Külön kategóriát jelentenek az életbiztosítással kombinált kölcsönök

Így trükköznek a hitelmoratóriummal a bankok

2020. május 14. Sokan tartanak attól, meglesz még annak a böjtje, hogy most nem kell fizetniük a törlesztőt. A félelmek ellenére a szabályok meglehetősen jól körbehatárolják a bankok mozgásterét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pénzintézetek ne próbálnának néhány trükköt bevetni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban résen van.

Több olvasónk kérte, hogy írjunk arról, miként verheti át őket bankjuk a hitelmoratórium alatt, illetve azt követően. Többen állították: a törlesztő előző években megszokott csökkentése az idén elmaradt, az ezzel kapcsolatos kérdésekre pedig nem válaszolnak a pénzintézetnél. Találkoztunk olyan esettel, amikor az ügyfél azt gondolta, menetrendszerűen kell csökkennie havi terhének. Közben pedig kiderült: gyorsan átárazódó hitele a kamatok esése miatt lett olcsóbb. Ezt a helyzetet azonban a mostani kamatemelés alapjaiban változtatta meg.

A teher csökkenésének elmaradása alapvetően tehát nem a moratóriummal függ össze, de persze nem független a koronavírustól. A járvány miatt a pénzügyek terén sebtében hozott, esetenként változó szabályok okozhattak persze némi zavart a fejekben. Nem csak az ügyfelekében, hanem a bankokéban is. Az MNB – mint jelezte – folyamatos tájékoztatással, vezetői körlevelekkel, szakmai konzultációkkal segíti a pénzügyi intézményeket, illetve az ügyfeleket is a törlesztési moratórium és a járványhelyzet kapcsán megváltozott egyéb szabályozási előírások alkalmazásában. Ezt szolgálja a piaci szereplők számára a jegybank honlapján megjelentetett új felügyeleti kérdések és válaszok gyűjteménye is.

Félreértelmezett rendelkezések

A leírtakból úgy tűnik, hogy akad bank, amely céges ügyfelének bankszámlájához kötött hitelkeretére nem nagyon akaródzott elfogadnia a moratóriumot. Úgy vélte ugyanis, hogy a számlára érkező jóváírásokat tekintheti törlesztésnek. Különösen azért, mert a társaság nem jelezte, hogy élni kíván a moratóriummal. Az MNB rávilágított viszont, hogy a cégeknek sem és a magánszemélyeknek sem azt kell jelezniük, ha élni kívánnak a fizetési haladékkal, hanem azt, ha nem szeretnének. A számlára érkező pénz tehát csak akkor minősíthető törlesztésnek, ha az ügyfél ezt kifejezetten jelzi.

Az úgynevezett installment szolgáltatással (amikor az ügyfél hitelkártyája keretére vásárol, de a költést a hitelkártya kondíciójához képest kedvezőbb feltétellel, konkrét futamidővel, részletekben kell rendeznie) kapcsolatban viszont mintha kifejezetten rádörrent volna a bankokra az MNB. Hangsúlyozták, hogy a jegybank által nem elfogadott az az eljárás, hogy ilyen esetekben a bank a fizetési moratórium alá eső részleteket hitelkártyaszámlára helyezi át, és a fizetési moratórium lejártáig a hitelkártyára irányadó, magasabb ügyleti kamatot terheli rájuk.

Aki már bajba került, abban is marad

Azoknak, akik már korábban bajba kerültek, nem segítenek a mostani intézkedések. Amennyiben ugyanis az adós szerződését már korábban felmondták, nem vonatkozik rá a moratórium. A felmondott vagy végrehajtás alatt álló szerződések ugyanis a jegybank értelmezése szerint már nem fennálló szerződések. Ha végrehajtás keretében az ügyfél jövedelméből (munkabér, nyugdíj) már letiltottak, szintén nem vonatkozik rá a moratórium. Az adós kivételesen kérheti viszont a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését, ha a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, ami méltányolható körülmény.

Fontos viszont, hogy a késedelem jogkövetkezményei a fizetési moratórium időtartama alatt nem terhelik az ügyfeleket, így sem az úgynevezett türelmi időszakban, sem pedig attól függetlenül nincs jogkövetkezménye a késedelmes teljesítésnek. Mindez természetesen szintén a még élő szerződésekre igaz.

Arról, hogy a bankoknak a moratóriummal érintett ügyfeleknél hogyan kell majd eljárnia a nem-teljesítés, átstrukturálás meghatározásakor, várhatóan június végéig külön vezetői körlevelet ad ki az MNB. Azt már lehet tudni, hogy ebben az egyedi eljárást hangsúlyozzák majd.

Sokan panaszolták, hogy a bankjuk „fittyet hány” a moratóriumra. Kiderült azonban, hogy valójában egyáltalán nem erről van szó. Mint érzékeltük, nem könnyű megérteni, hogy a biztosításokra a moratórium egyáltalán nem vonatkozik. Akadnak pedig biztosítási díjak, amelyeket az adós kölcsönként él meg. Ilyen például az életbiztosítással kombinált hitelek életbiztosítási díja, de esetenként – mivel beépül a havi teherbe – a törlesztésvédelem is.

Az MNB is nyomatékosította, hogy a moratóriummal érintett hitelek esetén a biztosítási díjakra nincs engedmény. A fizetési haladék csak a tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségre vonatkozik, a biztosításra nem. Hiába fizeti valaki banknak a pénzt, attól az még külön elbírálás alá esik. A biztosítási díj az adósra áthárított költségnek minősül. A költségre pedig nincs fizetési haladék.

A moratóriummal kapcsolatban az adósok által vétett hibákkal itt foglalkoztunk

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: koronavírus, járvány, hitel, moratórium, bankok, MNB