Az idő is nekünk dolgozik

Így tehetsz szert jó nyugdíjra

2016. október 20. Minél előbb elkezdünk takarékoskodni a nyugdíjas éveinkre, annál több pénzünk lehet nyugdíjba vonuláskor. Az idő és a kamatos kamat ugyanis nekünk dolgozik. Ráadásul az állam is megsegít minket az adókedvezménnyel.

A statisztikák szerint folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, így azok aránya is, akik megérik a nyugdíjaskort, azaz a 65. évet. Ezzel együtt emelkedik a nyugdíjban töltött évek száma is. Míg 1993-ban a nők 65 éves korban még várható élettartama 15, a férfiaké pedig 11,3 év volt, addig a KSH adatai szerint 2010-re a nőké 17, 1 évre a férfiaké pedig 13,3 évre emelkedett. Bizonyosak lehetünk abban, hogy az azóta eltelt időszakban ez a növekvő trend tovább folytatódott; vagyis egyre többen egyre több időt töltenek nyugdíjban, miközben csökken az aktív korú népesség aránya.

A felnőtt, 30 és 60 év közötti lakosság hozzáállása a várható nyugdíjhoz elég széles skálán mozog. Az egyik véglet az „egyáltalán nem kapok majd semmit”, a másik pedig a „kényelmesen meg tudok majd élni belőle”. Természetesen a járulékfizetők kapnak majd nyugdíjat, azonban nem mindegy, hogy mire lesz elég. Egy felmérés szerint mindössze a megkérdezettek 12 százaléka gondolja azt, hogy ha szerényen is, de meg tud majd élni belőle, 1 százalék pedig úgy véli, kényelmes élete lehet a nyugdíjból. Vagyis 87 százalék úgy gondolkodik, hogy nem lesz elég a társadalombiztosításból érkező nyugdíj a megélhetésre. A hiányzó összeget az aktív korban megkezdett megtakarítással lehet pótolni.

Tulajdonképpen bármilyen megtakarítás jól szolgálhatja ezt az öngondoskodást, azonban fontos figyelembe venni azt is, hogy a kamat- és árfolyamnyereséget adó és egészségügyi hozzájárulás is terheli, amit érdemes megtakarítani. Ráadásul vannak nyugdíjcélú megtakarítások, amiket az állam adójóváírással is támogat. A jelenlegi hozamkörnyzetben az állami támogatás több évi hozamnak felel meg – hangsúlyozta Kuruc Péter, a Magyar Biztosító Szövetsége (MABISZ) életbiztosítási tagozatának alelnöke.

Hogyan takarítsak meg?

Jelenleg három az állam által támogatott nyugdíjcélú megtakarítást választhatnak az öngondoskodók: önkéntes nyugdíjpénztárat, nyugdíjbiztosítást és nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ). Mindegyik másfajta módon működik, éppen ezért más típusú megtakarítónak ajánlható.

A nyugdíj előtakarékossági számlák (NYESZ) esetében a megtakarító maga dönti el, mibe fekteti a pénzét. Éppen ezért nagyon tudatos döntés szükséges hozzá, és fontos az is, hogy a pénzügyekben jártas legyen az ember. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a tagoknak nem kell a befektetéssel foglalkozniuk, jellemzően többfajta portfolió közül választhatnak minden pénztárnál, amibe vagy automatikusan kerülnek az életkoruk alapján, vagy maguk választhatnak.

A nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formától, hogy kockázati életbiztosítási elemet tartalmaz, és további, betegség vagy baleset esetén is fizető kockázati biztosítási elemet is tartalmazhat. Fontos tudni, hogy azt is lehetővé teszik, hogy más nyugdíjára takarítson meg valaki, aki ki tudja használni az adókedvezményt. Sokszor éppen a jövedelemadóval nem rendelkezők szorulnak rá leginkább az öngondoskodásra.

Kuruc Péter szerint akinek lehetősége van rá, érdemes több nyugdíjcélú megtakarítást is igénybe venni: az adójóváírás ugyanis halmozható. Mindegyik esetében a megtakarítás 20 százaléka igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból, ami a nyugdíjmegtakarítást hizlalja. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál legfeljebb évi 150 ezer, a NYESZ esetében 100 ezer (2020. előtt nyugdíjba vonulóknál 130 ezer), míg a nyugdíjbiztosításoknál 130 ezer forint a maximáls adójóváírás. Ha valaki többet is igénybe vesz, akkor viszont 280 ezer forintra növelhető az adójóváírások teljes összege.

Megéri minél előbb elkezdeni

A legfontosabb az, hogy ráébredjebek az emberek arra, hogy fontos a megtakarítás, ha nem szeretnének idős korukban szegénységben tengődni – tette hozzá Kuruc. Minél előbb kezdünk takarékoskodni, annál kevesebb havi megtakarítás is elég lehet nyugdíjcéljaink eléréséhez. Az idő (a kamatos kamatnak és a csökkenő fajlagos költségszintnek köszönhetően) a megtakarítónak dolgozik. Aki fiatalabb korban kezd el félretenni, és például három és félszer tovább takarékoskodik, annak nem három és félszer lesz több pénze nyugdíjba vonuláskor, hanem a kamatos kamat hatásának köszönhetően nagyobb mértékben nő a pénze.

Mindez grafikonunkból is jól látszik. Például aki 30 éves korában kezd félretenni havi 10 ezer forintot, az 65 éves koráig 35 éven át takarít meg. Egy 55 éves ugyanakkor csak 10 évig takarít meg. Ha figyelembe vesszük a 20 százalékos maximálisan elérhető adójóváírást is (példánkban ez évi 24 ezer forintot jelent), akkor nyugdíjba vonuláskor 1,57 millió forintja lesz az 55 évesnek, míg a 30 évesnek 7,56 millió forint megtakarítása lesz. Vagyis a fiatal 3,5-szer tovább tett félre, a végén viszont – a kamatos kamatnak köszönhetően – 4,8-szer több pénze lesz. (A végső összeget persze jelentősen befolyásolja a ténylegesen elért hozam.)

A nyugdíjbiztosításról minden részletet itt olvashat el.

A cikk elkészítéséhez a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nyújtott szakmai támogatást.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Forrás: MABISZ
A számításhoz a következő feltételekkel számoltak:
- az MNB által meghatározott rendszeres nyugdíjbiztosításra vonatkozó TKM felső értékének fele, ami így a futamidő függvényében különböző mértékű
- évi 4% bruttó hozam
- az adókedvezmény (20%) folyamatos igénybevétele

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjbiztosítás, MABISZ, megtakarítás, nyugdíjcél, adójóváírás, adókedvezmény