Lépések a jó befektetés felé: a vállalati kötvények II.

Így is lehet szépen keresni

2014. október 5. A kötvények a legegyszerűbben átlátható, legstabilabb befektetési eszközök közé tartoznak. A velük való rövid távú spekuláció azonban alighanem a legkifinomultabb piaci érzékenységet, és a legnagyobb hozzáértést követeli. A kockázat igen széles skálán mozog.

A vállalati kötvények kamata általában valamivel magasabb az államkötvényeknél – ezt a minden esetben meglévő magasabb kockázat indokolja. Normális esetben a kamatok változása viszonylag lassú, és mind az általános kamatszint, mind a vállalkozás fizetőképességétől (kockázat) függő kamatfelár meglehetősen jól prognosztizálható. Így annak, aki úgy tervezi, hogy lejáratig megtartja a vásárolt papírt, elsősorban a kamat alakulásával kapcsolatos várakozásait kell végiggondolnia. Amennyiben a kamatok emelkedésére számít, a változó kamatozásúakat érdemes preferálnia, ugyanis azok kamata követi a piaci mozgásokat. A másik lehetőség, hogy rövidebb futamidejűket vásárol, hogy a lejáratkor visszakapott pénzt immár a megemelkedett kamat mellett fektesse be újra. Ebben az esetben a tranzakciós költségek azonban némileg magasabbak lesznek.

Annak, aki kamatesést vár, éppen ellenkező stratégiával kell élnie, és a hosszabb futamidejű, fix kamatozásúakat érdemes előnyben részesítenie, hogy a kamat csökkenésekor is élvezhesse a korábban megszabott magasabb kamatot. Érdemes végiggondolni azonban azt is, hogy a hosszabb futamidő természetesen magasabb kockázatot is hordoz, hiszen hosszabb távon éppúgy bizonytalanabbak a prognózisok, mint ahogy a meteorológusok is bizonytalanabbul jósolják több hétre előre az időt, mint két-három napra. Érvényes ez mind a piaci kamatmozgásra, mind a kötvényt kibocsátó társaság gazdálkodási helyzetének esetleges változásaira. (A cikk a Befektetési iskola rovat rész, a vállalati kötvényekről szóló előző cikk folytatása.)

Korábban említettük, hogy a futamidő alatt a kötvények piaci hozamai igazodnak az aktuális kamatszinthez. Egyszerűen azért, mert a másodlagos piacon is ezt várják el a vásárlók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a kamatok esnek, a másodlagos piaci árfolyamok emelkednek, ha a kamatok emelkednek, a másodlagos piaci árfolyamok esnek, s ez meghatározza mind az értékesítés, mind az eladáskor megkapott pénz újra befektetésének a lehetőségeit. Emellett az elérhető kamatfelár is folyamatosan változik a vállalkozás piaci helyzetének és nem utolsósorban a kötvények iránti keresletnek megfelelően. Éppen a piac normális esetben viszonylag nyugodt mozgása miatt követel kifinomult érzéket a kötvényekkel való rövidtávú spekuláció. Az így elérhető nyereség egy-egy tranzakción általában viszonylag csekély, a tőke jó ütemű, megfelelő irányú mozgatásával azonban megsokszorozható. Külön kockázatot – és természetesen egyben nyerési lehetőséget is – jelent, hogy – néha látható előjel nélküli – váratlan események erőteljesebben is megmozgatják a piacokat. (Ezek egyaránt lehetnek olyan makrogazdasági fejlemények, amelyek az általános kamatszintet átrendezik, és olyan a kibocsátó vállalkozással kapcsolatos események, amelyek a kiválasztott kötvény piacára hatnak.)

Mire érdemes figyelni a választáskor?


A vállalkozások gazdálkodásának kifürkészhetetlen – vagy éppen hogy nagyon is kifürkészhető – rejtelmeitől függően a kötvények kockázata igen széles skálán mozog.  Némely, az államnál is jobb fizetőképességű nemzetközi nagyvállalatok első osztályú papírjaitól a bizonytalan, esetleg a kölcsönnel a csődöt épp elkerülni kívánó társaság által kibocsátott bóvliig terjed. Ez többnyire ki is fejezi, hogy mennyivel magasabb a kamatuk a kockázatmentes állampapírokénál. Itt is érvényesül az az alapszabály: aki nagyon sokat (magas kamatot) kínál, annak nagyon kell a pénz, és ennek mindig oka van. Megint csak hangsúlyozzuk, hogy nem ördögtől való persze ilyenbe fektetni, a magasabb elérhető nyereségnek azonban magasabb kockázat az ára. A kötvényekbe fektetett pénzt pedig nem védi semmi, ahogy például a bankokat a betétbiztosítási alap. Sőt, a felszámolási szabályok szerint csőd esetén a kötvénykövetelés az egyik utolsó a

Ami szépen hozott

 Egy offshore cégen keresztül bocsátotta ki a MOL Magnolia nevű, bizonyos számú részvényre átváltható kötvényét. Az olajtársaság részvényének árfolyama kétszer is elérte azt a szintet, amelyen a kötvény mögött levő részvények jóval értékesebbek lettek, mint a kötvény névértéke. Egyszer 2007-ben, amikor a kötvény 140 százalékig emelkedett, majd 2011 elején újból, egy nagyobb korrekció után 110 százalékig tudott felmenni. A kötvénytulajdonosok, ha szerencsés időben értékesítették ezeket a papírokat, jelentős profithoz juthattak.
 kielégítési sorban. Nagyobb biztonságot jelenthet (és persze ennek a biztonságnak is ára van), ha valamely vállalkozás kötvényét valamelyik bank is garantálja – épp annyival nagyobbat, mintha az illető bank kötvényéből vásárolnánk.

Némileg megnyugtató lehet a vállalkozás korábbi kötvénykibocsátásainak, például a futamidőknek, az egymást követően kínált kamatok alakulásának a felmérése. Önmagában az, hogy egy vállalkozás az újabb kötvénysorozatokkal beszerzett pénzből fizeti ki a lejárókat, még nem jelent bajt. Lehetséges, hogy egyszerűen így újítja meg az adósságát (amúgy az állam is ezt teszi). Előfordult azonban az is, hogy egy vállalkozás adósságcsapdába kerülvén egyfajta piramisjátékba kezdett, ami aztán a fizetésképtelenségig tartott. Emlékezetes, hogy az 1990-es évek egyik legnagyobb hazai befektetési botránya volt a WVM Lízing Rt. kötvényeinek esete: A kiemelkedően magas kamatot végül még extra prémiummal is megfejelték – ment is a dolog egy darabig, fizették, amíg bírták: végül mintegy kétmilliárd forintnyi befektetői pénz ragadt be.

Annak, aki vállalati kötvényekbe szeretne fektetni, itthon meglehetősen csekély kínálattal kell szembesülnie. Elsősorban banki kötvényeket találhat, és a nagy pénzintézetek mellett a Questor-csoport kínálja a saját papírjait. A bankok saját kötvényeiket általában maguk árulják, és az általuk jegyzett árfolyamon bármikor visszaváltják. Némelyiküket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére is, ahol most a néhány bank mellett két energiacég, egy távközlési szolgáltató, valamint egy pénzügyi holding papírjait jegyzik, igencsak gyér forgalom mellett. Ezek mellett a MOL-nak az elmúlt években euróban és dollárban kibocsátott kötvényeit jegyzik a luxemburgi tőzsdén. Azoknak, akik ehhez vagy a nagy nyugati tőzsdéken forgalmazott több ezernyi ottani vállalati kötvény valamelyikéhez szeretnének hozzájutni, valamelyik brókercégnél érdemes próbálkozniuk.


A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.

Előző cikkek: 
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I.
Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)  
Így kockáztatsz az állampapírral 
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat  

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok