Feltételül szabhatnák az árfolyamgátba belépést

Ilyen lesz a magáncsőd?

2013. november 15. Elkészült a magáncsőd részletes (a korábbiakhoz képest sokkal több konkrétumot tartalmazó) javaslata, ami egyéni képviselői indítványként kerülhet a parlament elé – derült ki az Mfor fogyasztóvédelmi konferenciáján. A bankszövetség szakembere szerint nagyon drága, munkaigényes és kevéssé hatékonynak tűnő a kidolgozott megoldás.

A bajba került magánszemélyeknél a „felszámoló” szerepét a magáncsőd legutolsó tervezete szerint a közjegyzők látnák el, de jelentős feladatokat kapnának a szociális hatóságok is – mondta el Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa a Menedzsment Fórum (Mfor) második fogyasztóvédelmi konferenciáján. Annak, aki élni szeretne ezzel a lehetőséggel, nagyon bonyolult feltételeknek kell megfelelnie, ráadásul akár több tízezer forintra rúgó illeték és adatszolgáltatási díj megfizetése után. Azok kérhetik a magáncsődöt, akiknek legalább ötmillió, de maximum 30-40 millió forintnyi vagyona és 2-50 millió forintos tartozása van. Feltétel még, hogy az adós legfeljebb tíz hitelezőnek tartozzék, darabonként legalább 200 ezer forinttal, amiből van legalább egy 400 ezer forint feletti 90 napon túli hátralék.

Szakemberek szerint a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a magáncsőd nem alkalmas túladósodott tömegek problémájának megoldására. Magyarországon pedig a jegybanki adatok szerint 627 ezer nem teljesítő kölcsön van (ebből 120 ezer a jelzáloghitel). Jelentős gond még, hogy a családok valóságos jövedelmi helyzete (a fekete-, illetve szürkegazdaság miatt) nálunk sokszor egyáltalán nem állapítható meg.

A kizáró okok között szerepel például a köztartozás, az adóstársak közötti per, de az is, ha valaki – bár jogosult volt rá (a mai szabályok alapján már minden devizahiteles ebbe a körbe tartozik) nem lépett be az árfolyamgát hatálya alá. A jogszabály tervezete nem ír viszont elő jövedelemi küszöböt. Annak ellenére, hogy Auer szerint jól körvonalazható (a mostani tervezet alapján is), mekkora lehet az a jövedelem, ami felett egyáltalán értelme lenne elkezdeni az egész procedúrát.

Megélhetési költségnek a javaslat a minimálnyugdíj másfélszeresét ismeri el, ami most fejenként 42750 forint. Emellett elfogadja még például a tartásdíjra vagy akár a lakhatásra fordított pénzt. Auer úgy számolja, hogy egy négytagú család esetében 220 ezer forintra jöhet ez az összeg ki. Eleve tehát, csak efeletti jövedelemnél van esély a tartozások leépítésére. Az pedig feltétele annak, hogy az adós végül hivatalosan is kiszabadulhasson a hitelcsapdából. Fizetni egyébként az esedékes tartozások felét kell.

Az őszi jogalkotási programban nem szerepel

Az úgynevezett Adósságrendezési Eljárás (ARE) alá kerültekről egy sokak által megismerhető nyilvántartás készül. Ráadásul – mivel a törvény a cégeknél lefolytatott felszámolási eljárást tekintheti mintának – a követelések „begyűjtésére” hirdetményt tesznek közzé. Ezt az egészet akár valamiféle szégyenlistára kerülésként is megélhetik az érintettek. Az önállósághoz szokott családfenntartókat az is elég kellemetlenül érintheti, hogy a családi vagyonfelügyelővel (csvf) havonta el kell számolniuk, nagyobb kiadásokra pedig csak előzetes engedéllyel kerülhet sor.

A csvf-szolgálatnak hitelezői nyilvántartási díjként a követelés 3 százalékát kell megfizetni. Amennyiben részletfizetés merül fel (ami nélkül nehéz az egészet elképzelni), ez további egy százalékkal nő. A csvf napidíja maximum 25 ezer forint, az egyezségkötésre száz nap állna rendelkezésre. Auer szerint az egész nagyon drága, és munkaigényes, arra azonban jó, hogy „egy csomó jogásznak és közgazdásznak munkahelyet teremtsen”. A szakember bírálta azt is, hogy a tanácsadói és segítői funkció keveredik. Szerinte a részvevői kör meghatározása egyszerre túl tág és túl szűk, mindez ráadásul önkényes kikötések alapján. Arról is beszélt viszont, hogy a most ismertetett tervezethez (ami állítólag önálló képviselői indítványként kerülhet a parlament elé) informális csatornákon keresztül jutott, az őszi jogalkotási programban nem szerepel a csődtörvény.

Címkék: magáncsőd, adósság, hátralék, közjegyző, bankszövetség, Auer Katalin, Mfor, fogyasztóvédelem