A pénzügyi válságot idéző időket élünk

Így porladnak el a lakossági megtakarítások

Fotó: Azénpénzem

2022. október 17. Igen vészes módon az Allianz legutóbbi globális vagyonosodási jelentésében többször is felbukkan, hogy a mostani folyamatok a 2008-as nagy pénzügyi válság idején voltak tapasztalhatóak. Az idei évről azt állítják, hogy a háztartások elveszítik vagyonuk tizedét.

Az utolsó hajrának minősítette az Allianz tizenharmadik globális vagyonosodási jelentése a 2021-es évet. Elemzésük szerint ez lehetett az utolsó, amikor a monetáris politika részvénypiaci árfolyam-emelkedést indukált (értsd: a jegybankok által kiöntött pénz pumpálta fel a piacot). A háztartások szerintük busás hasznot húztak ebből: a globális pénzeszközállomány tavaly harmadik éve produkált kétszámjegyű növekedést. Az elmúlt három évben a magánvagyon elképesztő mértékben, két eurózónányi összeggel gyarapodott.

Megjegyezzük, ez különösen nálunk nem jelenti azt, hogy általános lett volna a gazdagodás. A szomorú valóság, hogy az itteni, látszatra hatalmas pénzügyi vagyon meglehetősen koncentrált. Ebben nem az „átlagmagyar” befektetéseit láthatjuk, hanem a vagyonos kisebbségét. Az MNB legutóbbi, 2020-as háztartási vagyonfelmérése ugyanis azt mutatta (hasonlóan a korábbihoz), hogy a részvényvásárlás és befektetési alapokba fektetés „úri huncutság”. Valójában a vagyon szerinti felső decilisre jellemző ez a befektetés. A vagyonfelérés szerint miközben készpénzzel minden háztartás rendelkezik, addig például tőzsdei részvénnyel csak a háztartások 2 százaléka, befektetési jeggyel a háztartások 3 százaléka.

Most nem lehet gyors fordulatra számítani

Borítékolható, hogy az idei változást (aminek elérkezéséről már itt írtunk) legjobban nem a leggazdagabbak, hanem a pénzüket nagy erőfeszítéssel fialtatni igyekvők szenvedik majd el. Most persze valamennyit veszíthet mindenki. Az Allianz elemzése szerint az ukrajnai háború megakasztotta a gazdaság Covid19 válság utáni helyreállás folyamatát, és a feje tetejére állította a világot: elszabadult az infláció, energia- és élelmiszerhiány alakult ki, valamint monetáris szigorítások szorongatják a gazdaságokat és a piacokat. A háztartások vagyona várhatóan megsínyli a megszorításokat.

Világszinten a pénzeszközállomány több mint 2 százalékos zsugorodása várható 2022-ben, ami – olvasható az elemzésben – a 2008-as nagy pénzügyi válság óta az első jelentősebb mértékű veszteség lesz a pénzvagyonban. A reálértéket tekintve a háztartások elveszítik a vagyonuk tizedét. Míg a nagy pénzügyi válságot viszonylag gyors fordulat követte, ez alkalommal a középtávú kilátások is borúsak: a pénzeszközállomány nominális átlagnövekedése várhatóan 4,6 százalék körül alakul 2025-ig, szemben az elmúlt három évben tapasztalt 10,4 százalékkal.

Belendült az eladósodás

2021 végén a háztartások adósságállománya világszinten 52 billió euró volt. A 7,6 százalékos éves növekedés messze felülmúlta a 4,6 százalékos hosszú távú átlagot és a 2020. évi 5,5 százalékot. Legutóbb 2006-ban, még a nagy pénzügyi válság előtt volt tapasztalható nagyobb ütemű növekedés. A névleges teljesítmény ugrásszerű növekedése miatt azonban a globális adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) még csökkent is, a 2020. évi 70,5 százalékról 68,9 százalékra. Az adósság földrajzi megoszlása változott a legutóbbi válság óta. Míg a fejlett piacok részaránya csökken – az Egyesült Államok hányada például tíz százalékponttal 31 százalékra esett a nagy pénzügyi válság óta –, addig a feltörekvő gazdaságok egyre nagyobb részt tudhatnak magukénak a globális adósságállományból.

Nálunk is nagyon felgyorsult az adósságállomány növekedése. Ez tavaly elérte a 14 százalékot, miután az elmúlt két év mindegyikében meghaladta a 12 százalékot. A nagy pénzügyi válság óta ez a legnagyobb arányú növekedés. A képet, legalábbis az Allianz szemében, határozottan árnyalja viszont, hogy a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya „mindössze” 25 százalék, ami jóval a szomszédos országok szintje alatti. Közben pedig az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 060 euróra rúgott, ezzel pedig Magyarország a 29. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.

Gond viszont, hogy bár az elemzők rendre így tesznek, az adósságot és a vagyont nem lehet simán összevezetni. Tipikusan nem azok vesznek ugyanis fel hitelt, akiknek közben jelentős megtakarításuk van. Egy nemrégiben megjelent statisztika szerint Magyarországon igazán jól mintegy kétezer családnak megy. A támogatások és kedvezmények, juttatások, sőt maga az adórendszer is itt a tehetősebbeket támogatja, minél szegényebb valaki, arányaiban annál többel sarcolják. Ez pedig a mostani nehéz időkben a kevésbé szerencsések közül sokakat akár reménytelen helyzetbe is sodorhat.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, vagyon, vagyonosodás, gazdag, Allianz, adósság, fordulat, adó, hitel