Az MNB szerint mérséklődtek a vagyoni különbségek

Így változott a Fidesz uralma alatt a lakossági vagyon

Messziről nézheti...
Fotó: clipart.com

2024. február 22. Minden magyar család átlagosan 24,1 millió forint pénzügyi megtakarítással (vagyis bankbetéttel, készpénzzel, illetve befektetésekkel) zárta az előző évet – számolta ki az Azénpénzem.hu. Ez az összeg még a kölcsönöket figyelembe véve is meghaladja a 20 milliót.

Hatalmas vagyonosodás ment végbe a magyar lakosság körében – legalábbis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján. A nettó pénzügyi vagyon az Azénpénzem.hu számítása szerint tíz év alatt a háromszorosára, az elmúlt 3 évben pedig még további másfélszeresére nőtt. Ezek a számok nem tükrözik a hitelfelvételeket, de a nettó pénzügyi vagyon – vagyis már a kölcsönökkel korrigált megtakarítások összege – is kísértetiesen hasonló dinamikát mutat.

A jegybanki adatok alapján így a magyar családok átlagosan 24,1 millió forint pénzügyi megtakarítással rendelkeztek 2023 végén. Ez az összeg még a hiteleket figyelembe véve is meghaladja a 20 millió forintot. Arról hogy az ilyen számok miért bőszítik fel a társadalom nagy részét, sokat elárulhat a pénzügyi vagyon összetételének vizsgálata.

Lakossági megtakarítások (milliárd forint)
Megnevezés	2010.	2020.	2023.
Készpénz és betétek	9 969,7	18 417,5	20 625,3
Állampapír	729,8	9 135,6	12 554,1
Befektetési jegy	2 359	4 546,5	9 644,5
Részvények és részesedések	8 904,3	23 892,4	37 265,2
Pénzügyi vagyon összesen	31 458,9	68 665	96 433,5
Nettó pénzügyi vagyon	19 194,4	56 795,2	81 292

Számos alkalommal írtunk arról, hogy például a befektetési jegyek, de persze az üzletrészek is, csak a társadalom csekély hányadánál jelentenek valós megtakarítási alternatívát. Korábban ez volt a helyzet az állampapíroknál is, de a kormány erőszakos nyomulása változtatott ezen a helyzeten (erről részletesebben itt írtunk). Mára akár egymillió körül is lehet a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma.

A lakosság kezében mindenesetre 2023 végén állampapírból a 2010-esnek több mint tizenhétszerese volt. Közben a befektetési jegyek több mint négyszeresére nőttek. Utóbbinál is nagyobb ugrást tapasztalhatunk az üzletrészeknél.

Alaposan bekavarnak a lakások

A MNB az idén már kétszer is közzétette ez 2020-as vagyonosodási felmérésének 2023-as adatokkal frissítéséről a tájékoztatót (ezt először januárban, majd körülbelül egy hete lehetett olvasgatni). Mint leírták: az egy háztartásra jutó nettó vagyon 6 év alatt (2017-től az előző évig) 19,1 millió forintról 39,6 millió forintra, a medián nettó vagyon 8,9 millió forintról 19,7 millió forintra emelkedett.

Klasszikus értelemben vagyonosnak lenni – jelentette ki korábban egy szakértő – azt jelenti, hogy az ember nem függ a havi fizetésétől, teljes körű pénzügyi szabadsággal bír, rendelkezni képes a vagyonelemek fölött, és a portfóliójának legalább harmada likvid, azaz gyakorlatilag rövid idő alatt hozzáférhető. Ezt pedig ma rendkívül kevesen mondhatják el magukról Magyarországon.

A jegybanki számokban a pénzügyi megtakarításokon felül szerepelnek az ingatlanok is. A lakásárak megugrása (amihez szintén igen tevékenyen járult hozzá a kormány) arra mindenképpen jó, hogy papíron tehetősebbé váljanak a magyarok. Nem elhanyagolható az sem, hogy így az MNB kijelenthette: mérséklődtek a vagyoni különbségek. Mint kifejtették: a reáleszközök lényegesen egyenletesebben oszlanak el a háztartások között, mint a pénzügyi eszközök, ezért a reáleszközök értékének és részarányának emelkedése a háztartások vagyonán belül hozzájárult a vagyoni különbségek csökkenéséhez.

A tanulmányból az is kiderült egyébként, hogy a háztartások legmagasabb jövedelmű 10 százaléka a jövedelmek mintegy 30 százalékával rendelkezett. A legmagasabb vagyonú háztartási tized pedig a szektor nettó vagyonának bő felét birtokolta a felmért időszakban.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, befektetés, vagyon, MNB, statisztika