Valami fogódzó azért maradt
Tavaly év végén számos egykori devizahitelesben fellángolt a remény, hogy a Kúria döntése alapján leállnak az ellenük indított végrehajtások. Akkor ugyanis a legfelsőbb bírói fórum egyik tanácsa leállított egy végrehajtást, mert a hitelszerződésben nem szerepelt a kölcsönösszeg devizában. Az idén tavasszal azután jött a hideg zuhany: Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségnek leírta, hogy az említett ítéletet a Kúria „nem tartja irányadónak”, a jövőben ilyen döntés nem várható. (Részletek, és maga a levél itt olvasható.)
Hiába tüntettek a (volt) devizahitelesek és érdekvédőik, az ügy további – számukra nem kedvező – fordulatot vett. Wellmann ugyanis azt is kezdeményezte, hogy az „anomáliát” újabb jogegységi határozattal rendezzék. Ezt meg is tették (a teljes közzétett tájékoztatás rendelkező része itt található).
A Kúria hangsúlyozta, hogy sem a jogegységi indítvány, sem az annak alapján lefolytatott eljárás nem terjedt ki arra a kérdésre, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak, mivel erről már egy korábbi jogegységi döntés rendelkezett. A most hozott határozat lényege röviden az, hogy „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza”. Fontos viszont, hogy a szerződés alapján kiszámítható legyen a kölcsönösszeg devizában.
Hozzátették még, hogy az előbbi számítási mód alapján a pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (például folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét. Úgy gondoljuk, hogy így némi fogás azért maradhat a jogorvoslathoz. Hallottunk olyan hitelszerződésről, amiben egyáltalán nem volt fogódzó a devizahitel vagy törlesztő meghatározásához. Ezeket a megállapodásokat pedig nem mossa tisztára még a jelenlegi kúriai döntés sem.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Kúria, devizahitel, deviza, hitelszerződés, jogegységi, Wellmann György
Itt a vége, a Kúria szerint nem kellett devizát feltüntetni
2016. június 6. Megszületett az az újabb jogegységi határozat, amiben a Kúria rögzíti: „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza”.Tavaly év végén számos egykori devizahitelesben fellángolt a remény, hogy a Kúria döntése alapján leállnak az ellenük indított végrehajtások. Akkor ugyanis a legfelsőbb bírói fórum egyik tanácsa leállított egy végrehajtást, mert a hitelszerződésben nem szerepelt a kölcsönösszeg devizában. Az idén tavasszal azután jött a hideg zuhany: Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségnek leírta, hogy az említett ítéletet a Kúria „nem tartja irányadónak”, a jövőben ilyen döntés nem várható. (Részletek, és maga a levél itt olvasható.)
Hiába tüntettek a (volt) devizahitelesek és érdekvédőik, az ügy további – számukra nem kedvező – fordulatot vett. Wellmann ugyanis azt is kezdeményezte, hogy az „anomáliát” újabb jogegységi határozattal rendezzék. Ezt meg is tették (a teljes közzétett tájékoztatás rendelkező része itt található).
Érdekes számítási varázslatok
A Kúria hangsúlyozta, hogy sem a jogegységi indítvány, sem az annak alapján lefolytatott eljárás nem terjedt ki arra a kérdésre, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak, mivel erről már egy korábbi jogegységi döntés rendelkezett. A most hozott határozat lényege röviden az, hogy „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza”. Fontos viszont, hogy a szerződés alapján kiszámítható legyen a kölcsönösszeg devizában.
Hozzátették még, hogy az előbbi számítási mód alapján a pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (például folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét. Úgy gondoljuk, hogy így némi fogás azért maradhat a jogorvoslathoz. Hallottunk olyan hitelszerződésről, amiben egyáltalán nem volt fogódzó a devizahitel vagy törlesztő meghatározásához. Ezeket a megállapodásokat pedig nem mossa tisztára még a jelenlegi kúriai döntés sem.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Kúria, devizahitel, deviza, hitelszerződés, jogegységi, Wellmann György