Enyhe intézkedések, hosszú kilábalás
2020. október 12.
A vírus miatt elrendelt szigorúbb korlátozások nagyobb költségeket jelentenek rövid távon, de utána gyorsabb gazdasági fejlődést tesznek lehetővé, mint az enyhébb intézkedések – állapítja meg egy IMF-tanulmány. Arra is kitértek, hogy a járvány aránytalanul jobban sújtja a kiszolgáltatottabb csoportokat.
Az IMF kutatói 128 ország tavaszi gyakorlatát vizsgálva arra jutottak, hogy a vírus miatti recesszió mértékét nem csak a kormányok által elrendelt korlátozások határozták meg. Jelentős szerepe volt annak is, hogy az emberek önként tartózkodtak a társadalmi interakcióktól, mivel féltek a fertőzéstől. Számításaik szerint a napi esetek megduplázódása körülbelül 2 százalékkal csökkenti a mobilitást, és a fejlett gazdaságokban az önkéntes társadalmi elhatárolódás nagyjából ugyanolyan hatást gyakorolt a mobilitásra, mint az elrendelt leállás.
Ezért – mint nyomatékosították – a korlátozások feloldása valószínűleg nem vezet döntő és tartós gazdasági fellendüléshez, ha a fertőzések mértéke továbbra is magas, mivel az önkéntes társadalmi távolságtartás fennmarad. Az emberek ugyanis nem érzik magukat biztonságban, ha továbbra is jelentős kockázatot észlelnek a vírus fertőzésében vagy terjedésében. A gazdaságok így valószínűleg lehetőségeik alatt működnek, amíg az egészségügyi problémák továbbra is fennállnak.
Ez ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy a járvány korai szakaszában hozott hatékony intézkedések gyorsabb gazdasági fellendüléshez vezethetnek a vírus gyorsabb visszaszorításával és az önkéntes társadalmi távolságtartás csökkentésével. Az így elérhető középtávú nyereség pedig ellensúlyozhatja a leállás rövid távú költségeit, esetleg még pozitív gazdasági hatásokat is eredményezhet.
A korlátozások erőteljesebben befolyásolják a fiatalabbak mobilitását is. Az otthonmaradás a 18–24 és a 25–44 éves emberek mobilitásának erőteljesebb csökkenéséhez vezetett. Ők az iskolák bezárása miatt kisebb gyermekeket gondoznak, és gyakran ideiglenes munkaszerződésük van, ami válság idején valószínűleg megszűnik. Az ezekre a populációkra gyakorolt nagyobb hatás a generációk közötti egyenlőtlenség növekedésével fenyeget.
Emiatt célzott szakpolitikai beavatkozásra - például a munkanélküli ellátások megerősítésére és a szülők fizetett szabadságának támogatására - van szükség a sérülékenyebbek védelme érdekében, és hogy a válság ne vezessen az egyenlőtlenség hosszan tartó növekedéséhez – állapítják meg az IMF szakemberei.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: koronavírus, járvány, gazdaság, növekedés, IMF, nők, fiatalok
IMF: az elesetteket kéne támogatni!
Sok mindent befolyásol a rettegés
Az IMF kutatói 128 ország tavaszi gyakorlatát vizsgálva arra jutottak, hogy a vírus miatti recesszió mértékét nem csak a kormányok által elrendelt korlátozások határozták meg. Jelentős szerepe volt annak is, hogy az emberek önként tartózkodtak a társadalmi interakcióktól, mivel féltek a fertőzéstől. Számításaik szerint a napi esetek megduplázódása körülbelül 2 százalékkal csökkenti a mobilitást, és a fejlett gazdaságokban az önkéntes társadalmi elhatárolódás nagyjából ugyanolyan hatást gyakorolt a mobilitásra, mint az elrendelt leállás.
Ezért – mint nyomatékosították – a korlátozások feloldása valószínűleg nem vezet döntő és tartós gazdasági fellendüléshez, ha a fertőzések mértéke továbbra is magas, mivel az önkéntes társadalmi távolságtartás fennmarad. Az emberek ugyanis nem érzik magukat biztonságban, ha továbbra is jelentős kockázatot észlelnek a vírus fertőzésében vagy terjedésében. A gazdaságok így valószínűleg lehetőségeik alatt működnek, amíg az egészségügyi problémák továbbra is fennállnak.
Esélytelen a felívelés, ha fél a nép
A korlátozások hatása különösen akkor erős – emelik ki -, ha a járvány korai szakaszában alkalmazzák. Az adatok azt is mutatják, hogy kellően szigorúaknak kell lenniük a fertőzések megfékezéséhez. Ezért a szigorú és rövid ideig tartó előírásokat előnyben kell részesíteni az enyhe és tartós intézkedésekkel szemben. Mindezek miatt a kutatók szerint újra kell gondolni a ma uralkodó álláspontot, amely az életmentés és a gazdaság támogatása között kompromisszumot keres.Ez ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy a járvány korai szakaszában hozott hatékony intézkedések gyorsabb gazdasági fellendüléshez vezethetnek a vírus gyorsabb visszaszorításával és az önkéntes társadalmi távolságtartás csökkentésével. Az így elérhető középtávú nyereség pedig ellensúlyozhatja a leállás rövid távú költségeit, esetleg még pozitív gazdasági hatásokat is eredményezhet.
Célzott beavatkozásra lenne szükség
A kutatás arra is kitért, hogy a válság aránytalanul sújtja a kiszolgáltatottabb csoportokat, de sajátosan hat a nőkre és a fiatalokra is. A Vodafone olaszországi, portugáliai és spanyolországi mobilitási adatai szerint az otthonmaradás és az iskolabezárások a nők mobilitásának nagyobb csökkenését eredményezték, mint a férfiakét. Ez nagyrészt annak az aránytalan tehernek köszönhető, amely a nőkre a gyermekek gondozása miatt hárul.A korlátozások erőteljesebben befolyásolják a fiatalabbak mobilitását is. Az otthonmaradás a 18–24 és a 25–44 éves emberek mobilitásának erőteljesebb csökkenéséhez vezetett. Ők az iskolák bezárása miatt kisebb gyermekeket gondoznak, és gyakran ideiglenes munkaszerződésük van, ami válság idején valószínűleg megszűnik. Az ezekre a populációkra gyakorolt nagyobb hatás a generációk közötti egyenlőtlenség növekedésével fenyeget.
Emiatt célzott szakpolitikai beavatkozásra - például a munkanélküli ellátások megerősítésére és a szülők fizetett szabadságának támogatására - van szükség a sérülékenyebbek védelme érdekében, és hogy a válság ne vezessen az egyenlőtlenség hosszan tartó növekedéséhez – állapítják meg az IMF szakemberei.
Arról, hogy a magyar gazdaságban mennyire nagy a baj, itt írtunk
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: koronavírus, járvány, gazdaság, növekedés, IMF, nők, fiatalok
