A legtöbbet a cafeteria hozhat

Ingyenes is lehet a lakáshitel!

Hány háztartás felett lehet ennyire kék az ég?
Fotó: Latzer Anna

2015. október 15. Az új szocpolra eddig előzetesen az idei évre összesen várt igénylésnek mintegy másfélszerese futott már be. A legnagyobb magyar bank felmérése szerint a konstrukció ismertsége 70-80 százalékos. Az is kiderült viszont, hogy az átlagos családoknak többet hozó lakáscafeteriáról a megkérdezettek mérhetetlen aránya (ez konkrétan nulla százalékot jelent) tud bármit is.

A bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi felmérésekor egyértelműen a lakáshitelek iránti kereslet markáns élénküléséről számoltak be. Az új szerződéses összegek is szépen kúsznak fel, miközben újabb és újabb győzelmi jelentések érkeznek az ingatlanpiaci forgalomról. Ez elégedett bankokat és lakáseladókat sugallna. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK, régi nevén szocpol) a minisztérium szerint máris sikertörténet. A legfrissebb számok szerint a szaktárca 2015-ben összesen mintegy négyezer új igénylővel számolt, de már eddig hatezren kérték és kapták meg ezt a támogatást.

A hozzánk érkezett olvasói jelzések, de a bankok bizalmas közlései is azt mutatják, hogy mégsem annyira szép ez az új világ, mint amennyire sokan láttatni szeretnék. Nem egy olyan esettel találkoztunk, amikor megoldás lett volna, ha a CSOK mellé néhány milliós lakáshitelt vesz fel valaki, de még ettől is mereven elzárkózott, „soha többet semmilyen kölcsön” felkiáltással. Inkább igyekszik kikoplalni a család a szükséges összeget, vagy más módon (saját havi költségvetése kifeszítésével) kockáztat. Magánbeszélgetések során a hitelközvetítők sem tűnnek túl boldognak. Pedig a lakáshitelhez – mint azt az OTP konkrét példákon keresztül bemutatta – akár ötmillió forintos állami támogatás is szerezhető. Ez pedig jócskán csökkentheti az eladósodás kockázatát.

Az „átlagos” család 220 ezer forintot keres

A legnagyobb magyar bank a gazdasági újságírók és több nem pénzügyes, de ezen a területen a tájékozottabbak közé tartozó megkérdezésével felmérte, mennyire ismertek a különböző támogatási lehetőségek. Amint kiderült: miközben a CSOK ismertsége 70-80 százalékos, a lakástakarékosságra már sokkal kevesebben gondolnak, a lakáscafeteria pedig tulajdonképpen senkinek sem jut az eszébe. Ennek ismertségét konkrétan nulla százalékra mérték.

Egy „átlagos” kétgyermekes család pedig – mondta el Kormos Zoltán, az OTP Bank Lakáshitelek Főosztályának igazgatója – a CSOK révén 1,3 millió forintos, az állami kamattámogatásnak köszönhetően 0,3 millió forintos támogatást kaphat, míg ehhez a lakástakarékosság (LTP) 1,4 millió forintot, a lakáscafeteria pedig 1,6 millió forintot tehet hozzá. A bank modellje szerint mindez a havi 220 ezer forintos jövedelemmel rendelkező háztartások számára már elérhető. (A teljes „palettát” az OTP által összeállítottak adatok alapján a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.)

Ez tulajdonképpen családi szinten a KSH adatai alapján is megfelelhet az átlagos jelzőnek. Az persze elgondolkodtató, hogy a régóta nem publikált létminimum alatti jövedelemmel rendelkező háztartások arányát maguk a statisztikusok 40 százalékra tették. Ez nem sokáig marad viszont így, hiszen változtatnak a számítási metodikán. (Megjegyezzük, attól még nem lesz több pénzük a magyar családoknak.)

Jobb előkészítéssel többre mehettünk volna?

A lakáskölcsönök teljes költsége az MNB statisztikája szerint már augusztusban jócskán hat százalék alá szállt. Még ez a költség is szinte nullára (bizonyos összevetésben akár az alá) is csökkenthető a különböző kedvezményes lehetőségek kihasználásával. (A lakástakarékosságról részletesebben itt olvashat.)

Az összes lehetséges támogatási formát egy kézből kínáló OTP jókora erőfeszítéseket tesz a lakáscafeteria elterjesztése terén is. Mint a tájékoztatón megtudtuk: a béren kívüli juttatás új elemét 40 nagyvállalat 2,6 ezer munkavállalója és négyezer kisebb cég mintegy kétezer dolgozója már igénybe vette. Ők összesen félmilliárd forintot spóroltak már meg így. A bank meglehetősen ambiciózusan a 2,5 millió SZÉP-kártya birtokosban látja a további igénylői potenciált.

A kezdetekben valóban a cafeteria szupersztárjának várt törlesztési juttatás csak nem tud igazán felszárnyalni (ennek piaci pletykák szerint részben a nemzetgazdasági tárcában időközben lezajlott változás lehet az oka). Pedig míg a SZÉP-kártya feltöltése után a munkáltató 35,7 százalék adót fizet, a lakáscafeteria teljesen adómentes juttatás. Jó tárgyalással – amihez azért nem árt szakszervezeti segédlet sem – a béren kívüli juttatás meglévő keretének emelését is el lehet érni. Ezt figyelembe véve válhatna teljesen ingyenessé a lakáshitel. (A kedvezményes lehetőségek tudatos kiaknázásával egyébként is egy százalék körülire szorítható le a kölcsön teljes ára.)

Nehéz elhinni, hogy komolyan gondolja a kormány a törlesztési segítség elterjesztését akkor, amikor a közalkalmazottak számára nem teszi egyértelműen elérhetővé ezt az előkészítetlenül nagy dérrel-dúrral bejelentett lehetőséget. A felkorbácsolt várakozásokat alaposan lehűtötte a hosszú és keserves jogalkotási procedúra, de az „adósmentő” ámokfutás sem tett éppen jót. Az OTP szakembere szerint egyébként a jelenlegi szabályok alapján is adható lenne az állami alkalmazottaknak lakáscafeteria (akad önkormányzat, amely adja is), de igazán megnyugtató egy törvénymódosítás lenne. Úgy tűnik azonban, mintha azonban az állami irányító szervek sem tudnák, hogy ezen a téren kinek is kellene lépnie.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Ingyenes is lehet a lakáshitel!

Az „átlagos” család 220 ezer forintot keres

Jobb előkészítéssel többre mehettünk volna?

A CSOK részleteiről itt tájékozódhat

A béren kívüli juttatások mostani szabályairól, a korlátokról itt tájékozódhat

Kapcsolódó anyagok