Ismét nagyot dobott az OTP

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. november 7. A javuló működési eredménynek köszönhetően ismét kiemelkedő eredményről számolt be az OTP Bankcsoport. A magyar bank számait jelentősen rontották a százmilliárdos kormányzati terhek.

Ismét kiemelkedő, az elemzői várakozásokat meghaladó eredményekről számolt be az OTP csoport a harmadik negyedéves gyorsjelentésében: a konszolidált, adózás utáni eredmény 330 milliárd forint lett, ami árfolyamszűrten és organikusan 7 százalékos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez a javuló működési eredménynek köszönhető, ami árfolyamszűrten és a román eladás hatásától szűrten 10 százalékkal nőtt.

Torzítanak az adók

A beszámoló szerint az OTP Csoport kilenchavi adózás előtti eredménye 8 százalékkal 1165 milliárd forintra javult - 2024 első kilenc hónapjához képest - az év elején egy összegben a teljes évre könyvelt speciális terhek időarányos figyelembevételével, az emelkedő volumenek és a javuló költséghatékonyság révén. Így az adózás utáni eredmény 5 százalékos javulást mutat, ami 886 milliárd forint lett az időarányosan figyelembe vett tételekkel. Így a kumulált ROE (sajáttőke arányos megtérülés) pedig 22,7 százalékot ért el az év elején a teljes év vonatkozásában egy összegben elkönyvelt speciális tételek időarányos figyelembevételével.

Ugyanakkor a csoport jelentett, kilenc havi adózott eredménye ennél kevesebb, 849 milliárd forint, ami 21,8 százalékos ROE mutatónak felelt meg. A különbség abból adódik, hogy az év elején kellett befizetni a magyar bankadót és extraprofit adót, valamint külföldi leányok betétbiztosítási díjait, így ezek – ha nem időarányosan számítják őket – rontják az év közben számokat.

A díjak és jutalékok 12 százalékkal, a nettó kamatbevétel 9 százalékkal nőtt 2025 első kilenc hónapjában a 2024-es hasonló időszakhoz képest. Az egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek pedig 41 százalékkal emelkedtek, ami főként az OTP Core-hoz, az egyéb magyar leányvállalatokhoz (azon belül is elsősorban a PortfoLion befektetések átértékeléséhez), valamint az orosz operációhoz kötődik.

A kilenchavi működési költségek organikusan és az árfolyamváltozások kiszűrésével 11 százalékkal nőttek, amit a személyi jellegű költségek és az értékcsökkenés kétszámjegyű emelkedése okozott.
A csoport tőke-és likviditási helyzete erős, szeptember végén a CET1 ráta 18,4 százalék, a teljes tőkemegfelelési mutató 20,1 százalék volt.

Így teljesített a magyarországi anyabank

Az OTP Magyarország eredménye 5 százalékkal 230 milliárd forintra nőtt, ám az említett egyszeri adók és tételek időarányosítása nélkül csak 198 milliárd forint lett volna. A kormányzati terhek eddig 226 milliárd forintot tettek ki 9 hónap alatt, ami az év egészében (a tranzakciós illeték utolsó negyedéves tételével és az állampapír befektetéseknek köszönhetően némileg csökkenthető extraprofit adó együttes hatását nézve) 259 milliárd forintra rúghat majd.

A beszámoló szerint az OTP hitelállománya az első kilenc hónapban 8 százalékkal bővült (az egy évvel korábbihoz képest), ami főként a lakossági hitelek iránti erős keresletnek köszönhető. A lakáshitelek és a fogyasztási hitelek állománya is 9-9 százalékkal nőtt. Az Otthon Start szeptemberi indulása a megelőző hónapokban visszaesést, kivárást okozott a támogatott lakáshitelek körében, ugyanakkor szeptemberben már nagy lökést adott a keresletnek. (Az OTP Bank 99 milliárd forint Otthon Start lakáshitel-igényt fogadott be csak szeptemberben.) A bank esetében némi visszaesés látszik a piaci részesedésében a jelzáloghitel szerződéses összegekben. Míg a korábbi években 31, sőt 32 százalék feletti is volt, idén 29,7 százalékos.

Ugyanakkor a harmadik negyedévben a személyihitel-kihelyezésekben és a lakossági betétekben is javult a piaci részesedése, miközben a babaváró és a munkáshitel szerződéses összegek esetében is meghaladta a 40 százalékot.

A vállalati hitelállomány növekedése a harmadik negyedévben 3 százalékra gyorsult, így az OTP piaci részesedése a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből 20,2 százalékra nőtt. Ezen belül a mikro- és kisvállalkozói hitelek negyedéves alapon 3 százalékos bővülést értek el, melyet az állami kamattámogatás mellett nyújtott hitelek hajtottak.

Az ügyfélbetétek árfolyamszűrt állománya az év eleje óta 8 százalékkal, negyedéves alapon 2 százalékkal bővült. Kedvező, hogy a lakossági betétek idén 8 százalékkal nőttek, melyben jelentős szerepet játszott az első negyedévben szezonális okokból felmutatott 6 százalékos növekedés, de az állomány a második és harmadik negyedévben 1-1 százalékkal nőtt. A vállalati betétek záróállománya az év eleje óta 10 százalékkal, negyedéves alapon 4 százalékkal növekedett.

Nem számítanak érdemi változásra

2025 egészében a menedzsment nem vár érdemi változást a működési környezetben, a geopolitikai bizonytalanságok fennmaradtak. A menedzsment az első kilenchavi eredmények és folyamatok fényében nem látja indokoltnak érdemben módosítani a 2025-ös évre vonatkozó várakozásait:

- A teljesítő hitelállomány organikus növekedési üteme árfolyamszűrten meghaladhatja a 2024. évi 9 százalékos ütemet.
- A nettó kamatmarzs a 2024-es 4,28 százalék közelében alakulhat.
- A működési költség/bevételi mutató a 2024-es 41,3 százalékos szint közelében alakulhat.
- Miközben a nemteljesítő hitelek (Stage 3) rátája javul (2024 4Q: 3,6 százalék, 2025 1Q: 3,5 százalék, 2Q: 3,4 százalék, 3Q: 3,4százalék), a hitelkockázati költségráta meghaladhatja a 2024-es 38 bp-os szintet.
- A ROE mutató a 2024. évi 23,5 százaléknál alacsonyabb lehet, a várhatóan csökkenő tőkeáttétel miatt.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gyorsjelentés, tőzsde, árfolyam, OTP Bank, csoport, bankadó, különadó, tranzakciós illeték