Itt a bejelentés: brutálisan megemelik az Airbnb adóját

2024. október 21. Közel négyszeresére emeli a kormány a rövidtávú lakáskiadás átalányadóját. 2025-ben és 2026-ban pedig nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából Budapesten – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormány előszeretettel nevezi el mindenféle akciótervnek az intézkedéseit, most éppen az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv nevet adta a múlt heti Kormányinfón bejelentett 21 pontos csomagjának, amitől 3-6 százalék közötti növekedést vár jövőre.

Ennek egy pontja a rövidtávú lakáskiadás szabályozása. A kormány szerint a budapesti lakhatási válságot a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozásával lehet kezelni. Az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése a mai napon kezdődik meg – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

Nem enged új szereplőket a piacra

A javaslat mindemellett két éves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövidtávú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.

Az NGM szerint Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.
Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében - írja közleményében az NGM.

Népszavazás a hatodik kerületben

Mint ismert a Terézvárosi Önkormányzat népszavazást írt ki, és a szűk többség arra szavazott, hogy 2026-tól ne lehessen  a lakásokat Airbnb-típusú szálláshelyként használni. Az önkormányzat szerint több mint minden ötödik itt lakó voksolt. A kormány csak azután kezdett foglalkozni a kérdéssel, hogy kiderült, a hatodik kerületben megszűnhet a rövidtávú lakáskiadás. Maga a hatodik kerületi önkormányzat azért kezdett a problémával foglalkozni, mert bár a kormánynak rég szabályoznia kellett volna a kérdést, ezt eddig nem tette. Most viszont rendre Budapest vezetését kárhoztatják a kialakult állapotokért.

A kormány szabályoz, nem az önkormányzat

Az Azénpénzem.hu szerint a kormány a törvényi szabályozással fogja megakadályozni, hogy a hatodik kerületben megszűnjön a rövidtávú lakáskiadás. Nem csodálkoznánk, ha a NER-hez közelállók érdekeltek lennének benne. Ezzel a tervezettel ugyanakkor nem fog nőni a lakáskínálat Budapesten. Az adó emelése miatt ugyanis nem fogják eladni az ingatlanokat, hiszen legfeljebb emelik majd a szállás árát. Viszont a kormány nem enged új versenyzőket a piacra, tehát segíti a már meglévő lakáskiadók működését.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok