A pocsék hozamba, a horribilis költségekbe sem feltétlenül kell belenyugodni

Így trükköznek a kifizetésekkel a biztosítók

Fotó: Latzer Anna

2021. január 18. Súlyos gondatlanságra, a szerződés megkötésekor még nem létező kifizetési maximumra, sőt hibás számításra, utólag változtatott megállapodási szövegre hivatkozva próbálják a biztosítók elkerülni, hogy kár esetén megfelelő összeget térítsenek. Tallóztunk a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eseteiből.

A munkahelyi biztosítással rendelkező férfi egy fűrészgép javítása közben domináns bal kezén súlyos, csonkolásos balesetet szenvedett. A biztosító arra hivatkozva nem akart fizetni, hogy a munkabaleseti jegyzőkönyv szerint ügyfele megsértette a balesetvédelmi rendszabályokat, a tragédia súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. Az érintett nem nyugodott bele a dologba – például azért, mert a hivatkozott jegyzőkönyv is rögzítette, hogy védőfelszerelést és munkavédelmi eszközt is használt – és a PBT-hez fordult.

A koronavírus miatt kissé nehézkesen haladó eljárásban a biztosító azt nem vitatta, hogy mekkora összeg járna, de egyetlen fillért sem akart kifizetni belőle. A PBT végül úgy látta, bár történt enyhe fokú szabályszegés, a biztosítónak a mentesüléshez azt kell igazolnia, hogy a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással idézte elő az eredmény bekövetkezését. Végül a testület arról döntött, hogy a biztosító összesen közel 4,5 millió forintot fizessen ki a balesetet szenvedett férfinek.

Ugyancsak súlyos gondatlanságra hivatkozva nem akart egy másik biztosító halálesetre fizetni. A néhai biztosított egy lassan közlekedő traktor miatt kocsisort előzött, amikor egy Stop tábla ellenére, figyelmetlenül egy útkereszteződésbe hajtott, ahol balesetet szenvedett, és a helyszínen meghalt. Ugyanezen a helyszínen három héttel később újabb halálos baleset következett be, amelyet követően az útkereszteződésben kicserélték a kopott közlekedési táblákat, és kivágták a táblák láthatóságát akadályozó fákat az út mellett. A biztosító később hajlandó volt egyezkedni, de rendre alacsonyabb összeget ajánlott. A PBT végül 2,75 millió forint és késedelmi kamatai kifizetését írta elő.

Lehet 11 millióval több?

Előfordult olyan baleseti halál miatti eset, amikor a kérelmező és a biztosító a megtartott meghallgatáson egyezséget kötöttek. Megállapodtak abban, hogy a pénzügyi szolgáltató a kárrendezési eljárásban már teljesített biztosítási szolgáltatást meghaladóan további 11 millió forintot fizet. A kérelmező és a pénzügyi szolgáltató egyezően adták elő, hogy a biztosított négy bankkártya balesetbiztosítási szerződést kötött. Ezekből kettő megtérítését vállalta önként a biztosító.

A kifizetéstől az indoklás szerint a biztosító eredetileg arra hivatkozva zárkózott el, hogy a biztosított személyre ugyan több bankkártya biztosítás is köthető, de a biztosítónál megkötött valamennyi szerződés alapján teljesített összes biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a meghatározott maximum összeget. Az eljárás során azonban kiderült, hogy ilyen „plafon” nem volt érvényben a szerződések megkötésekor, a változásra pedig időközben nem hívta fel a figyelmet a biztosító (ilyesmi akkor válhat hatályossá, ha a módosítást az ügyfél a külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta).

Érdemes vitatkozni

A PBT által ismertetett életbiztosítási esetben az ügyfél kifogásolta, hogy az évenkénti értesítőben szereplő magas hozam ellenére még a befizetett összeget sem kapta vissza. Az eljárás során kiderült, hogy a kérelmezőnél lévő ajánlat és a pénzügyi szolgáltató által a válaszirat mellékleteként megküldött ajánlat tartalma nem egyezik. Az életbiztosítási szerződés igényfelmérője az eredetihez képest javításokat tartalmazott. A biztosító végül bevallotta: a dokumentumok eltérésének okát nem tudja tisztázni. Így a kért összeg megfizetését az egyezség alapján teljesíti.

Egy másik ügyben a magas felszámított költséget a biztosító ugyan továbbra is jogosnak tartotta, végül a kérelmező által igényelt összeg több mint felét, félmillió forintot a „költséglevonások befizetésekhez viszonyított magas aránya miatt” egyesség keretében hajlandó volt kifizetni. Előfordult az is, hogy amikor az ügyfél a PBT-hez fordult, mert befektetési egységhez kötött életbiztosításának (unit linked) eszközalapja jelentősen alulmúlta az eszközalap referencia indexeként megadott BUX index teljesítményét, a biztosító újraszámolta az értékeket. Végül megállapították: a kérelmező hivatkozása megalapozott.

Arról, hogy például a viharkárokra mire hivatkozva nem fizetnek, itt írtunk

Arról, hogy a bank dézsmálhatja-e ügyfele számláját, itt olvashat

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Azénpénzem
Címkék: biztosítás, befektetés, életbiztosítás, balesetbiztosítás, PBT