Dübörög az infláció, robban az alapkamat
2022. április 29.
Dübörög a jegybanki kamatemelés, az infláció rekordokat dönt, a hitelkamatok elszálltak. Bezzeg a banki betéti kamatok tartják magukat a nullaközeli szinten! Még a bankok is az állampapírt ajánlják az ügyfeleknek a betétlekötés helyett.
Kedden újabb brutális, 100 bázispontos kamatemelésről döntött a jegybank, az így 5,4 százalékra emelt alapkamat hazánkban lett a legmagasabb a térségben. Ennél 2013. február végéig volt csak nagyobb, akkor éppen a kamatcsökkentési periódusban mérsékelte 5,5 százalékról 5,25 százalékra az MNB.
Ugyanakkor nem is az alapkamatot, hanem valójában a már irányadó egyhetes betéti kamatot kell figyelembe vennünk (hiszen maga a jegybank tette irányadóvá!). Ezt tegnap 30 bázisponttal 6,45 százalékra növelte az MNB. Az alapkamat utoljára 2012 októberében volt ennél magasabb.
De hiába a sok jegybanki emelés, az infláció nem mérséklődik (Orbán Viktor szerint a háború tehet róla), ezért Matolcsy György új adóreformot és gazdasági stabilizációs programot sürget, azaz a kormányhoz dobta a labdát.
A megtakarító lakosság pedig csak annyit szeretne, hogy a pénze legalább megőrizze az értékét. Sajnos azonban az alacsony kockázatú megtakarításokban nem fogja. (Márciusban 8,5 százalék volt az infláció, de az év átlagában is közel 10 százalékos átlagos inflációval számolnak az elemzők, sőt akár 10 százalék felettit is elképzelhetőnek tartanak.)
Csak a hitelekét emelik a bankok
Mint megírtuk, a bankok szorgalmasan követik a jegybanki kamatemelést a hitelek esetében, a betéteknél azonban nem lépnek. Noha az MNB adatai szerint az átlagos lekötött betéti kamatok a tavaly júniusi 0,33 százalékról februárra 2,1 százalékra emelkedtek, a látra szóló kamatok pedig 0,02 százalékról 0,25 százalékra, a valóság teljesen más képet mutat.
Nem arról van szó, hogy nem igazak az MNB számai, sokkal inkább az lehet a hátérben, hogy a statisztika most nagyon is torzít. Ugyanis egyszerűen nem kötjük le a pénzünket. Hiszen 0,01 százalékon minek? Emiatt a bankbetétben tartott forintmegtakarításoknak csak nagyjából 10 százaléka lekötött betét. A tavaly év végén bankbetétben tartott 11183 milliárd forint lakossági pénzből csak 1370 milliárd forint volt lekötve. Ráadásul egy-egy hónapban mindössze 500 milliárdnyit kötnek le az emberek, tehát az összes pénz néhány százaléka kap az MNB számaiban megjelenő kamatot. Ezek pedig többnyire valamilyen feltételhez, például bankkártyás vásárláshoz, állampapír, befektetési jegy vételéhez kötöttek.
Ilyen extra feltételek teljesítésével tehát el lehet érni látható kamatot (ami egyébként messze elmarad az inflációtól), és mivel 0,01 százalékon szinte senki nem köti le, az összességében kevés betétlekötés felnyomja az átlagot. Miközben valójában semmi nem történt a piacon, és a banki kamatkínálat a döntő többség számára mozdulatlan maradt.
Két hete megkérdeztük Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, hogy mikor emeli a betéti kamatokat az OTP, ő azonban inkább a lakossági állampapírok vásárlását ajánlotta.
A csökkenés döntően a korábbi „szuperállampapír”, a MÁP Plusz visszaváltásoknak volt köszönhető. Az emelkedő inflációs környezetben az éves átlagos 4,95 százalékos kamatozású állampapír már messze nem olyan vonzó. Míg korábban, 33 hónapon keresztül a kint lévő állomány átlagosan mindössze 3,9 százalékát váltották vissza havonta a befektetők, ez az első negyedévben 10 százalékra nőtt.
Ugyanakkor az ÁKK legfrissebb havi monitoring jelentése szerint a Prémium Magyar Állampapír állománya 3 hónap alatt, március végére 412,1 milliárd forinttal 2614,9 milliárd forintra nőtt. A nagy érdeklődésre tekintettel az ÁKK 2022. április 21-én újabb PMÁP sorozatot hirdetett meg 250 milliárd forint keretösszegben, az előző sorozathoz hasonló kondíciókkal, de eltérő lejárati dátummal. Az előző sorozat ugyanis elfogyott. Az ÁKK tájékoztatójában azt írja, hogy új PMÁP sorozatot az egy időpontra eső lejárati koncentráció elkerülése érdekében bocsátja ki.
A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Szerző: Lovas Judit
Címkék: kamat, állampapír, szuperállampapír, megtakarítás, betét, bank, készpénz, MNB, lakossági pénzügyi vagyon, háztartások
Így veszíti el a pénzünk az értékét
Kedden újabb brutális, 100 bázispontos kamatemelésről döntött a jegybank, az így 5,4 százalékra emelt alapkamat hazánkban lett a legmagasabb a térségben. Ennél 2013. február végéig volt csak nagyobb, akkor éppen a kamatcsökkentési periódusban mérsékelte 5,5 százalékról 5,25 százalékra az MNB.
Ugyanakkor nem is az alapkamatot, hanem valójában a már irányadó egyhetes betéti kamatot kell figyelembe vennünk (hiszen maga a jegybank tette irányadóvá!). Ezt tegnap 30 bázisponttal 6,45 százalékra növelte az MNB. Az alapkamat utoljára 2012 októberében volt ennél magasabb.
De hiába a sok jegybanki emelés, az infláció nem mérséklődik (Orbán Viktor szerint a háború tehet róla), ezért Matolcsy György új adóreformot és gazdasági stabilizációs programot sürget, azaz a kormányhoz dobta a labdát.
A megtakarító lakosság pedig csak annyit szeretne, hogy a pénze legalább megőrizze az értékét. Sajnos azonban az alacsony kockázatú megtakarításokban nem fogja. (Márciusban 8,5 százalék volt az infláció, de az év átlagában is közel 10 százalékos átlagos inflációval számolnak az elemzők, sőt akár 10 százalék felettit is elképzelhetőnek tartanak.)
Csak a hitelekét emelik a bankok
Mint megírtuk, a bankok szorgalmasan követik a jegybanki kamatemelést a hitelek esetében, a betéteknél azonban nem lépnek. Noha az MNB adatai szerint az átlagos lekötött betéti kamatok a tavaly júniusi 0,33 százalékról februárra 2,1 százalékra emelkedtek, a látra szóló kamatok pedig 0,02 százalékról 0,25 százalékra, a valóság teljesen más képet mutat.
Nem arról van szó, hogy nem igazak az MNB számai, sokkal inkább az lehet a hátérben, hogy a statisztika most nagyon is torzít. Ugyanis egyszerűen nem kötjük le a pénzünket. Hiszen 0,01 százalékon minek? Emiatt a bankbetétben tartott forintmegtakarításoknak csak nagyjából 10 százaléka lekötött betét. A tavaly év végén bankbetétben tartott 11183 milliárd forint lakossági pénzből csak 1370 milliárd forint volt lekötve. Ráadásul egy-egy hónapban mindössze 500 milliárdnyit kötnek le az emberek, tehát az összes pénz néhány százaléka kap az MNB számaiban megjelenő kamatot. Ezek pedig többnyire valamilyen feltételhez, például bankkártyás vásárláshoz, állampapír, befektetési jegy vételéhez kötöttek.
Láss csodát! Akciós kamattal jelentkezett az OTP Bank
Ilyen feltételekhez kötött például az OTP Bank április 11-étől élő új akciós Bónusz betétjének kamata is. A korábban a bankban tartott pénzhez képest friss betétként kell megjelennie az összegnek a banknál, erre 1 százalékot fizetnek 12 hónapos lekötés esetén. Plusz 1 százalék bónusz is jár, ha rendszeres jövedelem érkezik a számlára, és további 0,5 százalék, ha valaki új, állandó értékpapír-vételi megbízást ad. Így növelhető a kamat 1,5 százalékra, 2 százalékra vagy az összes feltétel teljesítésével 2,5 százalékra.Ilyen extra feltételek teljesítésével tehát el lehet érni látható kamatot (ami egyébként messze elmarad az inflációtól), és mivel 0,01 százalékon szinte senki nem köti le, az összességében kevés betétlekötés felnyomja az átlagot. Miközben valójában semmi nem történt a piacon, és a banki kamatkínálat a döntő többség számára mozdulatlan maradt.
Két hete megkérdeztük Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, hogy mikor emeli a betéti kamatokat az OTP, ő azonban inkább a lakossági állampapírok vásárlását ajánlotta.
Csak az állampapír?
Továbbra is csak ez ad ugyanis érdemi kamatot a megtakarítóknak. Márciusban mégis nagyot csökkent a lakosság kezében lévő állampapír-állomány. Mint megírtuk, januárban és februárban még a terveknek megfelelően, 143 milliárd forinttal nőtt a háztartások kezében lévő becsült lakossági állampapír-állomány, márciusban azonban már 260 milliárd forinttal csökkent. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint a változás oka az orosz-ukrán háború, a globális és magyar tőkepiaci piaci turbulencia, valamint a bankközi kamatok emelkedése volt. Az ÁKK szerint hasonló tendencia volt megfigyelhető 2020-ban a koronavírus járvány első hónapjában is.A csökkenés döntően a korábbi „szuperállampapír”, a MÁP Plusz visszaváltásoknak volt köszönhető. Az emelkedő inflációs környezetben az éves átlagos 4,95 százalékos kamatozású állampapír már messze nem olyan vonzó. Míg korábban, 33 hónapon keresztül a kint lévő állomány átlagosan mindössze 3,9 százalékát váltották vissza havonta a befektetők, ez az első negyedévben 10 százalékra nőtt.
Ugyanakkor az ÁKK legfrissebb havi monitoring jelentése szerint a Prémium Magyar Állampapír állománya 3 hónap alatt, március végére 412,1 milliárd forinttal 2614,9 milliárd forintra nőtt. A nagy érdeklődésre tekintettel az ÁKK 2022. április 21-én újabb PMÁP sorozatot hirdetett meg 250 milliárd forint keretösszegben, az előző sorozathoz hasonló kondíciókkal, de eltérő lejárati dátummal. Az előző sorozat ugyanis elfogyott. Az ÁKK tájékoztatójában azt írja, hogy új PMÁP sorozatot az egy időpontra eső lejárati koncentráció elkerülése érdekében bocsátja ki.
A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
A lakossági állampapírok kamata
Állampapír neve | Futamidő | Éves kamat | Éves kamat számítása | Kamat változása |
---|---|---|---|---|
Prémium Euró Magyar Állampapír 2028/X | 5 év | 3,10% | 2023.02.23 | |
Egyéves Magyar Állampapír | 1 év | 4,25% | EHM* 4,21% | 2022.03.21 |
Prémium Magyar Állampapír 2025/K | 3 év | 5,85% | Infláció + 0,75% | 2023.03.27 |
Prémium Magyar Állampapír 2028/J | 5 év | 6,60% | Infláció + 1,50% | 2023.04.20 |
Kincstári Takarékjegy | 1 év | 4,25% | EHM* 4,25% | 2022.03.21 |
Kincstári Takarékjegy II. | 2 év | 4,50% | EHM* 4,40% | 2022.03.21 |
Magyar Állampapír Plusz | 5 év | 3,50-6,00% | EHM* 4,95% | |
(nyomdai is) | első félévben | 3,50% | ||
második félévben | 4,00% | |||
2. évben | 4,50% | |||
3. évben | 5,00% | |||
4. évben | 5,50% | |||
5. évben | 6,00% | |||
Babakötvény 2033-41/S | 8,10% | Infláció + 3,00% | 2023.02.01 | |
Babakötvény 2032/S | 6,30% | Infláció + 3,00% | 2022.12.02 |
Forrás: www.allampapir.hu
*EHM: egységesített értékpapír hozam mutató; Lejáratig számított éves hozam
*EHM: egységesített értékpapír hozam mutató; Lejáratig számított éves hozam
Szerző: Lovas Judit
Címkék: kamat, állampapír, szuperállampapír, megtakarítás, betét, bank, készpénz, MNB, lakossági pénzügyi vagyon, háztartások
Kapcsolódó anyagok
- 2023.01.18 - Holnaptól vehetjük a 16 százalékos állampapírt
- 2022.12.11 - Hétfőtől ismét kamatot emel az állam
- 2022.10.06 - Visszaváltsam a régi állampapíromat, hogy 11 százalékos kamatozásút vegyek?
- 2022.09.23 - Még nem indult el a harc a pénzünkért
- 2022.09.21 - Újabb állampapír érkezik
- 2022.09.16 - Már most is kapható 11 százalékos állampapír
- 2022.09.09 - Már itt is a 11 százalékos kamatozású állampapír
- 2022.08.19 - Elérkezett a fordulat? Alig tudtak megtakarítani az emberek
- 2022.07.21 - Mit csináljak most a pénzemmel?
- 2022.06.07 - Még több devizahitelre van szüksége Magyarországnak
- 2022.06.03 - A kormány elintézte, hogy ne kapjunk magasabb betéti kamatot
- 2022.06.02 - Megdobta a készpénzt a nyugdíjprémium
- 2022.06.01 - Még jobban belendül a drágulás
- 2022.05.20 - A háború miatt behúzták a kéziféket a megtakarítók
- 2022.05.20 - A nyugdíjakhoz is hozzányúlna az MNB
- 2022.05.17 - Az idén sok család fizetőképességével lehet baj
- 2022.05.12 - Megtakarítana? Legálisan is átverhetik
- 2022.05.10 - Megugrott a tartalékkal nem rendelkezők aránya
- 2022.04.15 - Elárulta Csányi Sándor, mikor emel betéti kamatot az OTP
- 2022.04.14 - A háború miatt készpénzben spájzolunk
- 2022.04.05 - Márciusban menekült a lakosság az állampapírból
- 2022.03.25 - Csak az állam akarja igazán a pénzünket
- 2022.03.17 - Állampapír: még több mézet csurgatnak a madzagra
- 2022.02.28 - Most mit csináljak a pénzemmel?
- 2022.01.07 - Megeszi az infláció a megtakarításunkat
- 2021.12.06 - Akkor se kapunk többet a pénzünkre!
- 2021.10.07 - Mennyivel nőttek a betéti kamatok? Semennyivel!
- 2021.08.23 - Ha nem lenne moratórium, nem lenne megtakarítás
- 2021.07.16 - Szép csendben kevesebbet fizet az állam a pénzünkre
További kapcsolódó anyagok