Padláskisöprést látunk, már bármi áron növelni kell a bevételeket

Így égeti el a kormány a nyugdíjpénzünket

Fotó: clipart.com
2024. október 25. A kormány látszólag a lakhatási válságon siránkozik, miközben a saját intézkedései jelentik a gyújtórakétát az újabb ingatlanpiaci áremelkedéshez. Egyre többen tiltakoznak a nyugdíjpénzek lakáscélú felhasználása ellen, nem véletlenül kell az erőszakos piaci beavatkozást külön megmagyarázni és hangsúlyozni az önkéntességet.

Nem csitulnak az indulatok az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása körül. Mint megírtuk, az NGM augusztus végén már közölte, hogy annak lehetőségét vizsgálják, hogyan fordíthatná a lakosság otthonteremtésre a hosszú távú megtakarításait. Majd a Kovács Zsolt miniszteri biztos az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szeptember végi konferenciáján bejelentette, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget. 

Azt írtuk
– és ma is ezt gondoljuk -, hogy az egész erőszakos, újabb állami beavatkozás az ingatlanpiac működésébe, a kereslet mesterséges felpumpálása ismét az árak emelkedését vetíti előre. Vagyis éppen azt okozza majd a kormány, ami ellen – meglehetősen képmutatóan – felemeli a szavát. Nem oldja meg a lakhatási problémát, hiszen nem lesz nagyobb a kínálat, ami mérsékelhetné az áremelkedést. Rombolja az öngondoskodást, hiszen a nyugdíjpénzeket előre elkölteti az emberekkel, kicsinálja a nyugdíjpénztárakat, és egyébként magának is gondot okoz, hiszen állampapírt kell majd eladni a pénzek felszabadításához.

Azóta a hazai alap- és vagyonkezelő szakmát képviselő Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöksége is hasonló véleményeket fogalmazott meg. A BAMOSZ szerint a javaslat leginkább a rövid távú fogyasztás élénkítésére alkalmas, amely növelheti költségvetés áfa bevételét 2025-ben, de ennél sokkal fontosabb a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira gyakorolt hosszú távú negatív hatása.  

A szakszervezeteknek sem tetszik

Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség sem. Szerintük ez szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ tegnapi közleményében. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert úgy véli, a kormány ezzel a megoldással a jelenleginél is kilátástalanabb helyzetbe hozza a majdani nyugdíjasokat, akiket most, még aktív korukban arra ösztönöz a lehetőség, hogy éljék fel az idős korukra szánt tartalékot.

Élénkítsd a gazdaságot te magad!

Az NGM most külön közleményben magyarázta el, pontosan mire lehet (erről részletesen itt írtunk) majd felhasználni a nyugdíjpénztári megtakarítást (gyakorlatilag bármilyen lakáscélra).  Ebben külön hangsúlyozta, hogy a lakáscélú felhasználhatóság egyéni döntésen alapul. (Még jó, hogy nem kötelező!) Nem véletlenül kell erre hangsúlyt helyezni, hiszen – ahogy korábban megírtuk – a magánnyugdíjpénztárak 14 évvel ezelőtti államosítása mély nyomokat hagyott a társadalomban, és számos esetben olvasóinknak az a reakciója a hosszútávú megtakarításokkal kapcsolatban, hogy majd az állam azt is lenyúlja.

Az NGM közleménye még azt is tartalmazza, hogy ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek része a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra fordítása. És bár az otthonteremtés fontosságával magyarázza ennek egyik pontját, a nyugdíjpénzek felhasználását, valójában a közlemény szövegéből az derül ki, hogy ez is szükséges a növekedéshez.

Semmi másról nincs tehát szó, mint arról, hogy üres a kassza, nincs már mivel megtolni a lakáspiacot, hát tolják meg maguk a szereplők a saját nyugdíjas éveikre félretett pénzükkel.  Így mesterségesen felpumpált keresletet zúdítva a piacra tovább emelkednek majd az árak, amik egyébként a lakhatási válságot is okozzák. Tehát nyugodtan hagyhatjuk a maszlagot, amivel a kormány indokolja a lépéseit. A valóság az, hogy nagyon kellene pénz valamilyen bevétel (áfa) formájában, és nagyon kellene a plusz kereslet az ingatlanpiacon érdekelt NER-es szereplőknek.

Az, hogy ez rombolja az öngondoskodást, betesz az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, az áremelkedés miatt tovább fokozz a lakhatási válságot, nem érdekes.

Az élet közbeszól?

Kérdés persze, hogy mennyire válik majd be. Mert ma mindenki készpénzként kezeli, hogy a nyugdíjpénztárakból 300 milliárd forint jelenik meg a piacon, további ezermilliárd pedig az állampapírok után fizetett kamatokból ömlik az ingatlanpiacra. Ezek viszont nem evidenciák. Míg 5 százalékos lakáshitel kamatokról álmodik Nagy Márton, egy euróért már 403 forintot kell fizetni. Amióta gyengélkedik a forint, a Bubor (Budapesti Bankközi Kamatláb) folyamatosan emelkedik. Ha ez így megy tovább, kérdés, mennyire lesznek tarthatóak az alacsony kamatok. A magasabb kamatok pedig betesznek a lakáshitelezésnek.

De elég lehet a pszichológiai hatás is. Hiszen már a várakozásokra emelkedhetnek az ingatlanárak, és ismét emelkedésnek indulhatnak a felújítási költségek. A magasabb árakból pedig többlet bevétel lehet. Hacsak le nem fagy a piac teljesen.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok