Az idő dolgozzon helyetted!

Így lesz elég nyugdíjad

2017. október 24. Minél korábban vágunk bele a nyugdíjcélú megtakarításba, az időarányosnál jóval több pénzt tehetünk majd zsebre. Mindez a kamatos kamat hatásnak köszönhető. Ráadásul az állam adókedvezménnyel is segíti a takarékoskodást, amit mindenképpen érdemes bezsebelni.

A most nyugdíjba vonulók még azzal számolhatnak, hogy átlagosan az utolsó fizetésük 70 százalékát kapják majd nyugdíjként. Az öregedő társadalmunk miatt viszont arra kell számítanunk, hogy ez a helyettesítési ráta a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog, 2060 körül már 30-40 százalékra fog esni. Ugyanakkor tovább élünk majd nyugdíjasként, hiszen folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, és a nyugdíjban töltött évek száma emelkedik.

A férfiak születéskor várható élettartama 2015-ben 72,3 év volt, a nőké 79. Jobban megmutatja, hogy hány évet töltünk nyugdíjban, ha a 65 éves korban várható élettartamot vesszük alapul. Míg a KSH adatai szerint 1993-ban Magyarországon a nők 65 éves korban még várható élettartama 15, a férfiaké pedig 11,3 év volt, addig 2015-ben a nőké már 18,2 évre, míg a férfiaké 14,5 évre nőtt. (A korábbi alacsonyabb nyugdíjkorhatár miatt az átlagos nyugdíjban töltött évek száma a férfiaknál 17 év, míg a nőknél 23,6 év volt.)

Minél távolabb vannak még a nyugdíjas évek, annál kisebb lesz a várható nyugdíjunk az utolsó fizetés arányában, tehát annál több megtakarításra lesz szükségünk, hogy pótoljuk a kieső bevételünket. Ráadásul a megtakarításnak tovább kell kitartania, hiszen tovább leszünk nyugdíjasok. Ebben a tekintetben különösen rossz helyzetben vannak a nők. Mint korábban megírtuk, közel 30 ezer forinttal, átlagosan 22 százalékkal kapnak kevesebb nyugdíjat ma a nők, mint a férfiak. Ez még jó darabig így lesz, hiszen a nők fizetése jelentős elmaradást mutat a férfiakéhoz képest, ami a jövőbeli nyugdíjakra is hat. Éppen ezért a nők számára különösen fontos a nyugdíjcélú megtakarítás, ha nem akarják a férfiaknál rosszabb helyzetben találni magukat.

Minél előbb, annál jobb

Evidencia, hogy minél korábban elkezdünk félretenni a nyugdíjas évekre, és így minél tovább takarékoskodunk, annál többet tudunk összegyűjteni. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy az idő is nekünk dolgozik. A kamatos kamat hatására ugyanis a négyszer hosszabb időre lekötött pénz nem egyszerűen négyszer, hanem annál jóval többet hoz.

Egy egyszerű példán szemlélteve mutatjuk be, hogy a kamatok milyen jelentőssé válnak az időnek köszönhetően. Ha valaki 100 ezer forintot tesz félre 55 évesen, akkor évi 4 százalékos hozammal (ez egy részvényt és kötvényt is tartalmazó céldátum portfolió lehetséges nettó hozama) számolva 10 év múlva, a nyugdíjba vonuláskor 148 024 forintja lesz. Itt az „idő ajándéka”, a kamatos kamat 48 024 forint. A táblázatokból jól látszik, hogy a 45 évesen, 20 évre félretett 100 ezer forintból 219 112 forint lesz, a kamatos kamat itt már 119 112 forint. Vagyis a dupla ideig tartó megtakarítás ebben az esetben 2,48–szor több pénzt hozott. A 30 évre, 35 évesen félretett pénz esetében a kamatos kamat már 224 340 forint lesz, az összes megtakarítást 324 340 forintra növelve. A még fiatalabb, 25 éves korban 40 évre félretett 100 ezer forint esetében pedig az „idő ajándéka” már 380 102 forint, így a teljes megtakarítás 480 102 forintra nő. Vagyis példánkban a 10 éves megtakarításhoz képest csak a kamatos kamat nem négyszeresére, hanem több mint 8-szorosara nő.

Mennyit hoz 100 ezer forint 4 százalékos hozammal?

Hány évesen tesz félre?	25 évesen	35 évesen	45 évesen	55 évesen
Megtakarítás	100 ezer Ft	100 ezer Ft	100 ezer Ft	100 ezer Ft
Nyugdíjba vonulásig hátra lévő idő	40 év	30 év	20 év	10 év
Nyugdíjkori összeg*	480 102 Ft	324 340 Ft	219 112 Ft	148 024 Ft
"Az idő ajándéka"**	380 102 Ft	224 340 Ft	119 112 Ft	48 024 Ft

Forrás: MABISZ számítás
* 4%-os éves hozammal számolva a kamatos kamattal együtt
** a kamatos kamat 4%-os éves hozammal számolva

Az egyszerűség kedvéért a fentieket nettó hozamnak tekintjük (költségek levonása után), és nem vettük figyelembe az adókedvezményt sem. Mindössze az idő hatását a megtakarításra szerettük volna érzékeltetni, ha azt jó helyen fialtatjuk.

Hogyan takarítsak meg?

Az állam 20 százalékos adókedvezménnyel (a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető adójóváírással) támogatja a nyugdíjcélú megtakarításokat, amit mindenképpen érdemes kihasználni. Ilyen az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás is. Ráadásul így megúszható az árfolyamnyereség- és kamatadó is. A nyugdíjbiztosítás előnye más megtakarítási formákkal szemben az, hogy kockázati életbiztosítási elemet is tartalmaz, és lehetőség van arra is, hogy az egyedi igényeknek megfelelően további, betegség vagy baleset esetén is fizető kockázati biztosítási elemet is hozzákapcsoljanak. Ezenfelül lehetővé teszi azt is, hogy más nyugdíjára takarítson meg valaki, aki ki tudja használni az adókedvezményt. Ha véletlenül nyugdíjba vonulás előtt mégis szükség van a megtakarításra, akkor hozzájuthat (ilyenkor az adójóváírást megnövelten kell visszafizetni). Ráadásul ez az egyetlen megtakarítási forma, ahol elérhető olyan típusú megtakarítás is, ami évtizedekre előre garantálja a hozamot, így a megtakarítás végén elérhető fix összeget is.

Lehetőség van rendszeres és egyszeri díjas nyugdíjbiztosítást is kötni. (A fenti számítások az egyszeri díjas biztosításra mutatnak jó példát.) De a kettőt kombinálni is lehet úgy, hogy a rendszeres havi díjon felül külön félretehet valaki egyszeri díjasban is a nyugdíjas évekre, ha erre felhasználható bevételhez jut.

A nyugdíjbiztosításról minden részletet itt olvashat el.

A cikk elkészítéséhez a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nyújtott szakmai támogatást.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjbiztosítás, MABISZ, megtakarítás, nyugdíjcél, adójóváírás, adókedvezmény