Papíron visszaadták a magánpénztári ezermilliárdokat

Így olvadt el a nyugdíjpénz

Fotó: Azénpénzem

2014. július 1. Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter a parlamenthez a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) 2013-as beszámolóját. Az egykor a magánnyugdíjpénztáraktól átvett háromezer-milliárd forint feletti összegből 180 millió maradt, ami talán nem is akkora baj, ha azt nézzük, hogy a korábbi vagyonon mekkorák voltak a veszteségek.

A NYACSA tavaly decemberi záróvagyona 176,7 millió forint volt (az Összefogás az Államadósság Ellen gyönyörű elnevezésű alapban ezen belül 1003 forintot tüntettek fel), devizában még 65 ezer forintot tartottak nyilván – derült ki a parlamenthez benyújtott beszámolóból. Ez a meglehetősen rendhagyónak tekinthető dokumentum mintha pótolni igyekezne az előző évek elmaradásait (ezt a hiányosságot még az új kormány feladatai között említettük meg). Más beszámolókhoz elég nehéz lenne hasonlítani ezt a mostanit, bár hasonló konstrukciót sem igen tudnánk említeni.

A NYACSA létrehozásakor még váltig bizonygatták: a számok majd szépen mutatják, hogy mennyivel jobban gazdálkodik az államkincstár a vagyonnal, mint a magánpénztárak. Akkor évente ígértek olyan beszámolókat, amelyekből ez világosan kitűnik majd. Mostanra viszont már azzal büszkélkednek, hogy a maradék vagyon tulajdonképpen csak készpénz. A tb-be visszalépő tagok pénzét már 2012-től csak állampapírban vagy pénzben lehetett az alapnak átadni, ami önmagában (a kényszerértékesítés következtében) jókora veszteségeket okozhatott. A most közzétett mérlegekben is vaskos realizált bukások látszanak (ezek a számok azonban az egyik kézből a másikba pakolgatás – például az állampapírok bevonása – miatt csalókák).

A beszámolóból az is kiderült, hogy a 2012-ben, illetve 2013-ban megszűnt magánnyugdíjpénztárak (Aegon, Erste, OTP és a Pannónia) 2013-ban összesen közel 9,7 milliárd forintot utaltak át a NYACSA számlájára. Ennyi pénz került tehát át ebben az évben a magánszámlákról az államira, vagyis a közös kalapba. Az egyéni nyugdíjszámlákról ugyanis – bár ezek létrehozásáról már törvényt is hoztak – semmi hír.

Az viszont egyértelmű, hogy az alap működési kiadásai 2013-ban az előző évi 207 millió forinttal szemben 875 millió forintra nőttek. Ebből a legnagyobb tételt (710 millió forint) a banki költségek jelentették. Az értékpapírok eladásának költsége 62 millió forint volt, az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) 102 millió fizettek.

Több fontos változásról is értesülhettünk

Talán nem véletlen, hogy éppen a NYACSA-beszámoló megjelenésének napján jelentette be Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója, hogy augusztus 25-étől indul az a folyamat, amely a járulékbefizetéseket, szolgálati időt közhitelessé teszi. Először az 1955. és 1959. között születettekkel kapcsolatos eljárás zajlik le. Érdemes felidézni, hogy az egyeztetési eljárások – mivel változott a törvény, megszűntették a szolgálatiidő-elismerési kérelmet – már 2013 elején megindultak.

Akkor azt jelentették be, hogy hivatalból egyeztetnek az 1955. és 1959. között születettekkel az idei év végéig. Jelezték viszont, hogy ha valaki előbbre szeretné hozni a folyamatot, azt jelezze. Néhány olvasónk ezt megtette, de jelzésük szerint a mai napig semmi sem történt (sem hivatalból, sem egyedileg). Azért némiképp mozdultak a dolgok, hiszen – mint Mészáros elmondta – a munkáltatók 2012. óta teljesített befizetéseit az ügyfélkapu rendszerén keresztül a biztosítottak már most is ellenőrizhetik. Az adatbázison azonban mintha még lenne bővíteni való.

A nyugdíjpénzek a statisztikában is változtak. Szintén hétfőn tette először közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az új nemzetközi módszertan szerint készült számokat. A korábban az államháztartás pozícióját igen csak javító, mintegy háromezer milliárdos átvett vagyont eszerint egyéb kötelezettségként kell kimutatni a központi kormányzat mérlegében a háztartásokkal szemben. Az „átvezetés” 35 év alatt megy végbe (az állami kötelezettséget a nyugdíjkifizetések csökkentik). A korrekció nincs hatással az államháztartás bruttó, névértéken számolt adósságára, de a nettó pénzügyi vagyont csökkenti. Ugyanilyen mértékben nő viszont a háztartások pénzügyi vagyona. A statisztikákban így vagyonosabbá váltak a magyar háztartások.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: nyugdíj, NYACSA, magánnyugdíjpénztárak, parlament, ONYF