A világban számos kísérlet már lezajlott
2026. július 9.
Egyre inkább nem az a kérdés, lesz-e alapjövedelem, hanem az, hogy mikor. Európa negyedszer fut neki a kérdésnek, a világban pedig több ország is felmutathat tulajdonképpen sikeresnek mondható kezdeményezéseket. Ráadásul a mesterséges intelligencia és a robotika gyors fejlődése előbb-utóbb valóban meg is változtathat mindent.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a feltétel nélküli alapjövedelem uniós bevezetését szorgalmazó európai polgári kezdeményezést – írta meg a Portfolio.hu. A brüsszeli közlemény szerint a polgári kezdeményezés szervezői úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika gyors fejlődésével sürgős uniós fellépésre van szükség az elegendő munkahely biztosítására.
A keddi nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésére, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A brüsszeli testület dönt arról, hogy a kezdeményezésre válaszul hoz-e intézkedéseket vagy sem, és a döntését meg kell indokolnia.
Az első európai polgári kezdeményezés az alapjövedelemről még 2013-ban született. A szervezők már akkor azt szerették volna, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg a feltétel nélküli alapjövedelem (universal basic income, UBI) Európai Unióban bevezetésének lehetőségeit – nem mellékesen a gépek egyre erőteljesebb terjedésére reagálva. Magyarországon a szakértőkből álló LÉT munkacsoport még a hazai adaptáció részleteit is kidolgozta.
Az akció azonban elég látványosan elbukott. Hiába gyorsult fel ugyanis az utolsó napokban az európai aláírásgyűjtés, csak a szükséges szignók valamivel több mint negyede jött össze. Az EU 28 országából összesen 285042 aláírás érkezett. Magyarországon 14514-en írták alá az UBI-ról szóló európai kezdeményezést. A szükséges egymillióból az arányosan ráeső részt csak Bulgária teljesítette, 32006 aláírással, ami 136 százalékot jelentett (nálunk az arány 88 százalék lett, ami a hetedik helyre volt elég).
Az ügyben a következő fejlemény 2016-ban volt, amikor Svájc népszavazás írt ki arról, hogy minden felnőtt svájci állampolgár kapjon feltétel nélküli alapjövedelmet. A kudarc ebben az esetben is méretesre sikeredett, a javaslatot ugyanis a szavazók mintegy 77 százaléka utasította el. Az uniós parlament jogi bizottsága számára egy munkacsoport által készített jelentéstervezet és az Európai Bizottság számára javasolt indítvány is felvetette a kérdést. Ugyanebben az évben egy felmérés szerint az EU polgárainak többsége már hallott az alapjövedelemről, és a korábbiaktól eltérően sokan támogatták az elvet.
A COVID-járvány idején ismét felerősödött a vita. Elindult egy új európai polgári kezdeményezés „Start Unconditional Basic Incomes throughout the EU" címmel, amely az Európai Bizottságtól jogalkotási javaslatot kért. Ez sem érte azonban el az egymillió aláírást. Az EU 2022-ben valamit mégis lépett, nem az alapjövedelem, hanem a megfelelő minimumjövedelem (minimum income) felé. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak olyan szociális rendszert kell fenntartaniuk, amely biztosítja a rászorulók minimális megélhetését, de ez nem univerzális, és nem jár automatikusan mindenkinek.
A három legismertebb program valójában három különböző megközelítést képviselt. Egyik sem volt teljes, minden állampolgárra kiterjedő alapjövedelem, hanem célzott kísérlet. A finnek véletlenszerűen kiválasztottak kétezer munkanélkülit, és nekik adtak havi 560 eurót. Ez a kísérlet 2017-2018-ban zajlott. Ugyanekkor Kanada is próbálkozott. Ők az Ontario pilot keretében 3 régióban 3 éves programot indítottak. 2018-ban azonban kormányváltás volt, és az új tartományi vezetés az egészet idő előtt megszüntette, így még a valódi kiértékelés is elmaradt.
A kaliforniai Stockton feltétel nélküli alapjövedelem-kísérlete, a SEED 2019. februárjában indult. Eredetileg ez 18 hónapig tartott volna, de a világjárvány miatt két évre meghosszabbították. A véletlenszerűen kiválasztott 125 lakos havi 500 dollárt kapott. A kutatás későbbi értékelései szerint a résztvevők körében nőtt a teljes munkaidős foglalkoztatás aránya. Kis mintás tudományos kísérlet Németországban is zajlott 2021 és 2024 között. Ott 122 fő kapott havi 1200 eurót. A programok egyébként mindenütt, ahol bevezették, javították a résztvevők mentális egészségét, és egyáltalán nem csökkentették a munkára való hajlandóságot.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: jövedelem, alapjövedelem, unió, Európai Bizottság, aláírás, program
Ismét terítéken az alapjövedelem
Fotó: clipart.com
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a feltétel nélküli alapjövedelem uniós bevezetését szorgalmazó európai polgári kezdeményezést – írta meg a Portfolio.hu. A brüsszeli közlemény szerint a polgári kezdeményezés szervezői úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika gyors fejlődésével sürgős uniós fellépésre van szükség az elegendő munkahely biztosítására.
A keddi nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésére, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A brüsszeli testület dönt arról, hogy a kezdeményezésre válaszul hoz-e intézkedéseket vagy sem, és a döntését meg kell indokolnia.
Sikertelen nekifutások
Az első európai polgári kezdeményezés az alapjövedelemről még 2013-ban született. A szervezők már akkor azt szerették volna, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg a feltétel nélküli alapjövedelem (universal basic income, UBI) Európai Unióban bevezetésének lehetőségeit – nem mellékesen a gépek egyre erőteljesebb terjedésére reagálva. Magyarországon a szakértőkből álló LÉT munkacsoport még a hazai adaptáció részleteit is kidolgozta.
Az akció azonban elég látványosan elbukott. Hiába gyorsult fel ugyanis az utolsó napokban az európai aláírásgyűjtés, csak a szükséges szignók valamivel több mint negyede jött össze. Az EU 28 országából összesen 285042 aláírás érkezett. Magyarországon 14514-en írták alá az UBI-ról szóló európai kezdeményezést. A szükséges egymillióból az arányosan ráeső részt csak Bulgária teljesítette, 32006 aláírással, ami 136 százalékot jelentett (nálunk az arány 88 százalék lett, ami a hetedik helyre volt elég).
Mintha megindult volna valamiféle oldódás
Az ügyben a következő fejlemény 2016-ban volt, amikor Svájc népszavazás írt ki arról, hogy minden felnőtt svájci állampolgár kapjon feltétel nélküli alapjövedelmet. A kudarc ebben az esetben is méretesre sikeredett, a javaslatot ugyanis a szavazók mintegy 77 százaléka utasította el. Az uniós parlament jogi bizottsága számára egy munkacsoport által készített jelentéstervezet és az Európai Bizottság számára javasolt indítvány is felvetette a kérdést. Ugyanebben az évben egy felmérés szerint az EU polgárainak többsége már hallott az alapjövedelemről, és a korábbiaktól eltérően sokan támogatták az elvet.
A COVID-járvány idején ismét felerősödött a vita. Elindult egy új európai polgári kezdeményezés „Start Unconditional Basic Incomes throughout the EU" címmel, amely az Európai Bizottságtól jogalkotási javaslatot kért. Ez sem érte azonban el az egymillió aláírást. Az EU 2022-ben valamit mégis lépett, nem az alapjövedelem, hanem a megfelelő minimumjövedelem (minimum income) felé. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak olyan szociális rendszert kell fenntartaniuk, amely biztosítja a rászorulók minimális megélhetését, de ez nem univerzális, és nem jár automatikusan mindenkinek.
Több a kedvező tapasztalat
A három legismertebb program valójában három különböző megközelítést képviselt. Egyik sem volt teljes, minden állampolgárra kiterjedő alapjövedelem, hanem célzott kísérlet. A finnek véletlenszerűen kiválasztottak kétezer munkanélkülit, és nekik adtak havi 560 eurót. Ez a kísérlet 2017-2018-ban zajlott. Ugyanekkor Kanada is próbálkozott. Ők az Ontario pilot keretében 3 régióban 3 éves programot indítottak. 2018-ban azonban kormányváltás volt, és az új tartományi vezetés az egészet idő előtt megszüntette, így még a valódi kiértékelés is elmaradt.
A kaliforniai Stockton feltétel nélküli alapjövedelem-kísérlete, a SEED 2019. februárjában indult. Eredetileg ez 18 hónapig tartott volna, de a világjárvány miatt két évre meghosszabbították. A véletlenszerűen kiválasztott 125 lakos havi 500 dollárt kapott. A kutatás későbbi értékelései szerint a résztvevők körében nőtt a teljes munkaidős foglalkoztatás aránya. Kis mintás tudományos kísérlet Németországban is zajlott 2021 és 2024 között. Ott 122 fő kapott havi 1200 eurót. A programok egyébként mindenütt, ahol bevezették, javították a résztvevők mentális egészségét, és egyáltalán nem csökkentették a munkára való hajlandóságot.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: jövedelem, alapjövedelem, unió, Európai Bizottság, aláírás, program
