Befektetési iskola: hogyan leszünk részvényesek?
2014. november 16.
A nyilvános társaságok részvényeihez kétféleképpen juthatnak a befektetők. Egyrészt úgy, hogy nyilvános forgalomba hozatala során jegyeznek a részvényekből, vagy később bármikor megvásárolhatják őket a tőzsdén.
Nyilvános részvénykibocsátásra többnyire akkor kerül sor, amikor egy társaság tőkéje megemelését határozza el, és minél szélesebb befektetői körből igyekszik tőkéhez jutni. Ilyenkor papírjaihoz már bárki hozzájuthat. Nyilvánosan meghirdetik, hogy hol lehet jelentkezni, vagyis jegyezni a részvényekből, közzétesznek egy felhívást és egy vaskos tájékoztatót, amiben minden fontos és szükséges tudnivaló szerepel a társaságról. A dologban szervezőként közreműködik egy bank vagy brókercég is, amely biztosítja a helyet – ma már leginkább egy online felületet is –, a számlavezetést, az egész adminisztrációt.
Legalább ilyen gyakori megoldás, hogy valamelyik korábbi nagy részvényes felajánlja nyilvános értékesítésre már meglévő papírjait. Így zajlott a kilencvenes években nálunk a tőzsdei privatizáció, amikor az állam adta el részesedéseit a különféle cégekben. Előfordul azonban az is, hogy olyan papírokat adnak el, amelyeket - akár csak hetekkel - korábban, zárt körben bocsátott ki a társaság, és amit egy nagy részvényes rögtön le is jegyzett. Ez akár lehet a közreműködő pénzintézet is, amely így eleve csak rövid ideig szándékozik megtartani a papírjait, csak az értékesítést könnyíti meg ezen a módon. Ez amúgy a társaság számára is előnyös, mert tervezett tőkeemelése így mindenképpen megvalósul, s ha az ezután induló nyilvános értékesítés mégsem sikerül, a részvények tulajdonosa később – akár más módszerrel – ismét megpróbálhatja eladni őket. Sokszor előfordul az is, hogy a közreműködő brókercég vagy bank vállal úgynevezett jegyzési garanciát, vagyis azt, hogy az esetleg fennmaradó mennyiséget megvásárolja.
Pár évtizede például Izraelben egy cég arra gyűjtött tőkét, hogy a Negev sivatagban olaj után kutasson. Az ottani felügyelet nem akadályozta meg a részvénykibocsátást, azt azonban előírta, hogy a tájékoztatónak már a borítóján nagy piros betűkkel feltüntessék: a célzott területen még soha nem lelték olajnak nyomát. Aki ennek ellenére vállalja a kockázatot, hogy értelmetlenül költik el a pénzét, ám megteheti. A lényeg, hogy pontosan tisztában legyen azzal, mibe vág bele. Nálunk nemrégiben egy már folyamatban levő részvényértékesítésnek a felfüggesztését rendelték el azért, mert időközben olyan információk láttak napvilágot, amelyek a tájékoztatóban nem szerepeltek. Itt sem magával az értékesítéssel volt a probléma, amit az is mutat, hogy a tájékoztató kiegészítése után, miután minden érdeklődő megfelelő információkhoz juthatott, folytatódhatott a tranzakció.
A tájékoztató nem csak a cégről szól, hanem a részvényértékesítés összes feltételét is meg kell határozni benne. Különösen azt, hogy mennyi részvényt kívánnak így eladni, mettől meddig, hol lehet jegyezni ezeket, mi történik akkor, ha a vártnál kisebb, mi, ha nagyobb az érdeklődés. Sokszor meghirdetik, hogy a jegyzés a megadott időpontnál korábban lezárható, ha elfogy a meghirdetett mennyiség, és azt is közzé kell tenni, hogyan osztják el a papírokat, ha nagyobb a kereslet. A kibocsátott részvényeket aztán el lehet adni, meg lehet venni az értékpapírpiacon, amelynek legnagyobb színtere a tőzsde.
A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.
Előző cikkek:
Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)
Így kockáztatsz az állampapírral
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I.
Így is lehet szépen keresni - Vállalati kötvények II.
Ezt hozza a jó befektetés - Mi a különbség a hozam és a kamat között?
Befektetnél? Ezt jó, ha tudod - A részvények
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: Az Én Pénzem
Így lehet bárki befektető
Már nem a papírokat forgatják a befektetők
Fotó: Budapesti Értéktőzsde
Fotó: Budapesti Értéktőzsde
Nyilvános részvénykibocsátásra többnyire akkor kerül sor, amikor egy társaság tőkéje megemelését határozza el, és minél szélesebb befektetői körből igyekszik tőkéhez jutni. Ilyenkor papírjaihoz már bárki hozzájuthat. Nyilvánosan meghirdetik, hogy hol lehet jelentkezni, vagyis jegyezni a részvényekből, közzétesznek egy felhívást és egy vaskos tájékoztatót, amiben minden fontos és szükséges tudnivaló szerepel a társaságról. A dologban szervezőként közreműködik egy bank vagy brókercég is, amely biztosítja a helyet – ma már leginkább egy online felületet is –, a számlavezetést, az egész adminisztrációt.
Legalább ilyen gyakori megoldás, hogy valamelyik korábbi nagy részvényes felajánlja nyilvános értékesítésre már meglévő papírjait. Így zajlott a kilencvenes években nálunk a tőzsdei privatizáció, amikor az állam adta el részesedéseit a különféle cégekben. Előfordul azonban az is, hogy olyan papírokat adnak el, amelyeket - akár csak hetekkel - korábban, zárt körben bocsátott ki a társaság, és amit egy nagy részvényes rögtön le is jegyzett. Ez akár lehet a közreműködő pénzintézet is, amely így eleve csak rövid ideig szándékozik megtartani a papírjait, csak az értékesítést könnyíti meg ezen a módon. Ez amúgy a társaság számára is előnyös, mert tervezett tőkeemelése így mindenképpen megvalósul, s ha az ezután induló nyilvános értékesítés mégsem sikerül, a részvények tulajdonosa később – akár más módszerrel – ismét megpróbálhatja eladni őket. Sokszor előfordul az is, hogy a közreműködő brókercég vagy bank vállal úgynevezett jegyzési garanciát, vagyis azt, hogy az esetleg fennmaradó mennyiséget megvásárolja.
Az eddigi legnagyobb nyilvános részvénykibocsátás idén ősszel a kínai internetes kereskedő óriáscég, az Alibaba tőzsdei bevezetésekor volt. A cég 368 122 000 darab papírt dobott piacra idén szeptember 19-én 68 dolláros áron a New York-i Értéktőzsdén, részben saját, részben a Yahoo tulajdonában levő részvénycsomagból. A nagy érdeklődést mutatja, hogy a kereskedés első perceiben az árfolyam 99,70 dollárig ugrott, majd kisebb visszaesés után 38 százalékos emelkedéssel 93,89 dolláron zárta a napot. Azonban az sem járt rosszul, aki akkor vett, ugyanis eddigi csúcsát november 10-én érte el, 119,15-ös szinten.
A részvények nyilvános forgalomba hozatalának – akármilyen módon is történik – a befektetők védelmében szigorú szabályai vannak. Említettük, hogy a tájékoztatóban minden olyan információnak szerepelnie kell, amely a társaság tevékenységét, a részvények lehetséges értékét befolyásolhatja. Külön kiemelten kell szerepeltetni az esetleges kockázatokat. A tájékoztatót a felügyeleti hatósággal – ez ma nálunk a Magyar Nemzeti Bank – jóvá is kell hagyatni. Fontos tudni, hogy a hatóság nem a részvényértékesítést engedélyezi, hanem a tájékoztatót hagyja jóvá. Senkinek nem lehet ugyanis megtiltani, hogy valamibe – akár valami őrült ötletbe is – befektesse a pénzét. A felügyelet ezért csak afölött őrködik, hogy mindenki megfelelő információkhoz juthasson arról, miféle kockázatot vállal. Pár évtizede például Izraelben egy cég arra gyűjtött tőkét, hogy a Negev sivatagban olaj után kutasson. Az ottani felügyelet nem akadályozta meg a részvénykibocsátást, azt azonban előírta, hogy a tájékoztatónak már a borítóján nagy piros betűkkel feltüntessék: a célzott területen még soha nem lelték olajnak nyomát. Aki ennek ellenére vállalja a kockázatot, hogy értelmetlenül költik el a pénzét, ám megteheti. A lényeg, hogy pontosan tisztában legyen azzal, mibe vág bele. Nálunk nemrégiben egy már folyamatban levő részvényértékesítésnek a felfüggesztését rendelték el azért, mert időközben olyan információk láttak napvilágot, amelyek a tájékoztatóban nem szerepeltek. Itt sem magával az értékesítéssel volt a probléma, amit az is mutat, hogy a tájékoztató kiegészítése után, miután minden érdeklődő megfelelő információkhoz juthatott, folytatódhatott a tranzakció.
A tájékoztató nem csak a cégről szól, hanem a részvényértékesítés összes feltételét is meg kell határozni benne. Különösen azt, hogy mennyi részvényt kívánnak így eladni, mettől meddig, hol lehet jegyezni ezeket, mi történik akkor, ha a vártnál kisebb, mi, ha nagyobb az érdeklődés. Sokszor meghirdetik, hogy a jegyzés a megadott időpontnál korábban lezárható, ha elfogy a meghirdetett mennyiség, és azt is közzé kell tenni, hogyan osztják el a papírokat, ha nagyobb a kereslet. A kibocsátott részvényeket aztán el lehet adni, meg lehet venni az értékpapírpiacon, amelynek legnagyobb színtere a tőzsde.
A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.
Előző cikkek:
Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)
Így kockáztatsz az állampapírral
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I.
Így is lehet szépen keresni - Vállalati kötvények II.
Ezt hozza a jó befektetés - Mi a különbség a hozam és a kamat között?
Befektetnél? Ezt jó, ha tudod - A részvények
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: Az Én Pénzem
