Mélyül a szociális szakadék

Így játszik a kormány a nyugdíjasokkal

Fotó: clipart.com

2022. szeptember 12. Az infláció miatt az évközi korrekció törvénybe foglalását követeli a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK). Az Azénpénzem.hu értékelése szerint bár az ehhez kapcsolt érvelésükben akad hiba, az azonban biztos: ahogy a kormány az idősebbek ellátását alakítja, meglehetősen sok sebből vérzik.

A napjainkban elképesztő mértékben növekvő infláció új helyzetet teremt a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló jelenlegi szabályozásban – tette közzé a NYOK. Követelik, hogy kerüljön be a nyugdíjtörvénybe, hogy amennyiben az éves tényleges infláció jelentősen meghaladja a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói áremelkedést, akkor kötelező legyen a soron kívüli évközi korrekció.

A jelenlegi rendszer változatlan működtetése (beleértve azt is, hogy a nyugdíjakra nincs felső korlát) egyértelműen egyre mélyülő szociális szakadékhoz vezet. Bármiféle szociális háló nélkül.

Felszólítják a kormányt, hogy legalább a 2021-es 0,3 százalékos nyugdíjkorrekció elmaradását pótolja a legközelebbi, vagy a 2022. novemberi nyugdíjkiigazításnál. A törvény módosítása egyértelműen indokoltnak tűnik (a nyugdíjemelés jelenleg meglehetősen a kormány kegyére van bízva, az előírások nem igazán precízek), de a kifogásolt elmaradás tényébe bele lehet kötni.

A nyugdíjemelés és a drágulás (%)
	Nyugdíjemelés	Nyugdíjas infláció	Infláció
2017.	2,4	2,3	2,4
2018.	3,0	2,7	2,8
2019.	2,7	3,5	3,4
2020.	4,0	3,8	3,3
2021.	4,8	4,6	5,1
2022. I-VIII.	8,9	10,7	10,6
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés

Az Azénpénzem.hu kigyűjtötte, hogy az elmúlt években miként alakult a drágulás ellentételezésére adott emelés és a KSH által utólag számított éves infláció. Ez pedig azt mutatja, hogy az idősebbekre számított mutatóknál többnyire – azért akadt év, amikor jelentős elmaradás látszik – nagyobb mértékű volt a nyugdíjkorrekció. Elvben tehát a kormánynak van igaza, amikor arról beszél, hogy „mindenképpen garantálja a nyugdíjak értékállóságának megőrzését.”

Aki későn ad, kevesebbet ad

A helyzet azonban valójában egyáltalán nincs így. Részben azért, mert amit visszamenőleg adnak, azt bizony diszkontálni kell (vagyis az utólag adott emelés valójában kevesebbet ér). Ráadásul attól a pillanattól, hogy valaki nyugdíjas lett, megindul járandóságának távolodása az átlagbérektől (az idei év ebben kivételesnek számít). Márpedig a bolti árakat jócskán alakítja a keresetek meglódulása. Arról, hogy ki mennyire hisz, illetve hihet a különböző hivatalos statisztikáknak, most nem ejtünk szót.

A mellékelt ábra elég szíven ütő, de még így is meglehetősen félrevezető. A nyugdíjak átlagát ugyanis erőteljesen húzzák felfelé a frissnyugdíjasok által kapott pénzek, miközben a régebbiek járandósága mindössze a táblázatban összefoglalt mértékben emelkedik. A bérektől való elmaradás így az idősebbek esetében katasztrofálisnak is mondható. A körültekintő eligazodás pedig lehetetlen, hiszen a kormány minden részletes statisztikát és tájékoztatást megszüntetett (egykor még rétegében is vizsgálni lehetett a nyugdíjakat és nyugdíjasokat). Random közérdekű adatigénylésre derülhet ki valami, de akkor is csak az, amit végül egyáltalán hajlandóak közölni.

Érdemes felidézni (ami a táblázatból is látszik), hogy 3 éve valóban komolyan megrövidítették a nyugdíjasokat. A kancelláriaminiszter 2018-ban beszélt arról, hogy ha az eredetileg kalkuláltnál nagyobb lesz a magyar növekedés, akkor kiegészítést kapnak a nyugdíjasok. Mint azonban kiderült, Gulyás Gergely szavaira sem szabad mérget venni. A nyugdíjprémium beígért kiegészítése ugyanis elmaradt.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, kereset, átlagkereset, átlagnyugdíj, infláció, nyugdíjemelés, nyugdíjprémium