Adójóváírással enyhítik a céges juttatások adójának emelését

Ismét átszabják a cafeteriát

A cafeteria miatt demonstrál a szakszervezet
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2018. november 12. A gazdasági, majd a törvényalkotási bizottság is nyújtott be a parlamenthez módosító javaslatokat a következő évi adótörvényekhez. A céges pénztári juttatások „sebtapaszt” kaphatnak, és eltörlik a méltányolható lakásigényt. Ezek a változások biztosan nem azok, amelyekben sokat reménykedtek.

A gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy az adó feletti rendelkezésre való jogosultság kiterjed minden olyan összegre, amelyet az önkéntes pénztári tagnál adóköteles bevételként kell figyelembe venni. A törvényalkotási bizottság összegző módosítójában ennél tovább megy (logikusan, hiszen amúgy elég furcsa kimondani, hogy a cafeteriát kiváltó adózott jövedelemre is jár az a kedvezmény, ami amúgy minden adózott jövedelmet megillet).

A meglehetősen kacifántosra sikeredett részletes indoklás szerint a munkáltató által adható, a munka ellenértékének nem tekinthető juttatások (ezek általában az úgynevezett cafeteria juttatások) 2019-től jellemzően munkabérként viselnek közterheket, de „célszerű annak biztosítása, hogy a tevékenység ellenértékének nettó értéke a kedvezményeknek a bérként közterhet viselő cafeteria juttatások adóalapjával, közterhével szemben történő érvényesítése okán ne csökkenjen”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéni befizetések után járó (20 százalékos, de maximum 150 ezer forintig terjedő) adójóváírással eleve kalkulálhat a munkavállaló. A céges biztosítási, illetve pénztári juttatások után így az adóteher növekedését talán nem élik meg akkora azonnal érzékelhető veszteségként a dolgozók.

Törlik a méltányolható lakásigényt

Rögzítik, hogy a munkáltató kamatmentesen 10 millió forintig (ez az összeg a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt értendő) adhat dolgozója számára lakáshitelt. Egyidejűleg a javaslat az újonnan nyújtott céges kölcsönök feltételrendszeréből törli a méltányolható lakásigénynek való megfelelés követelményét, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.

A katonákat eddig is megkülönböztetve kezelte az adótörvény a toborzópénz és a családalapítási támogatás terén. Most ezekhez hozzáteszik még a szerződéshosszabbítási díjat és a visszailleszkedési támogatást is. Mindez azonban kizárólag a kamatmentességre vonatkozik (vagyis csak a visszafizetendő juttatást kezelik kedvezményesen).

Szakszervezetek: cirkusz helyett kenyeret akarunk!

A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy az adómentesen adható körbe a gazdasági bizottság „visszacsempészte” a sportbelépőket. A módosítás szerint a kifizető ugyanazon magánszemély részére sport- és kulturális rendezvényre a minimálbért meg nem haladóan juttathat adómentesen belépőjegyet. Ez egyébként a sportbelépőknél a juttatási érték csökkenését, a kulturálisnál viszont növelését jelenti. Jelenleg ugyanis az előzőnél semmilyen korlátozás nincs, míg kulturális rendezvényre maximum évi 50 ezer forint adható. Az adómentesség az utalványokra (például kulturális utalvány) nem vonatkozik.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) élesen tiltakozott, nem tartván jó ötletnek, hogy a munkáltatók adómentesen vehetnek „cirkuszjegyet”, miközben az iskolakezdési támogatás adómentessége megszűnik. Emlékeztettek arra, hogy a cafetéria rendszerének átalakításával törölték egyebek mellett a munkaerő mobilitását, a családok támogatását illetve az öngondoskodás különböző formáit célzó juttatások adómentességét. Ezek megszüntetése pedig egyértelműen a dolgozók megtartása, az élet- és munkakörülményeik javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat.

Például az iskolakezdési támogatás, a munkába járási hozzájárulás, a lakhatási támogatások adómentességének megőrzése számos család számára tényleg kenyérkérdés lehet. Emberek sokasága számára alapvető probléma: tudnak-e új cipőt venni szeptemberre a gyereknek, megengedhetik-e maguknak, hogy viseljék a munkába járás vagy a lakásbérlés költségeit. Mint nyomatékosították: a fővárosban tüntető szakszervezeti tagok nem ezt az előterjesztést várták, ha pedig a kormányoldal úgy gondolja, hogy ezzel beérik, akkor téved.