Így hat a klímaváltozás a biztosításokra

2016. december 2. Alapvetően alakítja át a világ biztosítási piacait a klímaváltozás, ami ráadásul sokkal hamarabb következik be, mintsem azt gondolnánk – derült ki a MABISZ konferenciáján.

Lényegében mindegy, kinek adunk igazat a klímaváltozást övező vitákban: a statisztikák ugyanis egyértelműen jelzik az éghajlatváltozás trendjét, függetlenül attól, hogy az az emberi tevékenység következtében vagy természetes folyamat eredményeképpen történik. Az elmúlt évek rendkívülinek számító időjárási eseményeivel számolnunk kell a jövőben is, ráadásul a területileg egyre jobban koncentrálódó ipari és mezőgazdasági tevékenység következtében egyre súlyosabb károk következhetnek be – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra” címen a múlt héten megrendezett konferenciáján.

A klímaváltozás nem veszi figyelembe az országhatárokat, holott a biztosítási gyakorlat Európa-szerte is esetenként igen eltérő a természeti csapások előfordulását, azok kezelését illetően – jelentette ki Thomas Hlatky klímakutató, a Grawe viszontbiztosítási ágazatának igazgatója a konferencián. Ezeknek az eltéréseknek elsődleges oka, hogy az egyes országok igen sokféle fenyegetéssel néznek szembe. Alig akad olyan közös nevező, amelynek mentén hatékonyabb védelmet biztosító szabályozási környezetet, egységes gyakorlatot lehetne kialakítani.

A közös pont egyben leginkább az egyik legnagyobb probléma is: a leggyakoribb káresemények gyakran biztosíthatatlanok, a ritkábban előforduló kártípusok biztosításának díját pedig a piaci verseny gyakran a finanszírozhatatlanságig leszorítja – mondja Hlatky. A klímakutató szerint a megoldáshoz a technológia vihet közelebb, nevezetesen a kockázatokat egységes formában megjeleníteni képes, úgynevezett kockázati térképek, melyekre standardizált biztosítási gyakorlat és árképzés épülhet. Hasonló megoldásokból már jelenleg is több érhető el a piacon, de ezeket egyelőre csak lokálisan használják a biztosítók.

Az elmúlt években elképesztő módon megnőtt a természeti katasztrófák, csapások száma hazánkban – mondta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke előadásában. Ez nemcsak darabszámban, hanem kárértékben is tetten érhető, ugyanis az átalakuló gazdasági szerkezet következtében egyre nagyobb értékek koncentrálódnak egy helyre. A jövőben ez várhatóan csak romlani fog, a fagyos napok száma egyre csökken, míg a nyári és hőségnapoké megugrik. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válik, a jégverések, heves viharok száma nőni fog, így nem lehet sokáig halogatni a kockázatkezelés új alapokra helyezését, különösen a mezőgazdasági illetve lakásbiztosítások területein.

A lakosság is tart a veszélyektől

Úgy tűnik, hogy össztársadalmi konszenzus uralkodik a lakosság körében a klímaváltozás veszélyének valóságosságáról, ugyanakkor a várható hatásokat vagy a felelősség kérdését illetően már megoszlanak a vélemények – derült ki a MABISZ és a Századvég által lefolytatott közös kutatásból.

A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint aggasztó vagy nagyon aggasztó a klímaváltozás, és 51 százalékuk szerint ez már most is érezhető Magyarországon. A többiek véleménye szerint ez időben kicsit később fog jelentkezni. Inkább a vidéki, a természetes környezet változásait jobban érzékelő válaszadók gondolják úgy, hogy a negatívumok már most is jelentkeznek, de életkor szerint is megoszlanak a vélemények: a 40 fölöttiek a legborúlátóbbak. Az emberek háromnegyede szerint a klímaváltozás nem visszafordítható, összesen 53 százalék szerint azonban megállítható. Ugyanakkor mindössze 20 százalék azok aránya, akik rendkívül optimisták ezzel kapcsolatban. Ők a közepesen vagy a kevésbé iskolázott rétegből kerülnek ki.

Ami a szerepvállalást, személyes felelősséget illeti, 46 százalék szerint az állam felelőssége lenne a szükséges intézkedések meghozatala, 27 százalék szerint a vállalatoké, és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy a lakosságé. Ami az egyéni szerepvállalást illeti, itt elég érdekes eredmény született. A válaszokból az derült ki, hogy a lakosság mindenben kiveszi a részét, hogy elkerülje a klímaváltozást, akár az energiahatékonyságról, akár a szelektív hulladékgyűjtésről van szó. A válaszok szerint a lehető legkörnyezettudatosabb társadalom képe rajzolódik ki, ami nyilvánvalóan nem igaz. Mint Hídvégi Áron, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója elmondta: itt érezhetően az elvárt társadalmi normák hatása figyelhető meg, azaz nagyjából mindenki tisztában van vele, hogy mit kellene tennie. A tapasztalatok alapján azonban a ténylegesen tevők aránya ennél lényegesen alacsonyabb.

A megkérdezettek háromnegyede vélekedik úgy, hogy érdemes biztosítást kötni a természeti károkra.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: MABISZ, konferencia, klímaváltozás, biztosítás, Pandurics Anett, biztosító