Így rendszabályozza a banki ügynököket az MNB

2018. március 8. Újabb ajánlást adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint leírták: cél olyan juttatási ösztönzők bevezetése a banki termékek, szolgáltatások értékesítőinek, amelyekkel megakadályozható, hogy a valós fogyasztói igények kielégítése helyett csak a profitszemlélet által vezérelt termékeket kínáljanak.

A különféle banki termékeket (például hitel, betét, bankszámla) értékesítő ügynökök díjazását igyekszik szabályozni az MNB legújabb ajánlásával. Alapvető elvárás, hogy a bankok olyan értékesítést ösztönző juttatási rendszert alakítsanak ki alkalmazottaik és a velük kapcsolatban álló közvetítők számára, amely biztosítja az ügyfeleknek, hogy minden esetben az igényeiknek megfelelő pénzügyi termékhez juthassanak. Az ajánlás célja megakadályozni azt is, hogy az értékesítők a magasabb profitért olyan termékeket helyezzenek előtérbe, mely a fogyasztóknak kárt okozhat.
A szabályok alkalmazását 2019. januártól várja el az érintett piaci szereplőktől a jegybank.
A jegybank különösen károsnak tartja a kizárólag a mennyiségi célok (például a szerződéskötések száma) elérésétől függő juttatást a termékértékesítők számára. Ennek kizárása érdekében előírja a változó javadalmazás (bónusz) mértékének megállapításánál a minőségi szempontok – ide sorolható a megfelelő ügyfél-tájékoztatás, a kevesebb fogyasztói panasz és szerződésből kilépő ügyfél – figyelembevételét is.

A hazai közvetítők többsége megbízottként végzi az értékesítést, s emiatt nem fix, előre rögzített, hanem kizárólag – az általa értékesített termék mennyiségétől függő – változó javadalmazást kap. Az ajánlás nem szabja meg a fix és változó díjazás arányát (ez a közvetítő foglalkoztatási formájától is függhet), ám rögzíti, hogy a mértékeket tudatosan, úgy alakítsák ki, hogy ne ösztönözze a helytelen termékértékesítést. Az ajánlás nem várja el a pénzügyi szolgáltatóktól, hogy az általuk megbízottként foglalkoztatott alvállalkozók esetében is fix és változó elemre bontsák a javadalmazást, de az utólagos korrekció lehetőségét ebben az esetben is biztosítani kell. Ennek egyik lehetséges eszköze a javadalmazás egy részének halasztott kifizetése.
A célok valóban nagyon tetszetősek, a gyakorlatban azonban nem igazán látjuk, hogy miként érhetnék el, hogy vége legyen a drága termékek erőszakos tukmálásának. Nem is foglalkoznak például azzal az egyre elterjedtebb jelenséggel, hogy a sajtó vállal fel irányított írásokkal ügynököknek ügynöklést.
Az ajánlás teljesítése mellett a pénzügyi intézményeknek, közvetítőknek természetesen továbbra is meg kell felelniük a közvetítőkre és a közvetítői díjazásra vonatkozóan már létező hazai jogszabályok követelményeinek is. Kormányrendelet írja elő például a közvetítői javadalmazás szerzési és fenntartási jutalékra való bontását (ingatlannal fedezett hitel esetén utóbbi mértéke kötelezően a teljes közvetítői díj legalább 20 százaléka). A hitelintézeti törvény pedig megszabja, hogy a jelzáloghitel-közvetítők díja maximum az adott jelzáloghitel tőketartozásának 2 százalékára rúghat.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok