Év végéig érdemes nyilatkozni a lejáró TBSZ számláknál

Így spórolj százezreket az adón!

2015. november 12. Öt év alatt átlagosan 200 ezer forint adót takarítottak meg az OTP Bank azon ügyfelei, akik TBSZ számlát nyitottak, és ott tartották a megtakarításukat. Akik nem így tettek, 2,5 milliárdot fizettek az államnak, pedig a mindössze 10 perces számlanyitással ezt megspórolhatták volna. A 2010-ben nyitott számlák az év végén járnak le. Érdemes addig nyilatkozni a hosszabbításról.

Becslések szerint az értékpapírszámlával rendelkezők mindössze 20 százaléka nyit TBSZ (Tartós Befektetési Szerződés) számlát is, így mindössze 280-300 ezer ilyen TBSZ számla van jelenleg a piacon, miközben 1,5-1,7 millió értékpapírszámlát vezetnek a pénzintézetek. Ennek oka az, hogy az ügyfelek nem is ismerik ezt a konstrukciót, pedig hátránya nem, csak előnye származik belőle az ügyfélnek, ha megnyitja – mondta Nyitrai Győző, az OTP Bank vagyonkezelési és befektetési szolgáltatások igazgatója.

Azok az ügyfelek, akik 2010-ben nyitottak TBSZ számlát az OTP-nél, ami 2015. végén jár le, az értékpapíros számlák esetében átlagosan 200 ezer forint adót spóroltak azzal, hogy nem kellett fizetniük a nyereségük után. A betéti számláknál pedig átlagosan 100 ezer forintot nyertek a megtakarítók – hangsúlyozta Nyitrai. Pedig nem kimagasló összegű befektetésekről van szó, hiszen egy számlán átlagosa 2,7-2,8 millió forintot tartanak az ügyfelek.

Ugyanakkor azok, akik ugyancsak 2010-ben nyitottak hagyományos értékpapírszámlát az OTP Banknál (ők harmincezren vannak), ám valami okból TBSZ számlát nem, és ugyanúgy ott tartották öt éven át a pénzüket, mint a TBSZ-t nyitó társaik, összesen 2,5 milliárd forint adót fizettek. Ezt egy tízperces számlanyitási procedúrával megspórolhatták volna. Ha valakinek az a fenntartása, hogy az öt év letelte előtt is szüksége lehet a pénzére, ugyanúgy hozzájuthat, mintha az nem TBSZ számlán lenne. Csak ki kell fizetnie a nyereség után azt az adót, amit egyébként is fizetett volna. Egyébként az OTP tapasztalatai szerint a TBSZ-t nyitók mindössze 10 százaléka nyúlt a pénzhez a lejárat előtt.

Fontos a nyilatkozat!

Az OTP-nél 80 ezer TBSZ számlát vezetnek, ebből 18700 ügyfél 2010-ben nyitotta, tehát az ő számlájuk az év végén jár le. Nekik azt tanácsolja az igazgató, hogy ha egyelőre nem nyúlnának a pénzükhöz, akkor az év végéig nyilatkozzanak a hosszabbításról. Így a TBSZ számlán lévő értékpapírok vagy bankbetét mind átkerülnek egy 2015-ös TBSZ számlára (ekkor lehet váltani betétszámláról értékpapírszámlára). Ha később mégis szükségük lenne a pénzre, bármikor felmondhatják a számlát, és a jövőre 16 százalékról 15 százalékra csökkenő adót és a 6 százalék eho-t csak a december 31. után keletkezett árfolyamnyereségre kell megfizetniük. Ugyanakkor a 2015. december 31-ig tartó időszak adómentes marad. Hátrány tehát nem érheti a nyilatkozókat, csak előny. Így ugyanis a TBSZ gyűjtőéve 2015. lesz, és nem 2016.

Aki viszont a pénznek csak egy részét venné ki, nem az egészet, annak nincs lehetősége a hosszabbításra – legalábbis most ez a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja. Tehát az ügyfélnek választania kell, hogy a teljes összegre hosszabbít, vagy hagyja lejárni a számlát. Az OTP Banknál november 17-étől december 31-ig nyilatkozhatnak az ügyfelek a hosszabbításról – mondta Nyitrai. Hozzátette: egy évi 3 százalékot hozó befektetésben tartott 1,5 millió forintos megtakarításnál összesen 100 ezer forintot spórolhat az adón a TBSZ-t nyitó ügyfél.

Mi a TBSZ (Tartós Befektetési Szerződés)?

A Tartós Befektetési Számlákkal adómegtakarítást vagy teljes kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó mentességet, valamint eho (egészségügyi hozzájárulás) mentességet lehet elérni. Kétféle TBSZT-t lehet nyitni: az egyik betéti számla, ezen bankbetétet tarthat az ügyfél, a másik értékpapírszámla. A kétféle számla között nincs átjárás, csak a lejárat után lehet váltani egyikről a másikra. Az egyes számlákon szabadon forgathatja a pénzét az ügyfél (leköthet, feltörhet, és újakat köthet), illetve kezelheti értékpapírjait (vásárolhat, eladhat és újakat vehet).

A számlanyitás éve a gyűjtőév, az azt követő 5. naptári év végén adó- és eho mentes a keletkezett jövedelem. (Aki 2010-ben nyitott TBSZ-t, annak 2015. december 31-én jár le.)
A számlanyitást követő 3. naptári év végére csak 10 százalékos adót kell fizetni a részben vagy teljes egészében felvett összegen elért nyereség után, és az 5. év végéig is ennyi az adó. (Eho-t nem kell fizetni.)
Ha valaki a számlanyitás évében vagy az azt követő 3 éven belül veszi ki a pénzét, a jövedelemre a 16 százalékos (jövő évtől már csak 15 százalékos) adót kell megfizetni, és a 2013. július 31-ét követően nyitott TBSZ számlák esetében a 6 százalékos eho-t is.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetés, adókedvezmény, TBSZ, OTP, kamatadó, eho