Felértékelődhetnek a különböző kiegészítő képzések

Így feszülnek majd egymásnak a bérek

A cégek tervezhetik a lépéseiket

2016. november 30. A minimálbér és a bérminimum emelése az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatok szerint mintegy 1,2 millió embert érint. Ebben a kalkulációban azonban csak azok szerepelnek, akiknek a keresete ma a „padlón” van. Nagyon sokan vannak viszont, akik most nem a legkisebb adható bért kapják, de jövőre vagy az azt követő évben már elmaradnának a küszöbtől. Így számukra is kötelező lesz majd a béremelés. Ezt azonban néhány dolog megkeseríti.

Egyik olvasónk azt panaszolta, hogy ha jól érti (igen, jól értette), akkor ő annyit fog keresni, mint a cégénél dolgozó szakmunkások. Annak ellenére, hogy neki főiskolai és még mérlegképes könyvelői végzettsége is van. Nálunk most – panaszolta valaki más – egy kezdő dolgozó fizetése lesz annyi, mint aki már több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik. Az ő bére egyébként 2017-ben még meghaladja a garantált minimumot, de a rá következő évre ez már nem igaz.

Nem meglepő, hogy már most látszik, mekkora feszültséget okoz majd a már bejelentett kötelező béremelés (a részleteket és a számításokat itt nézheti meg). Úgy érzékeljük, hogy még a növekvő kereset mellett is sokan rosszul élik meg, hogy ők ezentúl a „minimálbéresek” kategóriájába kerülnek. Hiába van a kollegájuknál nagyobb tapasztalatuk, szereztek meg akár több speciális végzettséget is.

Nemcsak munkahelyeken belül, hanem területek között is élesedhet majd a feszültség. A minimálbér és a garantált bérminimum ugyanis országosan azonos, miközben az átlagbérek (megjegyezzük, a megélhetési költségek is) megyénként igen csak eltérnek. Az adóhivatal (NAV) 2015-ös bevallások alapján készített összefoglalója szerint Szabolcsban tavaly az összevont havi átlagjövedelem nem érte el a 145 ezer forintot. Havi 160 ezer forint alatt kerestek még a békésiek, a somogyiak és a nógrádiak is.

Nagyot nyílik az olló

Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezekben a megyékben jókora lehet majd az átlagos bérnövekedés. Annyira, hogy ez egészen biztosan nem marad hatástalan az árakra sem. Ezen a téren pedig aligha beszélhetünk majd mindössze a mostanában kimutatott 1-2 százalékos drágulásról.

Már most látszik, hogy növekszik a jelentősége annak, hogy ki kaphatja meg a szakmunkásoknak járó legkisebb fizetést. Az egyszerű és a képesítéshez kötött minimumkereset között ugyanis az idei nettó 23 ezer forintról 2018-ra havonta már mintegy 52 ezer forintra nő a különbség. Még életbe sem lépett a változtatás, máris többen nekiálltak tájékozódni arról, hogyan tornászhatnák fel magukat (például OKJ képzések elvégzésével), hogy elérjék a magasabb küszöböt.

Fontos tudni, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nemcsak a dolgozó végzettsége határozza meg, hanem a munkakör által megkívánt szakképzettség is. Mindkettő együtt kell. Számos jogszabály rögzíti, hogy a különböző munkakörökben mi az elvárás. Ezek a feltételek pedig időnként nem is annyira tűnnek logikusnak. Például a kereskedelemben számos eladónál elvárt a képesítés, de nem tartoznak ebbe a körbe a zöldségesek, könyvárusok, ruházati eladók. Kötelezően csak minimálbéresek a pénztárosok is.

A kollektív szerződés is előírhatja egyes pozíciók esetében a minimális szakképzettséget, aminek következtében jár a garantált bérminimum.

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről érdemes lehet böngészni a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendeletet. A közalkalmazotti munkakörök ellátásához jogszabály (1992. évi XXXIII. törvény) a fizetéseket iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján sorolja fizetési osztályokba.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

A bérmelési részleteket és számításokat itt nézheti meg

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kereset, bér, minimálbér, bérminimum, végzettség