Hamarosan megtudhatjuk, mikkel csapják be a multik a magyar fogyasztókat

Ismét kiderült, a termékek harmada vacakabb itt, mint Nyugaton

Fotó: Latzer Anna
2021. május 31. A vizsgált termékek mintegy harmadánál állapított meg legutóbb kettős minőséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Azt, hogy pontosan mely cikkeknél kapnak vacakabbat a kintinél a magyar fogyasztók, legkorábban egy év múlva tudhatjuk meg.

Alig több mint négy éve jelentette be drámaian az agrárminiszter, hogy konkrét vizsgálatok bizonyítják: a multik nagy arányban gyártanak, illetve szállítanak silányabb minőségű termékeket Magyarországra. Azokat a vizsgálatokat, amelyekre hivatkozott, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végezte el. Akkoriban kigyűjtöttük a négy füzetből álló, összesen 200 oldalas 2017 termékösszehasonlítás nevű kiadványból az érdekes részleteket. Megdöbbentő módon egyébként az derült ki, hogy számos olyan cikk akad, ami a magyar üzletekben jobb minőségű vagy ízletesebb a határon túlinál.

A botrány az elmúlt években többször is fellángolt, és nem csak nálunk (eleve a szlovák agrártárca jelzése után mozdultak a magyar hatóságok). Volt itt már minden! Két éve a fogyasztóvédelemért is felelős uniós biztos kijelentette: ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékek egyharmada lehet gyengébb minőségű vagy eltérő összetételű bizonyos tagállamokban. 2019 nyarán az Európai Bizottság kutatóközpontja, a JRC azt közölte: nincs bizonyíték arra, hogy Kelet-Európában rosszabb minőségűek lennének az azonos néven forgalmazott élelmiszerek.

A magyar fogyasztók azonban saját tapasztalataikra alapozva váltig állítják, hogy a multik itthon vacakabb termékeket árulnak. Általános vélemény, hogy az osztrák csokik, a Nutella, sőt még a leveskockák is sokkal finomabbak, mint amit a magyar üzletekben ugyanazon a néven be lehet szerezni. Hasonló a benyomás a mosó- és tisztítószerekről, de akár a WC-papírról, papír zsebkendőről is. Sokszor emlegetik még a különböző tejtermékeket, külön hangsúlyozva a joghurtokat.
Az uniós biztoshoz hasonló eredményre jutott az ITM
Az ITM idei laborvizsgálatán ellenőrzött 120 termékpár mintegy harmadánál találtak gondot – tette közzé a tárca. A Magyarországon kapható 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlították össze.

Az MTI-nek Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: 29 termék kinti hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben az okozta a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetését, hogy az olasz, osztrák vagy német csomagoláson több információ szerepelt. Az összes ellenőrzött árucikkek tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyarországi üzletekben. Tizennégy terméknél a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják.

Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetették egybe a szakemberek. Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a közlemény szerint a Nébih járhat el.
Európai előírások adják az alapot
Arra azonban, hogy megtudjuk, pontosan mely termékek, gyártók, illetve forgalmazók lehetnek az érintettek, egészen jövő májusának végéig várnunk kell (érdekes, hogy korábban nem tartotta vissza semmi a hatóságokat, hogy cég- és márkaneveket mondjanak). Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként 2022. május 28-ától lesz szankcionálható, ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetétele vagy más jellemzői azonban jelentősen eltérnek. A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell.
A kiszabható bírság – tudatta az ITM – a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. A törvénymódosítás szerint egyébként 2022. május 28-ától a nettó árbevétel legalább 4 százaléka, ha a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró a büntetés.
A parlament tavaly decemberben módosította a fogyasztóvédelmi előírásokat a 2020. évi CXXXVI. törvénnyel (az ezt tartalmazó Magyar Közlönyt itt nézheti meg). Ez több ponton egy 2017-es uniós rendelet magyarországi átültetéseként született. Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosításával az átültetési határidő előtt egy évvel, tavaly decemberben építette be a nemzeti szabályozásba a kapcsolódó uniós irányelvben foglaltakat – hangsúlyozta az ITM.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok