Egyre nő az országon belüli szakadék
A vásárlóerő változása – az inflációt nem számítva is! - negatív volt 55 településen és a budapesti XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált – tette közzé a GKI Gazdaságkutató. A társaság megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. A becslések során felhasználták a NAV és a KSH adatsorait (például nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások).
A mellékelt képen a vásárlóerő változása látható. A legsötétebb pöttyök azokat a helyeket mutatják, ahol az elmúlt évek vesztesei laknak. A legkedvezőbb változás a kékkel jelzett területeken volt.

Az egy főre jutó vásárlóerő – mint megállapították – 2016-ban átlagosan 1,2 millió forint volt Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak (a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség). Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem. Elsősorban az Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: GKI, települések, vásárlóerő
Így csúsznak le a magyar települések
2018. január 10. Az elmúlt években reálértéken több mint 200 településen esett a vásárlóerő, további 677 helyen érzékelhetik azt, hogy az átlagnál rosszabbul járnak az itt lakók – állapította meg egy kutatás. Az ilyen folyamat pedig az életminőség szempontjából negatív spirált generál.A vásárlóerő változása – az inflációt nem számítva is! - negatív volt 55 településen és a budapesti XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált – tette közzé a GKI Gazdaságkutató. A társaság megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. A becslések során felhasználták a NAV és a KSH adatsorait (például nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások).
A 2009-es helyzethez képest 2016-ra 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti a vásárlőerő gyarapodása. A GKI a folyamatok elemezve leszögezte: jól látható, hogy a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.
Mint a GKI hangsúlyozta: az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s annál több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget. Fordított esetben a helyi lakosok csökkenő jövedelme negatív spirált generál a településre is.A mellékelt képen a vásárlóerő változása látható. A legsötétebb pöttyök azokat a helyeket mutatják, ahol az elmúlt évek vesztesei laknak. A legkedvezőbb változás a kékkel jelzett területeken volt.
Az egy főre jutó vásárlóerő – mint megállapították – 2016-ban átlagosan 1,2 millió forint volt Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak (a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség). Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem. Elsősorban az Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: GKI, települések, vásárlóerő
Kapcsolódó anyagok
- 2019.10.29 - Nézegesse, jó megyében, jó városban él-e!
- 2018.12.27 - Csak illúzió a magyar felzárkózás?
- 2018.09.24 - Idei mélypontján a konjunktúraindex
- 2018.07.26 - A csok emelése önmagában nem segít a kistelepüléseknek
- 2018.04.09 - A legelesettebbek között tarolt a kormánypárt
- 2017.12.18 - Történelmi csúcson a bizalom, kirobbanó az optimizmus
- 2017.11.16 - A felét sem költhetjük, mint egy átlag európai
- 2017.07.04 - Kimutatták, tényleg a szegényebbek kárára híznak a gazdagok
További kapcsolódó anyagok