Az ördög a részletekben

Így trükközik a kormány

2016. április 17. Mese nincs, jövőre már választási költségvetés készül. Ezt azonban sajátos módszerekkel igyekeznek elleplezni. Az „osztogatásról” egyelőre bejelentés van, a részletek még nem ismertek. Az viszont látszik, hogy nem a lakossághoz zúdul ki a legtöbb pénz. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a sarcok maradnak.

Szinte tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígért jövőre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Már az ő bejelentésekor is furcsállottuk, hogy ezentúl a költségvetést elkülönülő részekre osztják, amiből csak a „működésiről” állította büszkén a miniszter, hogy nullszaldós. Lázár János kancelláriaminiszter a szokásos csütörtöki tájékoztatón további részleteket is elárult, de ezzel sem igyekezett világosabbá tenni a helyzetet.

A 2017-re készülő nullás költségvetés propaganda szövegéhez nem árt tudni, hogy az elsődleges egyenleg (ha úgy tetszik, ez a működési) már régóta pozitív. Nem kicsit. Ehhez képest tehát a nulla nehézsúlyú osztogatásnak tűnik. Az NGM nyilvánosan sem működési, sem beruházási egyenleget nem számított eddig, de a Napi.hu a KSH nemzeti számlák alapján elvégezte az elmúlt évekre a működési egyenleg meghatározását.

Mint írják: a 2015-ös adatok még nem állnak rendelkezésre, de 2014-ben 595,8 milliárd volt a működési többlet, 2012-2013-ban pedig megközelítette a 300 milliárd forintot. (Ez lesz ugye az ominózus nulla.) A portál emlékeztet arra is, hogy a tavaly benyújtott konvergenciaprogramban 2017-re még 1,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak, ezzel szemben a készülő büdzsé már 2,4 százalékos deficittel készül, ami jelentős visszalépés a költségvetési fegyelemben még a tavalyi 1,9 százalékhoz képest is.

Lázár és Varga is nyilatkozatban hangsúlyozta, más a terv és a tény. Az előző évre ugyanis eredetileg 2,3 százalékos volt a kalkulált hiány, ebből lett az 1,9 százalék. A nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy meggyőződése szerint ismét hasonló lehet majd a helyzet.

Mennyi is maradhat „azembereknél”?

A kormányszóvivői tájékoztatón is érzékelhető volt, hogy ünneprontás nem örülni annak, amennyivel jövőre több maradhat az emberek zsebében. Abban, hogy pontosan mennyi is az annyi, van némi különbség, de ez a néhány más kérdésben észlelt össze-vissza nyilatkozgatásokhoz képest szinte semmi. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az MTI-nek azt mondta, hogy az áfacsökkentésekre a kormány 100 milliárd forintot költ. Ezt fejeli meg a CSOK-ra tervezett 100 milliárd (ami kitalálható, hol is landolhat valójában) és 100 milliárd forintnyi többlethez juthat az egészségügy, illetve a közoktatás. (Megjegyezzük, ez még mindig csak a fele a korábbi 600 milliárdos többletnek, ami jövőre az utolsó fillérig elolvad.)

Lázár szerint a tej, tojás és baromfi áfacsökkentése magában 100 milliárd forintos kiadástól óvja meg a magyarokat, ehhez jön még 20 milliárd forint az éttermi áfacsökkentés révén. A kancelláriaminiszter a netes forgalmi adó mérsékléséről csak annyit mondott, az kevesebb. A kormányzat online „guruja”, Deutsch Tamás (ő a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos) viszont számszerűsítette a dolgot, szerinte 13-15 milliárd forint lesz a nethasználatnál a megtakarítás. Úgy véli – ő pedig csak tudja –, az áfacsökkentéssel évente legalább egyhavi díjat spórolnak meg az előfizetők.

Így elsőre egyébként nem tűnek annyira reálisnak ezek az adatok. Az élelmiszeráfa hatása arányában kevésnek, az éttermi és a netes (csekélyebb) mérséklés következménye viszont túl soknak tűnik. Részleteket azonban a Varga szerint júniusban véglegesített költségvetésből (még inkább majd az adótörvényekből, és azok értelmezéséből) tudhatunk majd meg.

Több technikát is bevetnek

Teljesen úgy tűnik, hogy elegendőnek tartja a kormányzat, ha mindenféle nagy ívű bejelentéseket tesz (ezt aztán többen egymás után szajkózzák), a valóság aztán nem igazán érdekel senkit. (Amúgy ez egyelőre működni látszik.) Szintén a Napi.hu írta meg, hogy mit is takar valójában az a bejelentés, hogy a kormány összesen 38 milliárd forintos pluszforrást biztosít a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) számára. Mint kiderítették: egy nem nyilvános kormányhatározatot alapján a Klik az idei, a későbbi hónapokra vonatkozó kiadási keretének terhére rendezte tartozásait, illetve tömködte be a költségvetési lyukakat.

Azt a nagy kommunikált állampolgári jólétet befolyásolhatják a Fidesz-kormány bevezetett új adók is. A „nemmegszorítás” keretében a pénzügyi műveletekre kirótt forgalmi adóból (becenevén tranzakciós illeték) az idén több mint 200 milliárd forint bevételt terveznek. A biztosítások utáni sarc (ez autó esetében mindenki díját 30 százalékkal dobja meg) további 30 milliárdot húz ki a zsebünkből. Ehhez jön még a telefonköltségeket növelő távközlési adó a maga 56 milliárdjával.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: áfa, áfacsökkentés, költségvetés, adó, Klik, tranzakciós illeték, biztosítás adó, távközlési adó