A vagyonvesztést is megsarcolja az állam

Illeték a negatív egyenlegre

2011. november 17. Hiába költözik valaki olcsóbb lakásba, hogy szabaduljon az adósságától, az állam azt is megadóztatja. lletéket kell ugyanis fizetnie a két lakás árának különbségére akkor is, ha a különbség negatív. Azok sem mentesülnek majd ettől a tehertől, akik a Nemzeti Eszközkezelőtől vásárolják vissza lakásukat.

A válság és a végtörlesztés miatt most sokan kényszerülnek arra, hogy olcsóbb lakásba költözzenek. Amennyiben a csere egy éven belül lezajlik (erre pedig szinte mindenki figyel), az illetékfizetés esetében a törvény alapján lehetséges az úgynevezett beszámítás. Ez azt jelenti, hogy a megvett lakásnak nem a teljes vételára alapján szabják ki az illetéket, hanem levonják belőle az eladott lakás árát, és csak a különbözet után kell fizetni. Boldogabb időkben a jogalkotó ezzel a szabállyal azoknak akart kedvezni, akik – ahogy életpályájuk előre halad, a család nő – egyre nagyobb, értékesebb lakásba költöznek. A most amúgy sem a legjobb anyagi helyzetben levő családok számára kellemetlen meglepetést jelenthet viszont, hogy az eladott és vett ingatlan közötti árkülönbözet után mindenképpen kell illetéket fizetni – függetlenül attól, hogy milyen előjelű a változás. Vagyis akkor is, ha olcsóbb lakásba költözik valaki. Az állam tehát a vagyonvesztésre is illetéket ró ki. Ez a teher pedig akár jókora lyukat is üthet a végtörlesztők kalkulációjába.

Meggondolandó lehet méltányosságot kérni

Ilyen esetekben persze érdemes méltányossági kérelemmel fordulni a hatósághoz. Ennek azonban – veszélye is lehet. Legalábbis ez derült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) portálunknak adott válaszából. A törvény szerint – nyomatékosították – bármilyen adótartozás (a vagyonszerzési illetékre nincsenek külön kritériumok) abban az esetben mérsékelhető vagy engedhető el, ha megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Mint azonban hozzátették: a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére következtet a hatóság akkor, ha az egy családban élők egy főre eső nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg – és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. A jövedelem azért nincs kőbe vésve, esetleg ennél többet keresők is eredményesen kérhetik a méltányosságot. Tény azonban, hogy ők izgulhatnak, milyen válasz is érkezik majd beadványukra. A hatóság tehát nagyítóval is megvizsgálhatja a vagyoni helyzetét annak, aki méltányossági kérelmet nyújt be.

Az azenpenzem.hu kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) elmondták: az idén az első tíz hónap alatt 7,5 ezer illetékmérséklésre irányuló kérelem érkezett, amelyek 64 százalékban sikerrel jártak. Az összegnél már nem ennyire jó az arány, a 3,3 milliárd forintos teherből ugyanis 1,5 milliárdot engedtek el. A kérvényeknél külön a vagyonszerzési illetékre (és ezen belül az olcsóbb ingatlanba költözőkre) vonatkozóan viszont nem rendelkezik az adóhatóság külön adatokkal.

Arról azonban tájékoztatást kaptunk, hogy a válság kitörése óta (2009-től az idei első félévig) majdnem 16,5 ezren váltottak olcsóbb ingatlanra. Rájuk a NAV statisztikája szerint 1,1 milliárd forint illetéket szabtak ki.

 

Az igazán nagy bajba kerültek sem úszhatják meg az illetéket. A törvény ugyanis csak földhivatali eljárás költsége alól mentesít. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztéssel összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére esetén – válaszolta portálunknak a NAV – illetékmentesség nem áll fenn. Ugyanez lehet a helyzet abban az esetben majd, amikor valaki a Nemzeti Eszközkezelőtől visszavásárolja lakását.

Kapcsolódó anyagok