Most oxyfára beszélik rá a gyanútlan megtakarítókat

Itt a legújabb csodabefektetés

A gyorsan növő oxyfa
2016. május 4. A környezetvédelem elkötelezettjei számára különösen vonzónak tűnő befektetés bukkant fel a piacon, amely emellett kiemelkedő hozamot is ígér. Az oxyfával kapcsolatban a faipari szakembereknek azonban vannak kételyeik, és az is kérdéses, mennyire tekinthető pénzügyi befektetésnek. Évi 15 százalékot hozó biztos befektetés viszont nem létezik.

Olvasóink közül többeket olyan befektetési lehetőséggel kerestek meg, amely a környezetvédelem elkötelezettjei számára különösen vonzónak tűnik. A jövő csodabefektetésének is mondott oxyfa összeköti a hasznosat a hasznossal: amellett, hogy nagyon jó hatással van a környezetre, igen vonzó, 15 százalékos (akadt, akinek 25-öt mondtak) éves hozamot is ígér.

Az oxyfa az eredetileg Kínából származó Paulownia egyik hibridje. Az amúgy invazív (idegenhonos) császárfából Spanyolországban hozták létre, több korábbi hibridjének keresztezésével. Ez már nem fenyeget túlszaporodással, mert csak laboratóriumban szaporítható, viszont megtartotta jó tulajdonságait. A népszerűsítő honlapok szerint a többi fafajnál több port és más szennyezőanyagot, rengeteg CO2-t köt meg. Megél rossz minőségű talajokon, jól tűri a szélsőséges időjárást. Kitermelve nagy fűtőértékű tüzelőanyag, és a bútoriparban szinte mindenre felhasználható. Egyetlen, de könnyen áthidalható hátránya, hogy nagy a vízigénye, ezért folyamatos öntözésre szorul. Magas hozamtermelő képességét az biztosítja, hogy első alkalommal már hat év után 18 méteresre nő, és kitermelhető – szemben például az nyárfával, amely 12 éves korában vágásérett. Ezután az ültetvény újrasarjad, és már négyévenként újra vágható.

Magyarországon is már több ültetvény létesült, akadnak önkormányzatok is, amelyek az oxyfára alapozott ökológiai programba kezdtek. A hozzáértők egy része azonban jóval óvatosabban nyilatkozik az oxyfában rejlő lehetőségekről. Egy az Erdészeti lapokban 2012-ben megjelent tanulmány például felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző fórumokon, reklámanyagokon, internetes oldalakon közölt hozamadatokat nem lehet a hazai termőhelyi feltételek között értelmezni. Szerinte egyszerű marketingfogás a fűz-, a nyár- és a Paulownia fajták hozamadatainak egymás mellé állítása. Mint írja, „a tájékoztató anyagokban olyan általános kijelentéseket találunk, amelyek egyrészt minden fafajra jellemzőek, például széndioxidot, port köt meg, párologtat, és ezáltal helyi klímát javít, megújuló energiaforrásként hasznosítható stb.; másrészt sajnos félrevezető információkat is olvashatunk bennük. Meglepődve olvassuk például, hogy háromszor akkora a fűtőértéke, mint a nyárfáké. Az igazság ezzel szemben az, hogy adott víztartalom mellett a fafajok fűtőértéke közel azonos, nincsen közöttük számottevő különbség, mely alól a Paulownia-félék sem kivételek.” 

Az oxyfával foglalkozó internetes fórumokon sem csak egyértelműen lelkesedő bejegyzéseket olvasni, amelyek pedig jórészt a faneveléssel foglalkozó emberek tollából származnak. Egyértelműnek látszik, hogy Magyarországon még nincs befejezett – legalább egyszer vágásra került – oxyfa-projekt. 

Felejtsd el a tőkegaranciát!


Az Azénpénzem pénzügyi internetes folyóirat, az erdészeti és fatermelő szakemberek vitájában hozzáértés hiányában nem kívánunk állást foglalni. Megjelent azonban az oxyfa már laikusok számára, pénzügyi befektetési ajánlatként is. Ezek részben telefonon, részben e-mailben jutnak el lehetséges befektetőkhöz. Az oxyfa pozitív tulajdonságai mellett hivatkoznak a külföldi sikerekre, és látványosan mutatják be a már létező hazai ültetvényeket is. A grafikonokra és meggyőzőnek tűnő számításokkal illusztrált alapozott magas hozam mellett tőkegaranciát ígérnek. A befektetési lehetőséget vonzónak mutatja, a KPMG könyvvizsgáló cég által kiadott igazolás is. 

Mielőtt azonban valaki ilyen befektetés mellett dönt, érdemes figyelembe vennie, hogy a KPMG igazolása csak arra terjedhet ki, hogy a jelzett ültetvények és az azokon elültetett fák valóban léteznek, és nem kerültek többszöri kiosztásra. A lehetséges időjárási károkra – nincs még tapasztalat a magyar éghajlati viszonyok között nevelt oxyfákra -, a várható piaci árakra, a költséghatékonyságra, amelyektől a befektetés megtérülése függ, nem vonatkozik. Ahogy arról sem szól, hogy akár piaci, akár más problémák esetén kivel szemben érvényesíthetőek az esetleges befektetői követelések, milyen módon, kivel szemben hívható le a visszavásárlási kötelezettség vagy a vállalt garancia.

Nem pénzügyi termék, nagy a piaci kockázat


Pénzügyi befektetésként nem egy oxyfával foglalkozó társaság részvényeit, kötvényeit, vagy valamilyen más módon felépített pénzügyi instrumentumot ajánlanak, hanem közvetlen ültetvényt, illetve elültetett oxyfák lábon való megvásárlását. Így valójában ez inkább tekinthető reál-, mint pénzügyi befektetésnek. Ennek megfelelően a kezelői nem állnak a pénzügyi hatóságok felügyelete alatt sem (függetlenül attól, hogy az ügynök esetleg igen), és – ami legalább ilyen fontos – a nyilvánossági szabályok sem vonatkoznak rájuk. A népszerűsítő anyagok például nem szólnak a lehetséges kockázatokról, amelyek az értékpapírok tájékoztatóinak lényeges elemei. (Akad kudarcos Paulownia ültetvény például Ausztráliában.) Az ilyen befektetések termelési, piaci kockázati szintje pedig lényegesen eltér a pénzügyi befektetésekétől – ezt lényegében csak a mezőgazdasággal hivatásszerűen foglalkozók képesek reálisan megítélni. 

A magunk részéről persze reméljük, hogy akik mindezek felmérése után belevágnak egy ilyen befektetésbe, nem jutnak a kilencvenes évek elejének gilisztás humusztermelői, a baumagosok vagy a quaestorosok sorsára.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!



Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok