Az MNB azt mutatta ki, hogy javult a versenyképességünk

Itt a visszaesés, amit leplezni igyekszik a kormány

Fotó: Facebook.com

2022. november 16. A friss statisztikai adatok szerint a harmadik negyedévben az előzőhöz képest a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. A román GDP ugyanekkor 1,3 százalékkal nőtt, de az unióban sem volt visszaesés. A pénzügyminiszter a magyar adatot várakozás felettinek minősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig arról tájékoztatott, hogy a versenyképességünk javult.

„Jó hír érkezett” – kezdte közösségi videóposztját (ez látható a képen úgy, ahogy közzétette) a pénzügyminiszter. Mint Varga Mihály elmondta: a szakértői várakozások felett, 4,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, így az első 9 hónapban 6,1 százalékos lett a növekedés. Hozzátette még, hogy ez az egyik legkedvezőbb adat az uniós országok között. A pénzügyminiszter azonban mintha annyira nem tudott volna őszintén mosolyogni.

Kissé részletesebben vizsgálva ugyanis az adatokat kiderül, hogy a harmadik negyedévben az előzőhöz képest a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint bár végérvényesen csak az utolsó negyedéves adatok ismeretében jelenthető ki, de minden bizonnyal technikai recesszióba süllyedt a hazai gazdaság az idei év második felében. A következő negyedévek a gazdasági aktivitás további lassulását hozhatják, a mélypont a jövő év elején jöhet el.

Nem mindenütt ütött be a recesszió

A megnövekedett energiaárak és a vágtázó infláció – hívta fel a figyelmet az elemző – egyszerre szorítják vissza a fizetőképes keresletet és árnyékolják be az ipari export kilátásait. A rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik. Rövidtávon egyedüli pozitív tényezőként a feldolgozóiparban kiépülő exportkapacitások hozhatók fel. Úgy véli, ezen a téren felfelé mutató kockázatot jelenthet, amennyiben a világgazdasági konjunktúra a vártnál gyorsabban tér magához.

Érdemes megnézni még néhány, szintén frissen nyilvánosságra hozott nemzetközi adatot is – tesszük már mi hozzá. A románok a harmadik negyedévben szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 4,7 százalékkal növekedtek, ezen belül a harmadik negyedév az előzőhöz képest 1,3 százalékos pluszt hozott. Tény, hogy az ottani első három negyedévi bővülés éves összevetésben 4,3 százalék lett, de arról ne feledkezzünk el, mekkora gázfröccsöt adott a magyar kormány az idei év elején a nagy választási osztogatással.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is most publikálta előzetes adatai. E szerint az egész unióban volt a harmadik negyedévben az előzőhöz képest egy minimális (0,2 százalékos) növekedés. A harmadik negyedévi bruttó hazai termék 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az euróövezetben és 2,4 százalékkal az Európai Unióban. Kisebb mértékben a második negyedévi éves növekedésnél, ami mindkét országcsoport esetében 4,3 százalékos volt.

Akkorát menetelünk, hogy a fal adja a másikat

Magyarország versenyképessége a 17. helyet foglalja el az Európai Unióban 2022-ben, ami egy pozíciós javulás 2021-hez képest, és továbbra is kedvezőbb a visegrádi versenytársaink átlagánál – tette közzé friss Versenyképességi jelentésében az MNB (ennek prezentációja itt nézhető meg). A felszín a pénzügyminiszteri kommunikációhoz hasonlóan itt is csillog-villog, de a mélyben jókora zavarosság látható.

Maga a jegybank is leírja, hogy a vizsgált versenyképességi mutatóknak csak töredékére érhető el 2022-es adat, így az idei rendkívüli gazdasági változásokat a kiadvány nem tükrözi, alapvetően 2021-es adatokra épül. A jelenlegi helyzetben pedig ez nagyon nem mindegy.

Az sem mellékes, hogy az MNB is jelzi: Magyarországnak teljes versenyképességi fordulatra lenne szüksége. A jelentés szerint egyes mennyiségi mutatókban a magyar gazdaság az EU átlagához képest is jobb teljesítményt nyújt, de a minőségi mutatókban „számottevő a tér a fejlődésre”. Például ugyan magas a beruházások GDP-hez viszonyított mennyisége, azonban a beruházásokon belül mérsékelt a szoftver, kommunikációs és más IT beruházások aránya. Némi burkolt kritikával illetik az egészségügyet és az oktatást is.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: növekedés, GDP, recesszió, KSH, Eurostat, elemző, infláció, energia, unió, román, MNB, versenyképesség