Reformot sürget az MNB
2024. június 17.
Aggódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az önkéntes nyugdíjpénztárak miatt. A fiatalok beléptetése, a hosszútávú működőképesség fenntartása érdekében szerintük reformra van szükség. Korábban már kiderült, hogy ezt miként képzelnék el. Kockázatok pedig ezzel kapcsolatban is lehetnek.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma 15 éve folyamatosan csökken. 2023 végén 1,1 millió tag rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással, 0,3 millió fővel kevesebb, mint a csúcspontot jelentő 2008-ban – állapította meg kockázati jelentésében (a teljes elemzést itt nézheti meg) az MNB. A tagság átlagéletkora növekszik, az egy főre jutó nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintje pedig – részben a nem fizető, passzív tagok magas arányából adódóan – csak csekély mértékű jövedelemkiegészítést jelent az állami nyugdíjon felül.
A folyamatok fő oka a jegybank szerint, hogy a kiegészítő nyugdíjcélú termékekkel nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak korösszetételét vizsgálva látható, hogy 2002-ben a 45 évesnél fiatalabb generációk körében az önkéntes nyugdíjpénztári tagság határozottan népszerűbb volt, mint 2022-ben: míg a korábbi évben 677 ezren, az utóbbiban már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból. A fiatalok számára a pénztártagság napjainkban nem elég vonzó alternatíva, belépésük elmaradása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a tagság a társadalomnál jelentősebb mértékben öregszik el. A tőkepiac finanszírozásában is fontos szerepet betöltő nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása érdekében reformra van szükség – nyomatékosította a jegybank.
Ötletével már öt évvel ezelőtt előállt az MNB. Mint akkoriban felvázolták: mindenféle megtakarítás, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzek is úgynevezett jóléti alapokba kerülhetnének, hogy hatékonyabbá tegyék az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.
Sokaknak jutott az egészről eszébe a magánnyugdíjpénztári rendszer (a fiatalok automatikus beléptetése és bérből levont rész is erre hajazhat), amit a Fidesz hatalomra kerülése után bedarált. Nagy kérdés, hogy pontosan miként alakítanák ki a rendszert, ki kezelné a pénzt. Már rég feledésbe merült, de amikor a magánkasszákat a pénz eltőzsdézésével vádolták, létrehozták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot (NYACSA). Akkoriban még váltig bizonygatták: a számok majd szépen mutatják, hogy mennyivel jobban gazdálkodik az államkincstár a vagyonnal, mint a magánpénztárak.
Egyáltalán nem így lett. A NYACSA-ban 10 évvel ezelőttre az egykor a magánnyugdíjpénztáraktól átvett háromezer-milliárd forint feletti összegből 180 millió maradt. Ez talán nem is volt akkora baj, ha azt nézzük, hogy a korábbi vagyonon mekkorák voltak a veszteségek. A tb-be visszalépő tagok pénzét már 2012-től csak állampapírban vagy pénzben lehetett az alapnak átadni, ami önmagában (a kényszerértékesítés következtében) jókora mínuszokat okozhatott. A közzétett mérlegekben is vaskos realizált bukások látszottak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2015. január 31-éig átutalta a központi költségvetés számára megmaradt forintokat, a NYACSA pedig egyszerűen megszűnt. A beígért egyéni nyugdíjszámlákból sem lett semmi.
Az egész MNB által elképzelt új szisztémával kapcsolatban gyorsan rögzítjük, hogy a megtakarítások ezúttal semmiképpen sem veszhetnek el. A veszély sokkal inkább az, hogy megfelelő verseny híján, és a vagyonkezelésbe esetleg beleszóló állami érdek miatt mennyire érhetne majd el szép hozamokat az új konstrukció. E cikk írója aligha az egyetlen aki, amikor azt hallja a pénzügyi irányítóktól, hogy aggódnak az ő pénze miatt, gyorsan azt kezdi keresni, miként helyezhetné azt (tőlük) biztonságba.
Nézze meg (úgy tűnik, mindig aktuálissá váló) karikatúránkat!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, kockázat, MNB, önkéntes nyugdíjpénztár, megtakarítás, jóléti alapok
Ismét veszélybe kerülhet a nyugdíjpénz?
Fotó: clipart.com
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma 15 éve folyamatosan csökken. 2023 végén 1,1 millió tag rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással, 0,3 millió fővel kevesebb, mint a csúcspontot jelentő 2008-ban – állapította meg kockázati jelentésében (a teljes elemzést itt nézheti meg) az MNB. A tagság átlagéletkora növekszik, az egy főre jutó nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintje pedig – részben a nem fizető, passzív tagok magas arányából adódóan – csak csekély mértékű jövedelemkiegészítést jelent az állami nyugdíjon felül.
A folyamatok fő oka a jegybank szerint, hogy a kiegészítő nyugdíjcélú termékekkel nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak korösszetételét vizsgálva látható, hogy 2002-ben a 45 évesnél fiatalabb generációk körében az önkéntes nyugdíjpénztári tagság határozottan népszerűbb volt, mint 2022-ben: míg a korábbi évben 677 ezren, az utóbbiban már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból. A fiatalok számára a pénztártagság napjainkban nem elég vonzó alternatíva, belépésük elmaradása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a tagság a társadalomnál jelentősebb mértékben öregszik el. A tőkepiac finanszírozásában is fontos szerepet betöltő nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása érdekében reformra van szükség – nyomatékosította a jegybank.
Kérdés, hogy a jóléti alapok kiknek biztosíthatnák a jólétét
Ötletével már öt évvel ezelőtt előállt az MNB. Mint akkoriban felvázolták: mindenféle megtakarítás, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzek is úgynevezett jóléti alapokba kerülhetnének, hogy hatékonyabbá tegyék az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.
Sokaknak jutott az egészről eszébe a magánnyugdíjpénztári rendszer (a fiatalok automatikus beléptetése és bérből levont rész is erre hajazhat), amit a Fidesz hatalomra kerülése után bedarált. Nagy kérdés, hogy pontosan miként alakítanák ki a rendszert, ki kezelné a pénzt. Már rég feledésbe merült, de amikor a magánkasszákat a pénz eltőzsdézésével vádolták, létrehozták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot (NYACSA). Akkoriban még váltig bizonygatták: a számok majd szépen mutatják, hogy mennyivel jobban gazdálkodik az államkincstár a vagyonnal, mint a magánpénztárak.
Az állam kezében elolvadtak a megtakarítások
Egyáltalán nem így lett. A NYACSA-ban 10 évvel ezelőttre az egykor a magánnyugdíjpénztáraktól átvett háromezer-milliárd forint feletti összegből 180 millió maradt. Ez talán nem is volt akkora baj, ha azt nézzük, hogy a korábbi vagyonon mekkorák voltak a veszteségek. A tb-be visszalépő tagok pénzét már 2012-től csak állampapírban vagy pénzben lehetett az alapnak átadni, ami önmagában (a kényszerértékesítés következtében) jókora mínuszokat okozhatott. A közzétett mérlegekben is vaskos realizált bukások látszottak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2015. január 31-éig átutalta a központi költségvetés számára megmaradt forintokat, a NYACSA pedig egyszerűen megszűnt. A beígért egyéni nyugdíjszámlákból sem lett semmi.
Az egész MNB által elképzelt új szisztémával kapcsolatban gyorsan rögzítjük, hogy a megtakarítások ezúttal semmiképpen sem veszhetnek el. A veszély sokkal inkább az, hogy megfelelő verseny híján, és a vagyonkezelésbe esetleg beleszóló állami érdek miatt mennyire érhetne majd el szép hozamokat az új konstrukció. E cikk írója aligha az egyetlen aki, amikor azt hallja a pénzügyi irányítóktól, hogy aggódnak az ő pénze miatt, gyorsan azt kezdi keresni, miként helyezhetné azt (tőlük) biztonságba.
Nézze meg (úgy tűnik, mindig aktuálissá váló) karikatúránkat!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, kockázat, MNB, önkéntes nyugdíjpénztár, megtakarítás, jóléti alapok
Kapcsolódó anyagok
- 2024.10.01 - Kitalálta a kormány, hogyan nyírja ki a nyugdíjpénztárakat
- 2024.08.30 - Egyre kevesebb tagnak hízik szépen a nyugdíjpénze
- 2024.07.31 - Minden harmadik magyar arra számít, csak 70 évesen mehet nyugdíjba
- 2024.07.29 - Szinte csak a nyugdíjasok miatt nőtt a foglalkoztatottság
- 2024.07.23 - Többeknek marad pénze a hó végén a Provident szerint
- 2024.07.23 - Anyagi csődöt hozhat az idős, ápolásra szoruló hozzátartozó
- 2024.07.08 - Jó hírt kaptak a nyugdíjra gyűjtögetők
- 2024.06.27 - Miért nem lehet nekünk európai nyugdíjunk?
- 2024.06.18 - Sohasem dolgoztak ennyien nyugdíj mellett
- 2024.06.03 - Kiderült, hogyan állnak az idén a nyugdíjpénztárak
- 2024.04.23 - Már csak két magánnyugdíjpénztár marad talpon
- 2024.04.22 - Kereseténél nagyobb lett a nyugdíja? Igen, lehetséges!
- 2024.03.20 - Leszakadtak a magyar nyugdíjasok
- 2024.03.17 - Nyugdíjpénz: nem mindegy, kire bízza!
- 2024.03.14 - Megnézheti, hol hízott leginkább és a legkevésbé a nyugdíjpénz!
- 2024.03.11 - Mennyire kedvez a kormány a nyugdíjasoknak?
- 2024.02.28 - Megtakarítás? A biztosítók és a nyugdíjpénztárak a nagy vesztesek
További kapcsolódó anyagok