemben fel tudja mérni a korábbi visszavásárlás lehetséges hozamkövetkezményeit. Van, akinek az összegszerű és van, akinek a százalékos bemutatás a szemléletesebb, ezért a termék várható teljesítményét kétféle módon is illusztrálják: egy konkrét összegként, amit az adott időpontban kifizetnek és éves átlagos hozamként. Valamennyi esetben a költségekkel csökkentett kifizetéseket tünteti fel a KID.

A biztosítók arra figyelmeztetnek, hogy ezek a teljesítmény forgatókönyvek komolyabb értelmezési nehézségeket okozhatnak. A hozamok számítása szigorúan kötött metóduson alapul. Ez a jövőbeli feltételezett hozamkilátásokat a múltbéli teljesítményekre alapozza, így a bemutatott érték nem minden esetben mutat hiteles képet. A hazai piacon is találunk olyan befektetési eszközt, amelynek a magas tényhozamait reálisan nem lehet elvárni a jövőben. Ennek kifejezésére azonban a számítási metodika nem ad lehetőséget, azaz könnyen irreális elvárásokat kelthet az ügyfelekben.

Új mutató is jön

A költségek részletezésénél egy új mutatót is bevezettek. Az úgynevezett RIY (Reduction in Yield) a hozamcsökkenés mértékét mutatja meg a már ismertetett időtávokra. Jellegéből adódóan ugyan nagyon hasonlít a már jól ismert TKM-re, ám módszertana több ponton is eltér.

Bár az értelmezhetőség szempontjából valóban jobb lenne, ha csak egy mutató lenne a piacon, a rövid bevezetési határidők miatt esélytelen volt a megfelelő RIY hatástanulmányok elkészítése – emeli ki Kozek András. Hozzátette: legalább 1-2 évnyi tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy a TKM és a RIY viszonyáról döntés születhessen.

Mindenkinek tanulnia kell

A biztosítók úgy vélik, hogy a KID helyes értelmezése egy tanulási folyamat eredménye lesz, aminek még nagyon az elején járunk. Szabályozásbeli finomításokra, korrekciókra is számítani lehet. A befektetési alapkezelő szektor ráadásul 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt befektetői információk) alkalmazza, amely több ponton is eltér a KID-től. Így például nem tartalmazza a tranzakciós költségeket.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: biztosítók, MABISZ, életbiztosítás, befektetés, megtakarítás, KID, Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum, TKM, RIY