Kiderült, miért lehetnek nyomottak a bérek

Így húzzák le a dolgozó nyugdíjasokat

2017. augusztus 22. Az állam helyett magánvállalkozók zsebében közel akkora összeg landolhat a szövetkezeti formában foglalkoztatott nyugdíjasok után, mint amennyi a fizetendő járulékok összege lenne – derül ki a mostanra már jól látszó feltételekből, illetve az alkalmazott gyakorlatból. Nem csoda, hogy a cégek lefelé nyomják a nyugdíjasoknak kínált béreket.

Sokan már akkor gyanakodtak arra, hogy valamilyen hátsó szándék lehet a dolog mögött, amikor, mint a nyuszit a kalapból, úgy húzta hirtelen elő a kormány a szövetkezeti formát arra, hogy a munkanélküliséget enyhítendő visszasegítsék az idősebbeket a munkaerőpiacra. Ezt követően néhány hét múlva már el is fogadták a törvényt (a konstrukcióról részletesen itt írtunk). Akkor sokan azt gondolták, hogy a vagyoni hozzájárulás előírása lehet a buktató.

Egyre többen rebesgetik, hogy – különösen bizonyos ágazatokban – „megsúgják” majd a munkáltatóknak, melyik nyugdíjas szövetkezettel szerződhetnek.

Azóta azonban kiderült, hogy a tagoktól nem sok pénz befizetését várják el a szövetkezetek. Nem is szorulnak rá, hiszen a fenntartásukhoz szükséges összeget beszedik a munkáltatóktól. A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kováts Balázs az Azénpénzem.hu kérdésére elmondta: ők fejenként havi 20 ezer forintra számítanak, amit nem a nyugdíjas béréből vonnak le, hanem a megbízó fizeti a nyugdíjas bruttó munkabérén felül. Ez úgy jön ki, hogy a nyugdíjasok várhatóan félállásban fognak dolgozni, a minimálbér felének a 30 százaléka körülbelül ennyi.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Gyöngyi a Népszavának arról beszélt, hogy a napokban alapítottak egy próbaszövetkezetet 15 fővel, hogy a 35 tagszervezetük 130 ezer tagja számára mintát adjanak ahhoz, hogy saját területükön hasonlóakat hozzanak létre. Ez a szövetkezet a tagoktól 1000 forintos vagyoni hozzájárulást vár el. Némethné kifejtette: a munkáltatóval a szövetkezet megállapodik az illetmény nagyságában, és annak mintegy 70 százalékát kapja tőlük kézhez a tag, a többit működtetésre, közösségi célokra fordítják.

Egyre érdekesebb ez a matek

A megfogalmazás más, a lényeg azonban ugyanaz: miközben a nyugdíjasok szövetkezeti formában való foglalkoztatása a munkáltatóknak a járulékmentesség miatt lehet vonzó (a pénzben kifejezett előnyt itt számoltuk ki), a szövetkezetek szinte ugyanannyit szednek le tőlük. A szociális hozzájárulási adón (szochó) túl ugyanis az összes levonás a nem nyugdíjasoknál 33,5 százalék (a saját jogon dolgozó nyugdíjasok esetében ez ennél kevesebb). Ez állhat szemben a 30 százalékkal. Előny tehát még mindig van (a szochó mentesség miatt), de már közel sem akkora.

Kováts Balázs szerint ebből a díjból, amit – mint újra hangsúlyozta – „nem a nyugdíjas fog fizetni, kerül térítésre az orvosi vizsgálat, a NAV és egyéb állami szervek felé az adminisztráció díja, magának a szövetkezetnek a működéséhez szükséges költségek térítése”. Szerintünk alapvetően talán valóban nem ezt a díjat lehet kifogásolni, sokkal inkább azt, egyáltalán minek is kellenek ezek a szövetkezetek. Leegyszerűsítve úgy néz ki ugyanis, hogy az állam helyett magánvállalkozók zsebében közel akkora összeg landolhat a szövetkezeti formában foglalkoztatott nyugdíjasok után, amennyi a fizetendő járulék lenne.

Az egész bonyolult struktúrára így különösen semmi szükség se lenne. Az állam ugyanis erről az összegről lemondhatott volna az aktivizálódó nyugdíjasok javára közvetlenül is. Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjasok közalkalmazotti foglalkoztatását maga a kormány korlátozta.

A cégek bruttóban gondolkodnak

Tévedés lenne azt hinni, hogy a szövetkezeteknek fizetendő díj egyáltalán nem érinti, mennyit fizetnek a cégek a nyugdíjasoknak. A vállalatok ugyanis bruttóban gondolkodnak, azt veszik figyelembe, mennyit kell összesen kifizetniük a foglalkoztatás után. Nem véletlen, hogy eddig erősen nyomott béreket találhattunk. Például Győrben az autóipar a nyugdíjasokat, heti 3-4 napra mindössze 733 forintos órabérért várja.

Bíztató lehet talán, hogy a Szomszédok vezetője szerint mindenki maga dönti el, milyen mértékű működési díjat számol a nyugdíjas bérén felül a foglalkoztatónak. A szövetkezetek pedig mintha gombamód szaporodnának. A Blokkk.com kigyűjtötte, az adóhatóság honlapján már 19 közérdekű nyugdíjas szövetkezet kérdezhető le (lásd a táblázatot). Kérdés persze, hogy a munkáltatók melyikkel, mennyire hajlnadóak megállapodni.

Az eddig alakult közérdekű nyugdíjas szövetkezetek
Megnevezés	Hely	Megnevezés	Hely
Harmadik Kor	Miskolc	Holdudvarpont	Nyíregyháza
Szomszédok	Újlengyel	Értő Kezek	Budapest
Északi Szomszédok	Óbudavár	Bajtársak	Vác
Első Közérdekű	Budapest	Keleti Szomszédok	Tiszatardos
Nyugdíj-plusz	Kecskemét	HumánCentrum	Budapest
„Újra Munka"	Nyíregyháza	Nyugdíjas Állások	Budapest
Déli Szomszédok	Nagypeterd	Éltes-mester	Szeged
„Mentor" Első Magyarországi	Budapest	Nyugodt Napok	Veszprém
NYOSZ Szolgáltató	Budapest	Szatócs Szaki	Budapest
Biztos Kész Szervező és Szolgáltató	Szeged	Forrás: Blokkk.com

Mint írják: a Coop nyilván nem véletlenül kardoskodott sokat a nyugdíjas szövetkezetek mellett. A Szatócs Szaki szövetkezet nevéből már eleve következik, hogy lehet valami köze a kereskedelemhez, a CBA-ban rangos Breier üzleti név pedig fel is sejlik mögötte, a felügyelő bizottság révén.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjas szövetkezet