Sikerült kimutatni egyharmad helyett a majdnem 60 százalékot

Így loholunk Ausztria után

Fotó: Büki László, MTI

2019. augusztus 27. A rendszerváltás óta 30 év telt el, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői ebből az alkalomból értékelték, miként alakult eddig a magyar felzárkózás. Bevetnek néhány olyan módszert, amelyekkel sikerül kimutatni, hogy az idén már elérhetjük az osztrák fejlettség 58 százalékát.

Harminc év távlatából immár kijelenthetjük, hogy a rendszerváltás gazdasági álma sajnos ezidáig nem teljesült – szögezik le az MNB szakértői (a teljes írás itt olvasható). Majd megfogalmazásuk szerint a társadalmi szempontból a jólét változását leginkább megragadó indikátorokat azonosítva felvázolják, hogy a helyzet nem is annyira rossz. A különböző kiegészítésekkel sikerül az Ausztriához mért egyharmados arányt majdnem 60 százalékra feltornázni. Készítettek olyan grafikont is, ami azt mutatja, hogy igazán a Fidesz kormány alatt lendült be felzárkózásunk.

Mint a cikkben is szerepel: egy-egy ország gazdasági teljesítményének mérésére a leggyakrabban használt mutató a bruttó hozzáadott érték, azaz a GDP. A magyar GDP nagysága az elmúlt 25 év során közel háromszorosára, 35 milliárd euróról mintegy 132 milliárd euróra emelkedett. Ausztria euróban kifejezett GDP-je 386,1 milliárd eurót tett ki tavaly. Ennek megfelelően 1995 és 2018 között a hazai GDP 19,2 százalékról, az osztrák érték harmadára emelkedett 2018-ig.

A reálgazdasági konvergencia értékelésekor a szerzők szerint figyelemmel kell lenni az egyes országok demográfiai folyamatainak eltérésére is. Szerintük a „jóléti változások szempontjából” fontos szerepe van az egy főre vetített GDP adatoknak. Magyarország és Ausztria népessége pedig eltérően alakult az elmúlt évtizedekben. Ausztriában a populáció több mint 10 százalékkal, 7,9 millió főről 8,8 millió főre emelkedett 1995 és 2018 között. Ezzel szemben Magyarország lakossága az elmúlt 25 évben 5,4 százalékkal, 10,3 millió főről 9,8 millió főre csökkent 2018-ig. A népesség eltérő változását is számszerűsítve – állapították meg – a felzárkózása a GDP mutatóban látottnál gyorsabb ütemben zajlott. Ezzel a módszerrel ki tudták mutatni, hogy az osztrák érték 30,9 százalékát értük már el.

...és ezzel már átléptük az 50 százalékot

Korrekciós tényező azonban akad más is. Mint hangsúlyozták: az egy főre eső GDP adatok a gazdaságok eltérő lélekszámából származó torzítást megszüntetik ugyan, de az árak meglévő különbségeit nem veszik figyelembe. Ugyanazért a termékért, szolgáltatásért pedig a cikk szerint Ausztriában átlagosan közel kétszer többet kell fizetni, mint Magyarországon. Az úgynevezett vásárlóerő-paritáson (PPS) mért egy főre jutó GDP alapján hazánk fejlettsége 2018-ra az osztrák fejlettség 55,2 százalékra emelkedett.

A gazdasági felzárkózást megragadó makro-mutatószámok mellett a cikkben azt fogalmazták meg, hogy „a hétköznapokban leginkább a bérszintekben meglévő különbségek alakítják a közbeszédet”. A 2010-et követő adóreformnak és az elmúlt évek dinamikus bérnövekedésének köszönhetően a magyar nettó bérszínvonal a jegybankos írás szerint 2018-ra az osztrák szint 57,1 százalékra emelkedett. De még ez sem a vége.

Előretekintve – olvasható az MNB honlapján – a hazai gazdaság bővülése 2019-ben is számottevően az osztrák növekedés felett alakulhat, ezzel hazánk relatív fejlettsége az osztrák szint 58 százaléka közelébe emelkedhet. Érdemes felidézni (a szerzők teszik is), hogy a jegybank Növekedési Jelentése arról ír, hogy átfogó versenyképességi fordulatot végrehajtva a következő 10 évben elérjük Ausztria egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számított GDP-jének 80 százalékát.