Elég riasztó dolgokat tartalmaz a kormányrendelet

Indulhat a nemzeti lakáslottó

Fotó: Azénpénzem

2016. június 8. A kormány alaposan belehúzott, hogy a foci EB-re befejezzen minden jogalkotást. Nem csak a parlament jár csúcsra, hirtelen megjelent a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) beindításához szükséges kormányrendelet is. Abban annyi és olyan előírás van, aminek betartása után egyszerűen érthetetlen, miért is lépne be valaki egy ilyen közösségbe.

Körülbelül két hónappal ezelőtt már megjelent a Magyar Közlönyben a NOK-ról szóló törvény. Ez a szabályozás egyértelműen az egykor üldözött fogyasztói csoportokat hozza vissza (a jellemzőket itt táblázatba szedtük) – gyakorlatilag egyetlen piaci szereplőre szabva, jókora állami támogatással. Az ide belépők lakáshoz licittel és sorsolás útján juthatnak. Ennyi már a törvényből egyértelmű volt, számos szabály meghozatalát viszont egy kormányrendeletre bíztak. Most megjelent ez is (teljes terjedelmében itt nézheti meg).

A meglehetősen terjedelmes új rendelet néhány pontja kifejezetten meghökkentőnek tűnik. A NOK bevezetését elméletben az indokolhatta volna, hogy így segítséget kaphatnak azok is, akik bankhitelre nem igazán számíthatnának. Eredetileg a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal a bankoknak és a lakástakarékoknak támasztandó versennyel (is) indokolta az új típus létrehozásának szándékát. A kormányrendelet szerint viszont szervezőknek fel kell mérniük a jelentkezők fizetőképességét, az összes vállalható havi teher – tehát az esetleg már meglévő hitelek és az előtakarékossági befizetések együttesen – nem haladhatja meg a szerződő összesített igazolt havi nettó jövedelmének 50 százalékát (115/2016. kormányrendelet 16. § 3. bekezdés). A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) tehát, annak ellenére, hogy ezt nem nevesítik a szabályozásban, tulajdonképpen 50 százalék.

Fékezett és nagyon drága is lehet

A hitelfék nemrégiben átalakított rendelkezésében azonban – mint arról korábban részletesen írtuk – az egyik lényeges módosítás az, hogy a legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek havi terhei kedvezményesen, 85 százalékos súllyal vehetők figyelembe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a JTM már nem csak a 400 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezőknek, hanem akár mindenkinek 60 százalék lehet. Vagyis: nemhogy engedékenyebb, hanem még szigorúbb is a NOK szabályozása a bankhitelnél.

A költségek terén sem tűnik annyira fantasztikusnak a NOK. Lehetőséget kapnak ugyanis a szervezők, hogy felszámítsanak a regisztrációs díjon felül úgynevezett szervezési díjat is, amit még a rendkívüli befizetések után is meg kell fizetni. A díj tagonként eltérhet, de mértéke legfeljebb a közösség tagja által a tagsági szerződésben megállapított érték havi egy ezreléke lehet (ez 40 milliós lakás esetében 40 ezer forintot jelent). Ez a korlát tehát elég puha, de még ennél is lazább előírás is akad. A rendelet szerint ugyanis a közösség kifizetéseivel és szabad pénzeszközeinek befektetésével összefüggő „indokolt és ésszerű költségeket” a közösség viseli.

Egészen részletes a tájékoztatás szabályozása

A jogalkotók kínosan ügyeltek arra, hogy a vásárlói klubokkal kapcsolatos visszaéléseket elkerüljék. Alaposan körülírják tehát, hogy a tagtoborzás során milyen tájékoztatást kötelező adni. Tudatni kell, hogy a NOK nem pénzügyi intézmény és nem nyújt pénzügyi szolgáltatást, az „előtakarékosságra” pedig nem terjed ki a betétbiztosítás (OBA) védelme. Arra is ki kell térni, hogy a közösségbe belépés hosszú távú anyagi terheket jelentő elköteleződéssel jár. Mint nyomatékosítják: a közösségre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció során a szervező köteles kerülni minden olyan megfogalmazást, amely a közösségre vonatkozóan – különös tekintettel az új ingatlan tulajdonjogának megszerzése tekintetében – téves várakozást kelthet a közösség működése iránt érdeklődő természetes személyekben.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az előtakarékossági befizetések után a tag nem jogosult kamatra. Előírás az is, hogy példákon keresztül mutassák be a kiválasztás legfőbb szabályait (ez a licit és a sorsolás). A rendelet mellékletében mindezt 28 ponton keresztül sorolják. Mindezt végigolvasva igen nehéz elképzelni, hogy bárki akadna, aki ezután önként rohanna szerződni. (Érdemes felidézni, hogy a fogyasztói csoportok is többnyire úgy szerezhettek tömegesen tagokat, hogy az alapvető jellemzőket elhallgatták vagy kifejezetten félretájékoztattak.)

Az otthonteremtő közösség és a szervező felügyeletét a rendelet szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el. A NOK-ok elindulásához is jegybanki engedély kell. Az MNB hivatalból kezdeményezi a közösség megszüntetését, ha a bíróság jogerősen elrendeli a szervező felszámolását vagy kényszertörlését, és a közösség működtetésére új szervező kijelölésére nincs lehetőség. A szervező a közösségi tagok javára történő kifizetéseket csak akkor kezdheti meg, ha a közösséget megillető minden kinnlevőséget maradéktalanul behajtott.

A NOK jellemzőinek a törvényben lefektetett részleteit itt találja

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakáshitel, lakástakarék, NOK, rendelet, MNB