Itt a vége, nincs többé Libor

2024. október 2. Több mint fél évszázad után befejeződött az egykor meghatározó fontosságú globális bankközi pénzpiaci kamat, a Libor használata - jelentette be a Bank of England és a brit pénzügyi szektor felügyeleti hatósága (Financial Conduct Authority, FCA) keddi közös nyilatkozatában.

A brit jegybank és az FCA tájékoztatása szerint előző nap (szeptember 30.) utoljára állapították meg a rendszer még fennmaradt, áthidaló szintetikus jegyzéseit, és ezzel véglegesen lezárult az 54 évi Libor-korszak – írja az MTI.
A szintetikus Libor az egykori nagybani kamatrögzítési gyakorlat utolsó, átmeneti, áthidaló jellegű eleme volt, amely időt biztosított a cégeknek a Liborhoz kapcsolt kontraktusok rendezett és biztonságos átcsoportosítására az új, alternatív rendszerbe (risk-free rates, RFRs).
 
A Libor - London interbank offered rate, amelyet naponta rögzítettek a kialakításában részes bankok által saját bankközi hitelköltségeikről beterjesztett becslések alapján - a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába volt, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint 400 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakciókhoz szolgált referenciakamatként. Ez a világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) csaknem a négyszerese.
A Libor közvetlenül befolyásolta a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, valamint a befektetési bankok által forgalmazott szintetikus termékek - vagyis a többféle befektetési eszközből összeállított csomagok - és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát. Mindez hatást gyakorolt a lakossági jelzálogkamatokra, a hitelkártyahasználati díjakra, vagy akár a gépjárműhitelek kamataira is.

A botrány nyírta ki

Több mint egy évtizede azonban nemzetközivé duzzadt, hatalmas bírságokhoz vezető botrány robbant ki, miután a súlyos csalási bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (Serious Fraud Office, SFO) és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a Barclays és más nagybankok egyes kereskedői a 2008-2009-es globális pénzügyi válság előtt és alatt haszonszerzés céljából manipulálták a Libort.

A Barclays-t már 2012-ben, a botrány kirobbanásának évében 290 millió font (csaknem 140 milliárd forint) bírsággal sújtották a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságok, de a vizsgálat kiterjedt számos más bankcsoportra is, és a hasonló kamatmanipulációs tevékenység címén világszerte kirótt pénzbüntetések értéke elérte a 10 milliárd dollárt.
Tom Hayes egykori banki kereskedőt, a UBS és a Citigroup volt munkatársát - aki a brit vádhatóság szerint a manipulációs hálózat egyik főszervezője volt - 2015 augusztusában 14 évi börtönbüntetésre ítélték.

Ez a legsúlyosabb ítélet, amelyet Nagy-Britanniában pénzügyi csalásért valaha is kiróttak, jóllehet az ítéletet később 11 évre enyhítették, és Hayes-t a büntetés felének letöltése után, 2021 januárjában szabadlábra helyezték.

A Libor kivezetése

A pénzügyi felügyeletek a súlyos botránysorozat után világszerte megkezdték a Libor-gyakorlat fokozatos kivezetését, és helyére a "risk-free rates" nevű eljárást fejlesztették ki, amely a bankközi kamatbecslésekről készült felmérések helyett valós idejű piaci adatokra épül.

Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója keddi nyilatkozatában leszögezte: a Liborból eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat sikerült korlátok közé szorítani, és a rendszer kivezetése robusztusabb, ellenállóképesebb alapokat teremtett a piacok működéséhez.

Mi a helyzet nálunk? 

Magyarországon az MNB 2016 novemberében 5 évre átvette a különböző referenciamutatók, így a Budapesti Kamatswap Ügyletek (BIRS) és a Budapesti Bankközi Hitel Kamatláb, a BUBOR kezelését a devizapiaci üzletkötők szakmai szervezetétől. Azóta is a jegybank tartja a kezében ezek meghatározását.

Szerző: Azénpénzem/MTI
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok