Megint rosszul járhattak, akik sietve léptek decemberben

Így verik át a nyugdíjba készülőket

Nyugdíjfolyósító: besorolnak
Fotó: Latzer Anna

2020. január 9. Néhány olvasónk panaszolta, rosszul tette, hogy „nem hallgatott a jó szóra”, és nem ment el még decemberben nyugdíjba. Úgy tűnik, hiába hívjuk fel rendre a figyelmet arra, hogy aki teheti, annak inkább az év elejét érdemes választania a nyugállományba vonulásra. Ilyenkor ugyanis, bár az ügyintézés valóban nehézkesebb, kifejezetten megugrik a nyugdíj összege.

Több olvasónk is azt állította, a nyugdíjfolyósítónál beszélték rá arra, hogy decemberben sietve menjen nyugdíjba, mert „jövőre már sokkal kedvezőtlenebbek lesznek a szabályok”. (Olyanról is tudunk, aki december 31-étől nyugdíjas.) Mint korábban egy konkrét példán bemutattuk, olvasónk nyugdíja 143,6 ezer forintot tett ki, ami ha egyetlen hónapot várt volna még, akkor 162 ezer fölé emelkedik.

Arra, hogy nem lehet véletlen a nyugdíj előtt állók siettetése, az is utalhat, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrégiben külön győzelmi jelentésként tette közzé, hogy az „idén is folytatódik a Nők 40” (általában ennek megszüntetése kilátásba helyezésével sikerül az érintett nőket kapkodásra késztetni). A tárca szerint a támogatást 2011-es bevezetése óta összesen több mint 270 ezer nő vette eddig igénybe.

A jelenség oka, hogy a korábbi évek keresetét a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. Igaz tehát – amit néhányan minden évben panaszolnak (ilyen jelzés az idén sem maradt el) –, hogy az év elején a hatóságok „húzzák az időt”, csak feltételes módon állapítják meg a várható járandóságot. Később azonban busásan megtérül a várakozás.

Tavaly februárban (ebben a hónapban teszi közzé a nettó átlagkereset-növekedés tényadatát a KSH) megtudhattuk, hogy 2018-ban a nettó átlagkereset 10,2 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A keresetek, jövedelmek beszámítása során a friss nyugdíjak megállapításához alkalmazandó új szorzószámok végül – a márciusi kormányrendelet szerint – 11,3 százalékkal haladták meg az előző évit. Ez az előbbi példánál maradva azt jelenti, hogy a decemberben megállapított 162 ezer forintos nyugdíj januárban 180,3 ezer forint lett volna.

Az idén is 11 százalék feletti lehet az új szorzó

Az idei adatokról persze még nem tudunk, de az már kiderült, hogy az első tíz hónap alatt a nettó átlagkereset 10,9 százalékkal (tehát még a tavalyi mértéknél is magasabbal) emelkedett. Ez alapján nem tűnik túlzásnak arra számítani, hogy az idei nyugdíjakhoz használt szorzó ismét 11 százalék feletti lesz. Ez pedig a néhány éve még 143,6 ezer forintos nyugdíjat máris 200 ezer forint fölé repíti.

Ezek a számok is jól mutathatják, mekkora feszültségek gyűlnek a rendszerben. A mai frissnyugdíjasok holnap már régieknek számíthatnak, így attól a pillanattól, hogy nyugállományba vonulnak, az ő pénzük is egyre kevesebbet érhet az átlagbérekhez viszonyítva. Nem csoda tehát, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata hatpontos követeléscsomagjában az is szerepel, hogy az évenkénti nyugdíjemelésnek a béremelés is számítási alapja legyen. Az előbbi számok mellett a nyugdíjasok valóban becsapottnak érezhetik magukat az inflációnak megfelelő néhány százalékos emeléssel.