Packázás, tudatlanság, de direkt félretájékoztatás is akad
2025. december 29.
Sokszor leírtuk már, hogy a banki tanácsadó nem a barátunk. Nem mindegyikük felkészült szakember, de aki az is, leginkább a bank érdekeit és értékesítési politikáját tartja szem előtt. A félretájékoztatásokat pedig utólag szinte lehetetlen bizonyítani. Írásos dokumentum ugyanis ezekben az esetekben nincs.
Az évek során gyűjtött tapasztalataink alapján már korábban összeállítottuk egy listát arról, hogy a különböző banki szolgáltatásoknál milyen problémák fordulnak elő, mire érdemes kiemelten figyelni. A bankok szeretik úgy beállítani, hogy a fiókokban vagy telefonos ügyfélszolgálatukon dolgozók valódi tanácsadók. Az így kapott „segítség” azonban komoly bosszúságokat is okozhat. (A teljes, alapvetően ma is érvényes listát itt nézheti meg.)
Nem egy esetben egyáltalán nem valamiféle rosszindulat, hanem figyelmetlenség, illetve tájékozatlanság (teszteltük néhány fiókban, és hamar kiderült számunkra, hogy beszélgetőpartnerünk sokkal kevesebbet tud a témáról nálunk) áll a háttérben. Persze direkt félretájékoztatások is akadnak. Az ilyenek – tipikusan ide tartoznak a banki megtakarítási termékeket ajánlása, de bizonyos számlakonstrukciókra rábeszélés is – mögött általában értékesítési kényszer áll.
Megjelenése óta valahogy rendre kísérik a problémák a babaváró kölcsönt. Írtunk olyan esetről, amikor a bankfiókból ment egy babavárót igénylő kismama a szülőszobára. Nem a fiatal pár húzta el az időt, hanem a bankok. Az első lépésektől 1,5-2 hónap volt a szerződéskötés, viszont csak a harmadik próbálkozás hozott sikert. Mivel a hitelelbírálás titkos, nehéz előre felkészülni arra, hogy a különböző bankok mit vesznek figyelembe. A leírt történetből is jól látszik azonban, hogy érdemes több helyen próbálkozni.
A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) egyik tagja szakcikkben foglalta össze az elrettentő történeteket. Egy konkrét békéltetési ügyben például az ügyfelek az első gyermek esetében már a szerződéskötéskor kérték a törlesztés leállítását, mivel már az első babájukat várták. A szünetelés ideje alatt érkezett meg a második gyermek, ekkor felkeresték a bankfiókot, ahol az ügyintéző azt mondta, hogy még nem szükséges kérni az újabb szüneteltetést, mivel még hátra van egy év az előző időszakból, várják meg, míg az letelik.
A kérelmezők, bízva a tájékoztatásban, az első szünetelési időszak lejártakor nyújtották be az újabb kérelmet. Hamarosan azonban értesítést kaptak arról, hogy újra fizetniük kell a részleteket. Az ügyinéző tájékoztatása tehát nem volt helytálló, mivel a szüneteltetést – az akkori szabályok szerint - a baba születése után 180 napon belül kellett volna kérniük, így ezt a kedvezményt elvesztették.
A PBT előtti ügyek alapján látszik, hogy esetenként a bank munkatársa tölti ki hiányosan az ügyfél által beadandó dokumentumot, vagy azt egy téves tájékoztatás miatt egyáltalán nem is adják be. Mire észreveszi az ügyfél, hogy például egy nagyon fontos rubrikát nem vagy hiányosan töltöttek ki, akár hónapok is eltelhetnek, márpedig így eltelhet a jogszabályban meghatározott határidő.
Panasz esetén a bankok egy része annyit válaszol, hogy a témával kapcsolatos szóban elhangzott tájékoztatást a hosszú idő elteltével nem lehet rekonstruálni. Előfordulhat, hogy azt kérik, az ügyfél támassza alá álláspontját a bank által ellenjegyzett dokumentummal. Ilyen irat pedig jellemzően nem áll az ügyfél rendelkezésére. Érdemes tehát az iratok, dokumentumok, nyilatkozatok leadása esetén érkeztetett másolatot kérni a bank munkatársától, így egy későbbi vita esetén az ügyfél bizonyíthatja az igazát.
Sok jogvita megelőzhető lenne azzal is, ha aláírás előtt az ügyfelek mindig átnéznék a dokumentumokat, hogy minden helyesen, az előírásoknak megfelelően szerepel-e. A későbbi bizonyítási kötelezettség ugyanis az ügyfelet terheli, amit sokszor nem tudnak teljesíteni és jelentős hátrány éri őket. Összességében – állapítjuk már mi meg – minden esetben érdemes a bankhoz fordulónak alaposabban tájékozódnia, és nem bíznia magát az ügyintéző vélt hozzáértésére, vagy pártatlanságára.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: bank, félretájékoztatás, átverés, PBT, babaváró, Pénzügyi Békéltető Testület
Így verhetnek át a bankfiókokban
Fotó: clipart.com
Az évek során gyűjtött tapasztalataink alapján már korábban összeállítottuk egy listát arról, hogy a különböző banki szolgáltatásoknál milyen problémák fordulnak elő, mire érdemes kiemelten figyelni. A bankok szeretik úgy beállítani, hogy a fiókokban vagy telefonos ügyfélszolgálatukon dolgozók valódi tanácsadók. Az így kapott „segítség” azonban komoly bosszúságokat is okozhat. (A teljes, alapvetően ma is érvényes listát itt nézheti meg.)
Nem egy esetben egyáltalán nem valamiféle rosszindulat, hanem figyelmetlenség, illetve tájékozatlanság (teszteltük néhány fiókban, és hamar kiderült számunkra, hogy beszélgetőpartnerünk sokkal kevesebbet tud a témáról nálunk) áll a háttérben. Persze direkt félretájékoztatások is akadnak. Az ilyenek – tipikusan ide tartoznak a banki megtakarítási termékeket ajánlása, de bizonyos számlakonstrukciókra rábeszélés is – mögött általában értékesítési kényszer áll.
Több babavárós történet is landolt már a békéltetőknél
Megjelenése óta valahogy rendre kísérik a problémák a babaváró kölcsönt. Írtunk olyan esetről, amikor a bankfiókból ment egy babavárót igénylő kismama a szülőszobára. Nem a fiatal pár húzta el az időt, hanem a bankok. Az első lépésektől 1,5-2 hónap volt a szerződéskötés, viszont csak a harmadik próbálkozás hozott sikert. Mivel a hitelelbírálás titkos, nehéz előre felkészülni arra, hogy a különböző bankok mit vesznek figyelembe. A leírt történetből is jól látszik azonban, hogy érdemes több helyen próbálkozni.
A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) egyik tagja szakcikkben foglalta össze az elrettentő történeteket. Egy konkrét békéltetési ügyben például az ügyfelek az első gyermek esetében már a szerződéskötéskor kérték a törlesztés leállítását, mivel már az első babájukat várták. A szünetelés ideje alatt érkezett meg a második gyermek, ekkor felkeresték a bankfiókot, ahol az ügyintéző azt mondta, hogy még nem szükséges kérni az újabb szüneteltetést, mivel még hátra van egy év az előző időszakból, várják meg, míg az letelik.
A kérelmezők, bízva a tájékoztatásban, az első szünetelési időszak lejártakor nyújtották be az újabb kérelmet. Hamarosan azonban értesítést kaptak arról, hogy újra fizetniük kell a részleteket. Az ügyinéző tájékoztatása tehát nem volt helytálló, mivel a szüneteltetést – az akkori szabályok szerint - a baba születése után 180 napon belül kellett volna kérniük, így ezt a kedvezményt elvesztették.
Mindenről célszerű papírt kérni!
A PBT előtti ügyek alapján látszik, hogy esetenként a bank munkatársa tölti ki hiányosan az ügyfél által beadandó dokumentumot, vagy azt egy téves tájékoztatás miatt egyáltalán nem is adják be. Mire észreveszi az ügyfél, hogy például egy nagyon fontos rubrikát nem vagy hiányosan töltöttek ki, akár hónapok is eltelhetnek, márpedig így eltelhet a jogszabályban meghatározott határidő.
Panasz esetén a bankok egy része annyit válaszol, hogy a témával kapcsolatos szóban elhangzott tájékoztatást a hosszú idő elteltével nem lehet rekonstruálni. Előfordulhat, hogy azt kérik, az ügyfél támassza alá álláspontját a bank által ellenjegyzett dokumentummal. Ilyen irat pedig jellemzően nem áll az ügyfél rendelkezésére. Érdemes tehát az iratok, dokumentumok, nyilatkozatok leadása esetén érkeztetett másolatot kérni a bank munkatársától, így egy későbbi vita esetén az ügyfél bizonyíthatja az igazát.
Sok jogvita megelőzhető lenne azzal is, ha aláírás előtt az ügyfelek mindig átnéznék a dokumentumokat, hogy minden helyesen, az előírásoknak megfelelően szerepel-e. A későbbi bizonyítási kötelezettség ugyanis az ügyfelet terheli, amit sokszor nem tudnak teljesíteni és jelentős hátrány éri őket. Összességében – állapítjuk már mi meg – minden esetben érdemes a bankhoz fordulónak alaposabban tájékozódnia, és nem bíznia magát az ügyintéző vélt hozzáértésére, vagy pártatlanságára.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: bank, félretájékoztatás, átverés, PBT, babaváró, Pénzügyi Békéltető Testület
