Így csalnak a bankok a lakossági állampapírral

Fotó: allampapir.hu

2017. június 18. Májusban a korábbi hónapokhoz képest jóval visszafogottabban nőtt a lakossági állampapír-állomány. Továbbra is nagy kérdés, hogy a piaci kamatok akár tízszeresét is fizető lakossági állampapírokból mennyit és milyen trükkökkel zsákoltak be a bankok.

Közel 56 milliárd forinttal 6126 milliárd forintra emelkedett a forint lakossági állampapír-állomány májusban, ami jóval visszafogottabb emelkedés, mint a korábbi 4 hónap ezermilliárdos növekménye. Feltehetően nem a lakosság érdeklődése csappant meg a piaci kamatok akár húszszorosát is kifizető befektetés iránt, hanem elkezdett helyreállni a rend, vagyis már nem, vagy csak jóval visszafogottabban vesznek a bankok és más intézményi befektetők suttyomban a dedikáltan a lakosságnak szánt papírból. Kétségeink azonban továbbra is vannak.

Mint megírtuk, az MNB-től és az Államadósság Kezelő Központtól kérdésünkre kapott válasz alapján kiderült, hogy legalább 1200 milliárd forintnyi (ez alsó becslés) lakossági állampapír, vagyis a teljes állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van.

Hogyan?

A trükkök már korábban elkezdődtek. Már 2014 nyarán arról számoltunk be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusárban váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését, majd később már kevésbé kedvező feltételekkel folytatta. A múlt hónapban a Portfolio.hu arról számolt be, hogy kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapírok állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára.

Egyik olvasónk cikkünk megjelenése után azt írta, hogy bankja 25 oldalas szerződést akart vele aláíratni egy ügyletről. Ennek lényege az volt, hogy 100 millió forint saját erőből és a banktól kapott 900 millió forintos hitelből kincstári takarékjegyet vettek volna. Az ügyfél 100 milliós saját erejére jutó 2,5 millió kamatot a bank megduplázta volna, így kapott volna 5 millió forintot (ebből már lejött volna az adó). A többi 20 millió kamat a banké lett volna, plusz a jutalék, ami mintegy 10 millió forint körül alakult. Ő nem ment bele, de sokan igen.

Ez miért baj?

Az állam azzal az indokkal fizet a piacinál jóval nagyobb kamatot a lakossági állampapírra, hogy az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság, rádásul a kifizetett kamat így belföldön kerül felhasznlásra.

Ha egy magánszemély vásárol lakossági állampapírt, egy évre 2 százalékot, fél évre 1,5 százalékot fizet az állam, a pénzpiacon 0,10 százalék, illetve 0,07 százalék volt a 12, illetve a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek átaghozama tegnap. Vagyis jelenleg mintegy húszszoros a különbség a lakosági papír javára (ennyivel kerül többe az államnak). A hosszabb futamidejű, többéves papíroknál már nem ekkora, de még itt is jelentős a különbség. A háromévesnél 4,5-szeres a szorzó, az ötévesnél viszont már csak valamivel több, mint 2-szeres. Ezek a különbségek az elmúlt egy hónapban (lásd korábbi cikkünket!) jelentősen nőttek. (A lakossági állampapírok kamatát itt találja. )

Ha viszont nem a lakosság, hanem a bankok teszik zsebre a többletkamatot, és az az ő profitjukat növeli, akkor végül is az állam a magasabb kamat miatti többletkiadást a bankoknak adja. Pedig ennek nyilván lenne sokkal jobb helye is a költségvetésben. (Itt mi nem a stadionokra, hanem oktatásra és egészségügyre gondolunk.) Megdől tehát a lakossági papírokra adott magas kamatok melletti fő érv.

Májusi számok

Az ÁKK legfrissebb adatai szerint májusban a növekményt gyakorlatilag az új, az áprilisban indított Kétéves Állampapír adta. Ugyanakkor jelentősen emelkedett az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvények eladása, viszont ennek az állománynak a növekedését mérsékelte, hogy 184 milliárd forint összegben járt le sorozat. A többletértékesítés ellenére ezért lett a nettó kibocsátás mínusz 7,7 milliárd forint. Az ÁKK szerint jó hír, hogy a vásárlások a hosszabb futamidejű papírok felé mozdulnak el. Szerencsére már kihagyták a közleményből azokat a korábbi szólamokat, hogy fejlődik a lakosság pénzügyi tudatossága. Hiszen már kiderült, sokszor nem is a lakosság vásárol. Gyanítjuk, hogy a májusi államkötvényeladásnál is vetettek be trükköket a bankok. A hónap végére összesen 6126 milliárd forint lett a forint lakossági állampapír-állomány (ebből minimum 1200 milliárd forint nem a lakosságnál van), az euró állampapírokkal együtt pedig 6247 milliárd forint.

Lakossági állampapír adatok (milliárd Ft)
	Változás	Állomány
	2017.	2016.	2017.
	május	december	május
Forint lakossági állampapírok
BMÁK	-0,1	478,2	480,7
PMÁK	-7,7	1043	1454,2
BABA	0,7	27,4	31,9
2 éves	56,9		225,8
KKJ	13,6	2636,7	2974,3
FKJ	-5,1	428,9	502,8
KTJ	-2,5	453,6	456,5
Forint összesen	55,8	5067,8	6126,1
Deviza lakossági állampapírok
P€MÁK (mrd €)	0,01	0,43	0,4
P€MÁK (mrd Ft)*	2,3	133,9	121,1
Forint és deviza összesen	55,81	5201,7	6247,2

* a P€MÁK forintban számított adatait az EUR/HUF árfolyam változása is befolyásolja
Forrás: ÁKK

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakossági állampapír, MNB, ÁKK, államadósság, államkötvény, diszkont kincstárjegy, hozam, kamat

Így csalnak a bankok a lakossági állampapírral

Hogyan?

Ez miért baj?

Májusi számok

Nézze meg karikatúránkat is

Kapcsolódó anyagok