Kiszámoltuk, mit jelent a javasolt törvénymódosítás
2023. május 8.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) törvénymódosítást kezdeményez, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást érvényesíthessék a későbbi hozamok terhére is. Azoknak tehát, akik nem tudnak fizetni, így a korábbinál erőteljesebben fogyhat a pénze.
A héten már be is fejeződik az egyeztetés a „gazdaság versenyképességének növelése érdekében” végrehajtandó törvénymódosításokról. Úgy tűnik, a javaslatot benyújtó GFM szerint jobb az országnak, ha az önkéntes nyugdíjpénztárak a jelenleginél erőteljesebben vonhatnak el pénzt azoktól a tagoktól, akik – például kedvezőtlenebbre fordult élethelyzetük miatt – nem tudnak tovább takarékoskodni. A pénztárak bizonyára örülnek a változtatásnak, az érintett magánszemélyek véleményét pedig senki sem kérdezi.
A módosítás lényege egyébként az, hogy a jövőben a pénztárak az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást érvényesíthetik a későbbi hozamok terhére, az akkor esedékes levonások mellett is. Egy pocsék hozamú év – mint volt például a tavalyi – utáni visszarendeződésből tehát a nemfizetők kevésbé, vagy egyáltalán nem részesülnek. A javaslat azért nagyon messzire nem megy. Az elmaradt hozamlevonás legfeljebb az időszakot követő naptári évben érvényesíthetőek, és az idő mellett pénzbeli korlátot is megszabnak.
A javaslat szerint az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás mértéke nem haladhatja meg a választott levonási gyakoriságnak megfelelő – negyedéves, féléves vagy éves – időszakban keletkezett hozamot, valamint a tárgyév első napján érvényes, a választott levonási gyakoriságnak megfelelő időszakra vonatkozó minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadával megegyező összeget.
Az előírás alapján havi körülbelül 14,7 ezer forintos előírt tagdíj és a maximálisan megengedett költség alkalmazása mellett vonhatnának el a kasszák évi 11,6 ezer forintot tagjaiktól. A maximális költségszint a törvény nem változó passzusa szerint 10 ezer forintos éves befizetésre 10 százalék, e felett pedig 6 százalék. Az Azénpénzem.hu számításai szerint az ebből adódó 6,23 százalékos költség helyett a pénztárak átlagosan 5 százalékot vonnak. Közben az előírt egységes tagdíj átlagosan mintegy 7021 forint, vagyis a fele sincs az előző számításban szereplőének. Valójában tehát a kasszák a levonás lehetséges maximumát (még?) meg sem közelítik, de akadnak kivételek.
A pénztárak szinte évről évre alakítgatják az előírt egységes tagdíj összegét, de a levont költségeket is. Hol a kisebb, hol a nagyobb befizetéseket terhelik a korábbinál erőteljesebben. Az idén például a Vasutas az egységes tagdíjat 5300 forintról 5900 forintra emelte, de a levonási sávokat is a tagoknak kedvezőtlenül módosította. A változás a magasabb befizetésekre jelentősebb, a 20-30 ezres havi spórolás csak néhány száz forinttal kerül többe.
Az Életút viszont a kisebb befizetésekből csippent az idéntől többet le. Ez azt jelenti, hogy havi 2000 forint helyett már 3000 ezer forintra alkalmazza a magasabb, 5 százalékos költséglevonást. Az elvárt tagdíjat közben 3000 forintról 5000 forintra emelték. Így is ez a pénztár számíthat a legolcsóbbnak. A tagdíjat az OTP 5 ezerről emelte 8 ezer forintra, a költséglevonási sávokhoz viszont nem nyúltak.
A minimálbérhez kötött tagdíjat elsőként a Honvéd önkéntes nyugdíjpénztár vezette be. Hozzájuk mostanra csatlakozott az Aranykor és a Prémium is. A Honvédnél az előírt tagdíj a minimálbér 60 százaléka, ez jelenleg 11,6 ezer forint, ami a pénztárak között a legmagasabb. A Honvéd is tolt egyet a levonási sávon. Korábban 10-120 ezer forintos befizetésből vontak le 4 százalékot, mostanra viszont 150 ezer forintig 5 százalékos az elvonás. Ez ezrekkel magasabb elvonást jelent.
Az Aranykor a tagdíj legkisebb mértékét 2022. július 1-jétől negyedévente a minimálbér 15 százalékában, de maximum havi 10 ezer forintban szabta meg. A Prémium – ellentétben a másik két kasszával – az előző évi minimálbért veszi alapul. Az egységes tagdíj annak 65 százalékának havi összege ezer forintra kerekítve, ami most 11 ezer forint. Ők is odébb tolták a magasabb levonási sávot, így az a korábban 150 ezer forint helyett az 350 ezer forintig érvényes. Ezzel ez a pénztár lett az előbbi összegre számított 6,23 százalékos költséglevonásával az Erstével holtversenyben a legdrágább. Egyúttal a költségek terén mindkét pénztár elmegy már a falig.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: befektetés, nyugdíj, önkéntes nyugdíjpénztár, minimális tagdíj, hozam, költség
Így fogyhat majd a nyugdíjpénz
Fotó: Latzer Anna
A héten már be is fejeződik az egyeztetés a „gazdaság versenyképességének növelése érdekében” végrehajtandó törvénymódosításokról. Úgy tűnik, a javaslatot benyújtó GFM szerint jobb az országnak, ha az önkéntes nyugdíjpénztárak a jelenleginél erőteljesebben vonhatnak el pénzt azoktól a tagoktól, akik – például kedvezőtlenebbre fordult élethelyzetük miatt – nem tudnak tovább takarékoskodni. A pénztárak bizonyára örülnek a változtatásnak, az érintett magánszemélyek véleményét pedig senki sem kérdezi.
A módosítás lényege egyébként az, hogy a jövőben a pénztárak az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást érvényesíthetik a későbbi hozamok terhére, az akkor esedékes levonások mellett is. Egy pocsék hozamú év – mint volt például a tavalyi – utáni visszarendeződésből tehát a nemfizetők kevésbé, vagy egyáltalán nem részesülnek. A javaslat azért nagyon messzire nem megy. Az elmaradt hozamlevonás legfeljebb az időszakot követő naptári évben érvényesíthetőek, és az idő mellett pénzbeli korlátot is megszabnak.
A javaslat szerint az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás mértéke nem haladhatja meg a választott levonási gyakoriságnak megfelelő – negyedéves, féléves vagy éves – időszakban keletkezett hozamot, valamint a tárgyév első napján érvényes, a választott levonási gyakoriságnak megfelelő időszakra vonatkozó minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadával megegyező összeget.
Ezek a részletes adatok
Az előírás alapján havi körülbelül 14,7 ezer forintos előírt tagdíj és a maximálisan megengedett költség alkalmazása mellett vonhatnának el a kasszák évi 11,6 ezer forintot tagjaiktól. A maximális költségszint a törvény nem változó passzusa szerint 10 ezer forintos éves befizetésre 10 százalék, e felett pedig 6 százalék. Az Azénpénzem.hu számításai szerint az ebből adódó 6,23 százalékos költség helyett a pénztárak átlagosan 5 százalékot vonnak. Közben az előírt egységes tagdíj átlagosan mintegy 7021 forint, vagyis a fele sincs az előző számításban szereplőének. Valójában tehát a kasszák a levonás lehetséges maximumát (még?) meg sem közelítik, de akadnak kivételek.
A pénztárak szinte évről évre alakítgatják az előírt egységes tagdíj összegét, de a levont költségeket is. Hol a kisebb, hol a nagyobb befizetéseket terhelik a korábbinál erőteljesebben. Az idén például a Vasutas az egységes tagdíjat 5300 forintról 5900 forintra emelte, de a levonási sávokat is a tagoknak kedvezőtlenül módosította. A változás a magasabb befizetésekre jelentősebb, a 20-30 ezres havi spórolás csak néhány száz forinttal kerül többe.
Akadnak kasszák, amelyek már elmennek a falig
Az Életút viszont a kisebb befizetésekből csippent az idéntől többet le. Ez azt jelenti, hogy havi 2000 forint helyett már 3000 ezer forintra alkalmazza a magasabb, 5 százalékos költséglevonást. Az elvárt tagdíjat közben 3000 forintról 5000 forintra emelték. Így is ez a pénztár számíthat a legolcsóbbnak. A tagdíjat az OTP 5 ezerről emelte 8 ezer forintra, a költséglevonási sávokhoz viszont nem nyúltak.
A minimálbérhez kötött tagdíjat elsőként a Honvéd önkéntes nyugdíjpénztár vezette be. Hozzájuk mostanra csatlakozott az Aranykor és a Prémium is. A Honvédnél az előírt tagdíj a minimálbér 60 százaléka, ez jelenleg 11,6 ezer forint, ami a pénztárak között a legmagasabb. A Honvéd is tolt egyet a levonási sávon. Korábban 10-120 ezer forintos befizetésből vontak le 4 százalékot, mostanra viszont 150 ezer forintig 5 százalékos az elvonás. Ez ezrekkel magasabb elvonást jelent.
Az Aranykor a tagdíj legkisebb mértékét 2022. július 1-jétől negyedévente a minimálbér 15 százalékában, de maximum havi 10 ezer forintban szabta meg. A Prémium – ellentétben a másik két kasszával – az előző évi minimálbért veszi alapul. Az egységes tagdíj annak 65 százalékának havi összege ezer forintra kerekítve, ami most 11 ezer forint. Ők is odébb tolták a magasabb levonási sávot, így az a korábban 150 ezer forint helyett az 350 ezer forintig érvényes. Ezzel ez a pénztár lett az előbbi összegre számított 6,23 százalékos költséglevonásával az Erstével holtversenyben a legdrágább. Egyúttal a költségek terén mindkét pénztár elmegy már a falig.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2022-es hozamairól, a toplistás helyezettekről itt tájékozódhat
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: befektetés, nyugdíj, önkéntes nyugdíjpénztár, minimális tagdíj, hozam, költség
Kapcsolódó anyagok
- 2024.01.08 - Kiszámoltuk: robbantak a nyugdíjpénztári hozamok
- 2023.06.13 - Már tavaly megkezdtük a vagyonunk felélését
- 2023.06.01 - Jó hír érkezett a jövő nyugdíjasainak
- 2023.05.22 - Kiszámoltuk, mennyit bukott, akit kizártak a nyugdíjemelésből
- 2023.04.21 - Az egész világon ketyeg a nyugdíjbomba
- 2023.04.19 - A nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él
- 2023.04.19 - Így vigyázzon jól a pénzére!
- 2023.03.16 - Nyugdíjra gyűjt? Nézze meg, hogy járt!
- 2023.03.01 - Itt van minden válasz a nyugdíjpénzről, amire kíváncsi lehet
- 2023.02.23 - Veszteséges a nyugdíjpénz, most mit tehetünk?
További kapcsolódó anyagok
