A kiadáshoz is igazítható már a feltöltés

Így költhet okosan az egészségére

2016. április 13. Alig egy év alatt 30 százalékkal nőtt a magánegészségi szolgáltatást igénybe vevő budapestiek aránya – állapította meg egy friss kutatás. Az unión belül az egészségügy közfinanszírozási arányával Magyarország a lista végén kullog, nem meglepetés tehát, hogy közben egyre mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. Nem mindegy, ezt miként tesszük.

A magán egészségügyi szolgáltatások igénybevételének aránya a tavaly nyári 46 százalékról 2016 márciusára 60 százalékra nőtt – derült ki a Diagnoscan reprezentatív kutatásaiból. A tehetősebbek körében már 77 százalékos, a fiatalabbaknál (18-35 éves korosztály) pedig 69 százalékos ez az arány. A fővárosiak között ebben a nem egészen egy éves időszakban a növekedés 30 százalékra rúgott – sorolta Leitner György ügyvezető igazgató az OTP Egészségpénztár (Ep.) által szervezett háttérbeszélgetésen.

Mint elhangzott: az OECD elemzése szerint, amíg 2003-ban a hazai GDP 5,8 százalékát költötte az állam az egészségügyre, addig ez a szám 2013-ra 4,8 százalékra csökkent. Különösen látványos az állam szerepének visszaesése a gyógyszerköltésekben. Amíg 13 évvel ezelőtt több mint 60 százalékos volt az állami szerepvállalás, ma már az összes gyógyszerkiadás kevesebb, mint 42 százalékát biztosítja a költségvetés. A többi a háztartásokra és az egészségpénztárakra hárul. Az unión belül az egészségügy közfinanszírozási arányával Magyarország a lista végén kullog, míg az egyéni a költések a legmagasabbak. Ezekben a számokban pedig például a hálapénz egyáltalán nem is szerepel. (Mint korábban megírtuk, összesen százmilliárdokat költ a lakosság saját zsebből.)

Nem mindenre hat a nyugdíjpánik

Előtakarékosság és megfelelő befektetés nélkül sok jóra nem számíthatunk idős korunkban – sulykolja szinte minden szakértő. A nyugdíjpánik már egyértelműen hat, az önkéntes nyugdíjpénztárakba a tagok 2015-ben soha sem látott összegben fizettek be. Mintha mindenki úgy gondolná, hogy a nyugdíjasok ugyanolyan egészségesek maradnak, mint fiatalabb társaik. Arról, hogy idősebb korra egészségpénztárakban, de akár önsegélyező kasszákban is lehet félretenni, meglehetősen kevés szó esik. Pedig ezekben is lehet éveken át gyűjtögetni a pénzt, ami ráadásul időközben (szemben a nyugdíjpénztári befizetésekkel) szükség esetén egészségügyi kiadásokra is költhető.

Miközben az OTP felmérése szerint a magyarok 67 százaléka tartja az öngondoskodás egyik legfontosabb formájának az egészség megőrzését, 66 százalékuk nem rendelkezik megtakarítással váratlan betegség esetére – mondta el Studniczky Ferenc, az OTP Ep. ügyvezető igazgatója. Ezzel együtt mintha az OTP is inkább a gyors költéseket próbálná segíteni (nyilvánvalóan ügyfelei szokására reagálva). A piacon elsőként bevezették, hogy áprilistól a Simple kártyások egy mozdulattal feltölthessék egészségpénztári számlájukat.

Forintokban mérhető az előny

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például jön egy váratlan egészségügyi kiadás (például hirtelen fogászati kezelés, akár csak megnyugtatásul szolgáló sürgős MR vagy CT vizsgálat, amikre amúgy is költene a család), akkor ezt még akkor is lehet egészségpénztári számláról rendezni, ha amúgy azon nincs elegendő pénz. (Az OTP fejlesztése révén a jóváírás azonnali.) Ennek pedig forintokban mérhető előnye van.

Az egészségpénztári egyéni befizetésekre 20 százalékos adókedvezmény vehető igénybe (az adókedvezményekről a szokásos évvégi adóhajrá idején itt írtunk). Az egészségkasszák az ide befizetett összegekből persze a költségeikre levonnak, de például tízezer forintos havi befizetés esetén az átlagos költségszint 6,9 százalék (ez állhat szemben a 20 százalékos adókedvezménnyel, persze annál, akinek van befizetendő adója). Nem mindegy az sem, ki melyik pénztárat választja, az előbbi átlag mögött ugyanis 4,5 százalékos és 10 százalékos (ez a maximum) költséglevonás is áll. (Azt, hogy a különböző pénztárakban miként gyarapodik a befizetett pénz, itt kalkulálhatja).

Az idén tavasszal több egészségpénztár is átalakult (néhány már korábban), az idei törvénymódosítást kihasználva palettájára vette az önsegélyezést. Ez a változtatás pedig adatgyűjtésünk alapján a költségszint csökkenésével járt (az előbbi számok már az új értékeket jelzik). Persze azért pénztárválasztáskor nem csak a levonásokra, hanem a kínált szolgáltatásokra is érdemes figyelni. Ilyen lehet például az ügyfélszolgálatok száma és minősége, de az egyéb kedvezmények és lehetőségek is.

Itt kalkulálhatja, éves befizetése mennyit hoz az egészség- és önsegélyező pénztárakban

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: egészség, egészségügy, egészségpénztár, önsegélyezés, egyéni befizetés, OTP Egészségpénztár, felmérés