Így szárnyal fel a Budapesti Értéktőzsde

Végh Richárd, Nagy Márton, Bacsa György
Fotó: Azénpénzem

2016. március 9. A hazai tőkepiac és a tőzsde látványos fejlesztését tűzte ki célul a Budapesti Értéktőzsde igazgatósága a társaság ötéves stratégiájában. Új bevezetéseket, vállalati sikersztorikat szeretnének. A célok szakmai konszenzust tükröznek, a hogyanra azonban még nem kaptunk választ. Az ugyanis még kialakulóban van. Pedig az ördög a részletekben rejlik.

Ma délelőtt mutatta be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az ötéves, a 2016-2020-as időszakra vonatkozó stratégiáját. Ennek alapvető célja egy olyan átfogó tőzsdefejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Magyarországon, melynek eredményeképpen a tőzsdén keresztüli forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést.

A Magyar Nemzeti Bank az osztrákok kezében lévő részvények felvásárlásával tavaly 75 százalékos többségi tulajdonosa lett a BÉT-nek. Nagy Márton, a BÉT igazgatóságának elnöke (az MNB alelnöke) elmondta: várhatóan már 2020 előtt jelentősen csökkennek az EU-s források, a kormány nullás költségvetési hiány megvalósítására törekszik, és a jegybank is visszavonul a vállalati hitelezés támogatásától, a cégeknek tehát fel kell készülniük arra az időszakra, amikor már nem a támogatott hitelekre vagy az uniós pályázatokra alapozzák a növekedésüket, hanem piaci forrásokra kell támaszkodniuk, amihez elengedhetetlen a tőzsde fejlesztése. Azaz hamarosan beköszönt az az idő, amikor piaci alapon, a piacról kell forrásokat beszerezniük a cégeknek, ehhez pedig a tőzsdét és a tőkepiacot fejleszteni kell.

Nagy hangsúlyozta: jelenleg a BÉT kapitalizációja a magyar GDP 18 százalékát éri el, ezt az arányt 2020-ra 30 százalékra akarják növelni. Ennek elérése a reál GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékpontos többletbővülést adhat. A stratégia megvalósítását szolgáló eszközökről még folynak a tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal, éppen ezért arról semmit nem tudtunk meg, hogy a valóban csak dicsérhető célokat milyen módon kívánják elérni. Pedig az ördög a részletekben rejlik. Így az sem derült ki, hogy a cél elérése érdekében miért volt szükség a tőzsde megvásárlására is.

Nagy Márton elmondta, hogy a BÉT stratégiája öt pilléren nyugszik: a sikeres tőzsdei bevezetéseken, a kormányzati támogatáson, a piacszerkezet megújításán, a befektetői bázis erősítésén, valamint a kötvény-, a derivatív és az árupiac erősítésén. Nyitni akarnak a kis- és középvállalati szektor és a jó ötletekkel rendelkező startup vállalkozások felé, önálló kkv-piacot terveznek, így a tervek szerint mintegy 30 kiscég lenne a BÉT kkv-piacán. Emellett az állami vállalatok tőzsdei bevezetéséről is tárgyalnak a kormányzattal.
Évente 5 részvényt vagy vállalati kötvényt szeretnének bevezetni a BÉT-re – mondta Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója. Létrehoznák a tőzsdeképes cégek klubját, a tőzsde előszobáját, ebbe 50 vállalkozást szeretnének meghívni. Ezek a cégek az átmeneti időszakban alkalmazkodnak a tőzsdei elvárásokhoz. Számos szolgáltatást ingyen vagy kedvezményesen kapnak majd a vállalatok. Végh hangsúlyozta: kormányzati támogatás is kell a BÉT-nek, a kabinetnek a tőzsdei jelenléthez kapcsolódóan érdemes lenne adókedvezményeket nyújtani az érintett cégeknek, ugyancsak kedvezményekkel, támogatásokkal lehetne segíteni a tőzsdei bevezetésben, kibocsátásban gondolkodó cégeket. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az EU megítélése alapján nehogy tiltott állami támogatásnak minősüljenek ezek a lépések. Fontos, hogy erősödjön a hazai lakossági befektetői kör aránya is. Legalább 20 cég papírjaira szeretnének árjegyzést a piacon.

Nagy Márton portálunk kérdésre elmondta: ahogy nő a kínálati oldal, a kisbefektetők számára vonzóvá válhat a tőzsde. Ha vannak jó sztorik, nő a figyelem, ami vonzza a tőkét. Nem véletlen, hogy sok befektető fordult az elmúlt időszakban az ingatlan felé, hiszen a látra szóló vagy a lekötött bankbetéten nulla, illetve egy százalék alatti hozamot érhetnek csak el. Nagy a tájékoztatón hangsúlyozta: a hazai részvénypiac teljesítményét leképező BUX index 2015-ben 43,8 százalékot emelkedett, jelentősen felülteljesítve a régiós és fejlett piacokat, így láthatóan jól kerestek, akik ide tették a pénzüket.

Címkék: BÉT, tőzsde, Nagy Márton, Végh Richárd, MNB, részvény, stratégia, tőzsdefejlesztés