Újabb bővítés kellene az adósmentéshez

Itt a vége! Betelt az eszközkezelő

A Nemzeti Eszközkezelő irattára
Fotó: Net Zrt.

2016. december 21. FRISSÍTETT Gyakorlatilag betelt a Nemzeti Eszközkezelő 35 ezres kerete, pedig ezen felül még legalább 15 ezer rászoruló család ingatlanát kellene megvásárolni. Ehhez viszont a kormánynak kellene lépnie. Aki bekerült a programba, annak megmenekült az otthona, a piacinál jóval kevesebb bérleti díjat fizet.

Szilvia december közepén kapta meg az első csekkjét a Nemzeti Eszközkezelőtől, miután hitelező bankja és a NET Zrt. októberben elszámolt egymással. A 25 ezres havi bérleti díj töredéke annak, mint amennyit a bankjának kellett volna utalnia. Szilvia kétgyerkemes édesanya Pest megyében. Még 2007-ben vett fel 11,7 millió forintos svájci frank alapú hitelt az otthonára, amire kezdetben 63 ezer forintot törlesztett minden hónapban. Ez az összeg nőtt folyamatosan 80 ezer, majd 90 ezer, majd 100 ezer forint fölé. A végül 130 ezer forintra hízott havi törlesztő részletet 2011 márciusától nem tudta utalni.

Szilvia kálváriáját mi is végigkövettük. Már közel öt éve, az eszközkezelő indulásakor érdeklődött a lehetőségekről, kérvényezte, hogy résztvehessen 2012. nyarán a hitelengedéssel is járó forintosításban, amit bankja elutasított. Végül 2014. nyarán jelentkezett, hogy az eszközkezelőhöz kerülhessen a családi háza, amit akkor a bank elutasított, mert nem felelt meg a feltételeknek. 2015 szeptemberében azonban 10 ezerrel, 35 ezerre bővítették a NET Zrt. által befogadható ingatlanok számát, és ezzel együtt sokat könnyítettek a feltételeken is. Mivel Szilvia otthonát annak idején 22,7 millió forintra értékelte a bank, a korábbi 20 milliós értékhatárba nem fért be, szeptembertől viszont már megfelelt az előírásoknak. Gyakorlatilag a jogszabály megjelenése után azonnal, tehát 2015 szeptemberében fordult ismét a bankjához, ahonnan október végén kapott értesítést arról, hogy jóváhagyták a kérelmét, és átadták azt az eszközkezelőnek.

Innentől már sínen volt az ügye, ha nem is ment minden úgy, mint a karikacsapás. A NET Zrt. leterheltsége jól látszik, hiszen csak június végén (8 hónappal a banki jóváhagyás után) kapott levelet Szilvia az eszközkezelőtől, ahova júliusban mehetett szerződést kötni. A bank pedig 2016. október elején, tehát bő egy évvel a kérelem benyújtása után adta át az ingatlant az eszközkezelőnek.

Szilvia megkönnyebbült, hogy az otthonában maradhatott, ráadásul a bérleti díj igencsak barátinak mondható (jogszabály írja elő). Az eszközkezelő 9,4 millió forintért vette meg a banktól az ingatlant, amit Szilvia az adásvételi szerződés megkötését követő 6 hónap után, de legkésőbb a 72. hónap utolsó napjáig visszavásárolhat. Ebben az esetben a vételár az az összeg, amit az eszközkezelő fizetett az ingatlanért, jegybanki alapkamattal, az eszközkezelő által az ingatlanra költött értéknövelő beruházások értékével, valamint az eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelve. Amit pedig a bérlő költ az ingatlanra, az levonható a vételárból. Miközben a banki követelés összege már 28,7 millió forint volt. Tehát ennek a harmadáért juthat ismét az otthonához.

Alaposan megcsappantak az esélyek

Az adósoknak is kedvező megoldásnak azonban egyelőre vége szakad, a NET Zrt. kerete ugyanis gyakorlatilag betelt. Az eszközkezelőnél az Azénpénzem.hu kérdésre elmondták: a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2016. november 30-ig 38965 ingatlan felajánlást fogadott be, és a kérelmek alapján összesen 27568 ingatlant vásárolt meg. Ez a szám év végére várhatóan eléri a 27800-at. Így, a 35 ezer darabos keret kitöltéséig még 7200 ingatlant tud megvásárolni.

A kérelmek befogadása továbbra is folyamatos – mondta portálunknak a NET Zrt. a cikk megjelenését követően. Az eddigi mintegy négyezer elutasítás miatt még néhány száz további kérelem biztos, hogy belefér a 35 ezres keretbe. Információink szerint a keret további növelése várható.

Pedig – mint megírtuk - az MNB adatai szerint a forintosítás után még mindig mintegy 130 ezer adós nem tud fizetni. A bankszövetség adatai szerint bő egyharmaduknak, 45-50 ezer embernek szüksége lenne a NET anyagi támogatására. Ebből 35 ezer adósnak a program megoldja a lakásgondjait, de még mintegy 15 ezer adós lakáshelyzetét kellene orvosolni a jövő év végéig. Az MNB ajánlása alapján a bankok 2016 őszéig több tízezer családot kerestek meg, és az érintettek körében tömeges az érdeklődés a Nemzeti Eszközkezelő (NET) program iránt. A bankszövetség szerint tehát a jelenlegi kereten felül további 15 ezer rászoruló családnak kellene megvásárolni az ingatlanát a jövő év végéig, amihez azonban az államnak további forrást kellene biztosítania.

Nincs új hely a visszavásárlásokkal sem

A NET jogszabályban rögzített vételárat fizet a bankoknak az ingatlanokért (az eszközkezelőről a legfontosabb tudnivalók itt találhatóak), ami a hitelkihelyezéskor megállapított forgalmi érték alapján a település típusától függő diszkonttal korrigált érték. Az eszközkezelő adatai szerint átlagosan 3,777 millió forintért vette meg a bankoktól az ingatlanokat. Az átlag persze megyénként jelentősen eltérő. A legdrágább Budapesten – ahol az átlagos vételár 6,135 millió forint -, a legolcsóbb pedig Nógrád megyében (3,12 millió forint). A lakók átlagosan 10700 forint bérleti díjat fizetnek – mondta az eszközkezelő az Azénpénzem.hu-nak.
Mint megtudtuk, 2016. november 30-ig összesen 170 ingatlant vásároltak vissza korábbi tulajdonosaik. A tranzakciók mintegy háromnegyede 2016-ban történt. Noha a társaság nem követi nyomon a visszavásárlási vételár forrását, tudomásuk szerint több esetben hitelt és CSOK-ot is igénybe vettek a lakók, a NET Zrt. pedig rugalmasan alkalmazkodott a megnövekedett ügyintézési időhöz.

A bérlőknek lehetőségük van hitelt is igénybe venni, ugyanis az ingatlan eszközkezelőnek eladása után egy évvel az ügyfél törlődik a KHR-ből az ingatlannal kapcsolatos hitellel kapcsolatban – tudtuk meg az OTP Banktól. (Vagyis az ingatlanhitele miatt egy év után már nem lesz „BAR”-listás. Noha ezt már rég nem így hívják, a köztudatban mégis így maradt fenn.) Kérdésünkre az OTP Bank elmondta: nem zárkózik el attól, hogy a kormányrendelet által előírt feltételek fennállása esetén a Nemzeti Eszközkezelőnek eladott ingatlanok esetében a bérlőnek támogatást, támogatott hitelt vagy piaci hitelt nyújtson az ingatlan visszavásárlásához. A hitelbírálat során természetesen a bírálat eleme a kölcsön megtérülésének fokozott figyelembe vétele is, azaz csak megfelelő jövedelem esetén engedélyezhető a hitelkérelem.

Noha logikus lenne, hogy a visszavásárolt ingatlanok helyett a NET Zrt. újabb bedőlt hitelesek ingatlanát vegye meg (hiszen az előzőek vételára befolyt az eladással), a jogszabály szerint erre nincs lehetőség.

A lakók rendesen fizetnek

A bérlők egyébként az alacsony bérleti díjakat jellemzően rendben fizetik. A NET portálunknak elmondta: 2016. november 30-ig a bérlők a társaság által kiszámlázott bérleti díjak több mint 92 százalékát fizették be, és a még be nem folyt bérleti díjak jelentős része is technikainak tekinthető (1-2 hónapos) késedelemben van. A hathavi mértéket meghaladó bérletidíj- vagy közösköltség-tartozást felhalmozott bérlők határozatlan idejű bérleti szerződését a NET Zrt. felmondja, és felajánlja a határozott idejű bérleti szerződés (HBSZ) megkötésének lehetőségét.

A HBSZ program határozott időre szóló, mentorszolgáltatással egybekötött adósságrendezési lehetőség. Ennek keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Szeretetszolgálat szakképzett mentorai segítségével a családok felhalmozott tartozásuk ledolgozására, fizetési képességük helyreállítására és ezáltal lakhatásuk hosszú távú megőrzésére kapnak esélyt. A HBSZ futamideje 1 év és 3 év közötti lehet, függően a felhalmozott tartozás nagyságától és a bérlő szociális helyzetétől. Tartozásuk rendezése esetén, a futamidő lejártával a határozott időre szóló szerződés ismét határozatlan idejűvé alakul át.

Eddig összesen mintegy 1500 HBSZ-t kötött a NET, ezek közül 633 jelenleg is élő. A lejárt HBSZ-ek több mint háromnegyedében a bérlő szerződése ismét határozatlan idejűvé alakult, és a korábbival azonos feltételek mellett lakhat ingatlanában, kivéve a visszavásárlási jogot, melyet az eredeti szerződés felmondásával egyidejűleg elveszített. Mint az eszközkezelőtől megtudtuk, azokban az esetekben, amikor felmondták a lakásbérleti szerződést, az ingatlanokat jellemzően önként hagyták el a bérlők, vitatott lakáskiürítés nem fordult elő.

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat a NET programról.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: NET, NET program, adósmentés, devizahiteles, bedőlt hitel, bedőlt adós, családi csőd, eszközkezelő, Nemzeti Eszközkezelő