Néhány százast hozhat havonta az adócsökkenés
2016. január 4.
Az szja-kulcs csökkentése, a minimálbér emelése ezúttal kedvezően módosította a béren kívüli juttatások feltételeit. A tavaly hozott pénztári szabályozási változások is eredményeztek változást, ennek iránya azonban nem feltétlenül (és nem mindenkinek) okozhat örömöt. Akadhatnak pénztártagok, akiket kellemetlen meglepetés érhet.
A minimálbér emelése nem csak a minimálbéren foglalkoztatottak havi járandóságára hat. A béren kívüli juttatások közül is többnek a nagyságát ehhez arányosítják. Az idén így az előző évhez képest nem egészen kétezer forinttal lett magasabb a gyermekenként évente adható iskolakezdési támogatás. Az önkéntes nyugdíjpénztárba háromezer forinttal, az egészségpénztárba 1800 forinttal adhat többet a munkálható. A céges üdülés esetében a növekedés hatezer forint (ugyanannyi, mint amennyivel a minimálbér nőtt). Az iskolarendszerű képzésre 13 ezer forinttal lehet többet fordítani az idén, mint 2015-ben.
Emellett cafeteria sokszor növelt adóterhe hosszú idő óta először végre csökken. A különbség azonban nem túl nagy, hiszen csak az szja egy százalékos mérséklődése hat. A szuperbruttó ugyanis eltűnt, de a cafeteria adójának számításában a mai napi megmaradt (a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell az szja-t és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni). Az adóelőny nyolcezer forintnál nem éri el a száz forintot sem.
Az átlagos cafeteria keret (ez évi 270 ezer forint) havonta mintegy háromszáz forint pluszt hozhat az szja-csökkentésnek köszönhetően. Azoknál a cégeknél, ahol a béren kívüli juttatásnál bruttóban gondolkodnak, automatikusan érvényesülhet ez az emelés. Sok cég viszont „lenyeli” ezt a különbözetet, tehát nem a dolgozó, hanem a vállalat helyzete javul. (a béren kívüli juttatások szabályairól, a korlátokról és adókulcsokról itt tájékozódhat).
Aki pénztári tag, annak az előbbieken túl is akad változás. Az önsegélyező pénztárakat (ösp) három évvel ezelőtt próbálta haló poraiból feléleszteni a kormány. Az ott gyűjtött pénzt ugyanis hiteltörlesztésre, rezsire, tandíjra, de sok másra is lehet már költeni. Ez a forma azonban mégis a bennfentesek „játéka” maradt. Most újabb módosítással próbálkoznak a jogalkotók. Az eredeti elképzelések szerint oda-vissza átjárhatóvá váltak volna az egészség- és az önsegélyező pénztárak. Mindkét pénztártípus – amennyiben erről az alapszabályban rendelkeznek – nyújthatta volna a 2015-ben még a másikra vonatkozó szolgáltatási palettát. Ez végül csak egyirányú lett, tehát az egészségpénztárak vehetik palettájukra az önsegélyezést.
Már meg is érkezett az első fecske erre a piacra. Az MKB bejelentette, hogy a 2015. december 29-én tartott közgyűlésen elfogadták az önsegélyező szolgáltatások felvételét, így 2016. január 1-jétől az egészségmegőrzési célú kiadások mellett a szociális jellegű szolgáltatások is elszámolhatóak a pénztárban. A kassza ezután MKB Egészség- és Önsegélyező Pénztár néven működik. A változással jelenleg az egészség- és önsegélyező pénztár az egyedüli olyan intézményes forma, amelyben a munkáltató és az egyén egészségügyi, illetve szociális célú öngondoskodása nem csak összeadódik, hanem az állam mindkettőt adókedvezménnyel ösztönzi is – hangsúlyozta Lehoczky László, a pénztár igazgatótanácsának elnöke.
Változott viszont MKB egészségpénztár minimális tagdíja is. A korábbi havi ezres helyett a tagoknak már legalább kétezer forint havi befizetést kell vállalniuk. Ennek az emelésnek alighanem már ideje lehetett, hiszen az MKB egyetlenként érte be a korábbi ezer forintos befizetéssel, másoknál már régóta kétezer a legkisebb vállalható összeg. Ennyit kért 2015-ben még a Prémium Egészségpénztár is.
A Prémium tagokat nem csak a 2016-tól alkalmazott ötezer forintos havi minimum érinti. A költségelvonás is változott. A már említett törvénymódosítások mellett ugyanis a kormánynak (talán éppen például a Prémium ellen?) arra is volt gondja, hogy jogszabályban fektesse le: a pénztárak nem alkalmazhatnak eltérő tagdíjfelosztási arányt annak alapján, hogy a tagdíjat a tag vagy cafeteria keretében a munkáltató fizeti. A Prémiumnál eltűnt tehát az egyéni befizetésre minden más pénztárnál kedvezőbb alacsony költséglevonás. A cafeteriás Prémium-tagok viszont jobban járnak.
Ötezer forint befizetése (ennél kevesebbet már nem lehet vállalni) a régi feltételekkel 57,6 ezer forint elköltésének lehetőséget jelentette egy év alatt az egyéni takarékosság és 55,35 ezer forintét a cafeteriás juttatás esetében. Ez most egyaránt 56,1 ezer forintot hoz. A Danubius (ennek a kasszánál különböztették még meg az egyéni és a munkáltatói befizetéseket) sem alkalmaz már külön kulcsot. Annyi azonban megtartottak, hogy alacsonyabb azok számára a költség, akik munkáltatói juttatásukat egészítik ki. A megkülönböztetés az Izys Önsegélyező pénztárnál sincs már meg.
A minimálbér emelése automatikusan emeli a Honvéd önkéntes nyugdíjpénztári minimális tagdíjat (annak arányában szabják meg). A Honvéd tagjainak így havonta 300 forinttal többet kell befizetniük a 2015 évinél. Sokkal kellemetlenebb azonban a Honvéd egészségpénztár körüli fejlemény (érdemes felidézni, hogy ez a kassza bukott a Buda-Cash botrány tovagyűrűzése miatt). A pénztár tájékoztatása szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) „2016. évre nem kötött szerződést az egészségpénztárakkal és a továbbiakban nem vállalja a tagdíj munkabérből való levonását és a pénztárakhoz történő utalását sem”.
Nagy változások (éppen ellenkező előjellel) a Pannónia egészségpénztárnál is lesznek. A kassza csütörtökre (január 7.) összehívott rendkívüli közgyűlésén döntenek arról, hogy az egészségpénztár – és nem kizárólag a Pannónia – az önsegélyezőbe olvad be. Az MKB után tehát létrejöhet majd a következő egészséges önsegélyező (csak itt a másik pénztártípus lett a „gazdatest”). A pénztári szektorban ezekkel alighanem csak elkezdődtek az idei változások.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: béren kívüli juttatás, cafeteria, adó, adókulcs, kedvezmény, szja, pénztárak
Így változik a cafeteria az idén
Fotó: Azénpénzem
A minimálbér emelése nem csak a minimálbéren foglalkoztatottak havi járandóságára hat. A béren kívüli juttatások közül is többnek a nagyságát ehhez arányosítják. Az idén így az előző évhez képest nem egészen kétezer forinttal lett magasabb a gyermekenként évente adható iskolakezdési támogatás. Az önkéntes nyugdíjpénztárba háromezer forinttal, az egészségpénztárba 1800 forinttal adhat többet a munkálható. A céges üdülés esetében a növekedés hatezer forint (ugyanannyi, mint amennyivel a minimálbér nőtt). Az iskolarendszerű képzésre 13 ezer forinttal lehet többet fordítani az idén, mint 2015-ben.
Emellett cafeteria sokszor növelt adóterhe hosszú idő óta először végre csökken. A különbség azonban nem túl nagy, hiszen csak az szja egy százalékos mérséklődése hat. A szuperbruttó ugyanis eltűnt, de a cafeteria adójának számításában a mai napi megmaradt (a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell az szja-t és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni). Az adóelőny nyolcezer forintnál nem éri el a száz forintot sem.
Megjelent az első egészségbe oltott önsegélyezés
Az átlagos cafeteria keret (ez évi 270 ezer forint) havonta mintegy háromszáz forint pluszt hozhat az szja-csökkentésnek köszönhetően. Azoknál a cégeknél, ahol a béren kívüli juttatásnál bruttóban gondolkodnak, automatikusan érvényesülhet ez az emelés. Sok cég viszont „lenyeli” ezt a különbözetet, tehát nem a dolgozó, hanem a vállalat helyzete javul. (a béren kívüli juttatások szabályairól, a korlátokról és adókulcsokról itt tájékozódhat).
Aki pénztári tag, annak az előbbieken túl is akad változás. Az önsegélyező pénztárakat (ösp) három évvel ezelőtt próbálta haló poraiból feléleszteni a kormány. Az ott gyűjtött pénzt ugyanis hiteltörlesztésre, rezsire, tandíjra, de sok másra is lehet már költeni. Ez a forma azonban mégis a bennfentesek „játéka” maradt. Most újabb módosítással próbálkoznak a jogalkotók. Az eredeti elképzelések szerint oda-vissza átjárhatóvá váltak volna az egészség- és az önsegélyező pénztárak. Mindkét pénztártípus – amennyiben erről az alapszabályban rendelkeznek – nyújthatta volna a 2015-ben még a másikra vonatkozó szolgáltatási palettát. Ez végül csak egyirányú lett, tehát az egészségpénztárak vehetik palettájukra az önsegélyezést.
Már meg is érkezett az első fecske erre a piacra. Az MKB bejelentette, hogy a 2015. december 29-én tartott közgyűlésen elfogadták az önsegélyező szolgáltatások felvételét, így 2016. január 1-jétől az egészségmegőrzési célú kiadások mellett a szociális jellegű szolgáltatások is elszámolhatóak a pénztárban. A kassza ezután MKB Egészség- és Önsegélyező Pénztár néven működik. A változással jelenleg az egészség- és önsegélyező pénztár az egyedüli olyan intézményes forma, amelyben a munkáltató és az egyén egészségügyi, illetve szociális célú öngondoskodása nem csak összeadódik, hanem az állam mindkettőt adókedvezménnyel ösztönzi is – hangsúlyozta Lehoczky László, a pénztár igazgatótanácsának elnöke.
A kormány nem kedveli az „egyénieskedést”
Változott viszont MKB egészségpénztár minimális tagdíja is. A korábbi havi ezres helyett a tagoknak már legalább kétezer forint havi befizetést kell vállalniuk. Ennek az emelésnek alighanem már ideje lehetett, hiszen az MKB egyetlenként érte be a korábbi ezer forintos befizetéssel, másoknál már régóta kétezer a legkisebb vállalható összeg. Ennyit kért 2015-ben még a Prémium Egészségpénztár is.
A Prémium tagokat nem csak a 2016-tól alkalmazott ötezer forintos havi minimum érinti. A költségelvonás is változott. A már említett törvénymódosítások mellett ugyanis a kormánynak (talán éppen például a Prémium ellen?) arra is volt gondja, hogy jogszabályban fektesse le: a pénztárak nem alkalmazhatnak eltérő tagdíjfelosztási arányt annak alapján, hogy a tagdíjat a tag vagy cafeteria keretében a munkáltató fizeti. A Prémiumnál eltűnt tehát az egyéni befizetésre minden más pénztárnál kedvezőbb alacsony költséglevonás. A cafeteriás Prémium-tagok viszont jobban járnak.
Ötezer forint befizetése (ennél kevesebbet már nem lehet vállalni) a régi feltételekkel 57,6 ezer forint elköltésének lehetőséget jelentette egy év alatt az egyéni takarékosság és 55,35 ezer forintét a cafeteriás juttatás esetében. Ez most egyaránt 56,1 ezer forintot hoz. A Danubius (ennek a kasszánál különböztették még meg az egyéni és a munkáltatói befizetéseket) sem alkalmaz már külön kulcsot. Annyi azonban megtartottak, hogy alacsonyabb azok számára a költség, akik munkáltatói juttatásukat egészítik ki. A megkülönböztetés az Izys Önsegélyező pénztárnál sincs már meg.
Szakított a HM a Honvéd egészségpénztárral
A minimálbér emelése automatikusan emeli a Honvéd önkéntes nyugdíjpénztári minimális tagdíjat (annak arányában szabják meg). A Honvéd tagjainak így havonta 300 forinttal többet kell befizetniük a 2015 évinél. Sokkal kellemetlenebb azonban a Honvéd egészségpénztár körüli fejlemény (érdemes felidézni, hogy ez a kassza bukott a Buda-Cash botrány tovagyűrűzése miatt). A pénztár tájékoztatása szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) „2016. évre nem kötött szerződést az egészségpénztárakkal és a továbbiakban nem vállalja a tagdíj munkabérből való levonását és a pénztárakhoz történő utalását sem”.
Nagy változások (éppen ellenkező előjellel) a Pannónia egészségpénztárnál is lesznek. A kassza csütörtökre (január 7.) összehívott rendkívüli közgyűlésén döntenek arról, hogy az egészségpénztár – és nem kizárólag a Pannónia – az önsegélyezőbe olvad be. Az MKB után tehát létrejöhet majd a következő egészséges önsegélyező (csak itt a másik pénztártípus lett a „gazdatest”). A pénztári szektorban ezekkel alighanem csak elkezdődtek az idei változások.
A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg.
Itt kalkulálhatja, havi befizetése mennyit hoz évente az önkéntes nyugdíjpénztárakban
Az egészségpénztári jóváírást itt kalkulálhatja
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg közvetlenül is honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: béren kívüli juttatás, cafeteria, adó, adókulcs, kedvezmény, szja, pénztárak
Kapcsolódó anyagok
- 2017.02.23 - Becsődölt egészségforintok: van, aki visszakaphatja
- 2016.08.17 - Ki kaphat iskolakezdési támogatást?
- 2016.05.03 - Adóemelést is kapunk a nyakunkba
- 2016.04.15 - Szja-bevallás: ezeket a hibákat ne kövesd el!
- 2016.03.11 - A végnapjaihoz ért a cafeteria?
- 2016.03.08 - Nézegesse, milyen címeken kotorásznak a zsebében!
- 2016.02.17 - Átszabják a SZÉP-kártyát
- 2016.02.10 - Ezek az egészségpénztárak tűnnek el
- 2016.01.28 - Akik többet kapnak béren kívül
- 2016.01.13 - Megítélte a Kúria az elvett cafeteriát
- 2016.01.07 - Cafeteria: mi a legjobb választás?
- 2016.01.04 - Nagyobb lakást szeretne? Az állam is segít! (X)
- 2015.12.22 - Elégedett dolgozót akar? Adjon lakáshitel-cafeteriát!
- 2015.12.18 - Mi is ez a Lakáshitel-cafeteria és mire jó nekem?
- 2015.12.06 - Nyugdíjasmunka? Felejtse el!
- 2015.12.04 - Tényleg a nyugdíjbiztosítás a legjobb?
- 2015.11.24 - Nyugdíjpénz: nyugi-nyugi!
- 2015.11.23 - Odacsapnak a nyugdíjspórolásnak?
- 2015.11.10 - Így is lehet nyugdíjra spórolni
- 2015.10.16 - Döbbenetesen sokat költünk zsebből az egészségünkre
- 2015.10.15 - Ingyenes is lehet a lakáshitel!
- 2015.03.18 - Becsődölt egészségforintok
- 2015.03.03 - Egészségpénztárakat is elért a Buda-Cash botrány
További kapcsolódó anyagok