Nem mindegy, mekkora a hivatalos infláció

Így spórolhatnak a nyugdíjasokon

Fotó: Latzer Anna

2019. január 21. Az Azénpénzem.hu kiszámolta, hogy a nyugdíjasoknak mennyit jelent, ha az inflációt – ahogy egy szakblog feltételezte – valóban elszámolta a KSH. Manapság az ilyen kalkuláció nehezebb, mint gondolnánk. Mi arra jutottunk, hogy az egytized százalékos eltérés 3,6 milliárd forintot jelent az idősebbek zsebében, vagy az államkincstárnál megtakarításként.

Az Alapblog szerint, ha igazak a KSH által közzétett számok, akkor a statisztikusok elszámolták az előző évi inflációt, ha jól számoltak, akkor viszont az adatokkal hibádzik valami. Mint leírták: a havonta közzétett 12 hónapos inflációs adatok átlagolásából nem 2,8 százalékos, hanem 2,9 százalékos átlagos infláció jön ki a tavalyi évre. Ez pedig nem mindegy, hiszen – emeli ki a blog – az inflációt követő magyar állampapírok tulajdonosainak zsebéből 2,5 milliárd forintot húzhatnak ki.

Úgy gondoljuk, ennél is jelentősebb lehet, ha az állam az alacsonyabbra kihozott infláció miatt a nyugdíjasokon spórol. Amióta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) az államkincstárba olvasztották, sem a nyugdíjasok számát, sem azokat az adatokat nem teszik közzé, amelyekből ki lehetne számolni, mekkora kiadást jelentenek az államnak a nyugdíjak. Az öregségi nyugdíjban részesülők számáról tavaly volt egy pénzügyminisztériumtól származó értesülés (ebben 1 997 898 fő szerepelt), az átlagnyugdíj összegét (130,5 ezer forint) pedig egy politikusi nyilatkozatból tudhattuk meg.

Nem könnyű manapság a matek

Az előbbi adatok azonban nem igazán használhatók arra, hogy a teljes kiadást megbecsüljük. Szerencsésebbnek tűnik a 2017 első félévi teljes ellátotti létszámát és a számukra kifizetett átlagos összeget alapul venni. E szerint 2017-ben havonta 293 milliárd forintot fizetett ki az állam nyugdíjakra, illetve nyugdíjszerű ellátásokra. Annak az évnek a végére ez a pluszban adott inflációs kompenzációval (0,8 százalék) 295,4 milliárd forintra nőhetett. Az áremelések tavalyi ellentételezése (3 százalék) után elméleti összegünk már havi 304 milliárd forint fölé nőtt.

Korábban (amikor még megismerhettük a pontos számokat) az látszott, hogy fogy a nyugdíjasok száma. Hajlamosak lettünk volna az általunk kalkulált teljes nyugdíjkifizetést ennek alapján diszkontálni, de ezt éppen a kormány kommunikációja miatt vetettük el. Tavaly tavasszal ugyanis, amikor egyetlen nap alatt megtárgyalta és elfogadta a kormány az Idősügyi Tanács javaslatát arról, hogy ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Novák Katalin sajtótájékoztatón sulykolta, hogy 2,7 millióan részesülnek a juttatásban. Ez pedig magasabb szám a 2017 első félévinél (ezzel együtt plusz főket sem adtunk a számításhoz).

Egy tizedszázalék 3,6 milliárd forint

Ha a nyugdíjasok létszáma, juttatás szerinti megoszlásuk (és számos más adat, mint például az adóbevallások részletesebb számai) már egyáltalán nem ismerhetők meg, akkor nem csoda, ha nő a bizalmatlanság. A titkolózás mindig gyanús. Ahogy sokaknak az is, hogy a KSH az 2018-ra a nyugdíjas inflációt pontosan annyira hozta ki, amennyit a kormány az idei nyugdíjemeléshez meghatározott.

Az előzőekben vázolt számításaink alapján az infláció egyetlen tized százaléknyi változása 3,6 milliárd forinttal növelheti az állami kiadásokat. Ennyit spórolhat meg a költségvetés, másrészt pedig ennyivel rövidülhetnek meg az idősebbek például egy fifikás kerekítés révén. Egyénekre lebontva persze ez nem nagy összeg (egy átlagnyugdíjasnál nem éri el a 1,6 ezer forintot), de sok kicsi sokra mehet.