Legalább kétszázezer ember maradhat a partvonalon kívül

Így bővítik az eszközkezelőt!

2015. május 8. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) feltételei úgy változhatnak, hogy a programba meghatározott egy főre jutó jövedelem alatt lehet majd bekerülni, a mostani bonyolult elvárások helyett – tudta meg az Azénpénzem.hu. További lényeges, az érintettek körét szélesítő módosítások is akadnak. Információink szerint azonban így is csak lassú felfutás várható, kétszázezret is elérheti azoknak a száma, akiknek most semmilyen segítség sem látszik.

A NET mostani feltételei meglehetősen szigorúak (a programról a jelenleg érvényes részleteket itt találja). Sok olvasónk panaszolta korábban, hogy Budapest vonzáskörzetében lakik, de rá mégis sokkal alacsonyabb értékkorlát vonatkozik. Alighanem elég sokan lehetnek azok, akiket éppen ez a „rés” sújt, mert információink szerint a jogalkotó elhatározta: a Pest megyei agglomerációból több várost is a budapesti kategóriába sorolnak át. Ezekben a városokban tehát a 15 millió forintnál drágább, de 20 millió forintnál olcsóbb vételárú ingatlanok is bekerülhetnek majd a NET-be.

A NET-be kerülés értékhatárának növelése nagyon logikus lépésnek tűnik. Egy csomó ingatlan árát ugyanis a hitelboom idején feljebb tolták, hogy több hitelt lehessen rá felvenni. A hitelfedezeti arány (LTV) – ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ingatlan hány százaléka a banké – az MNB adatai szerint 2014 végén a deviza lakáshitelek majdnem kétharmadánál 90 százalék feletti volt. És ebben a számban még nem is látszik az ingatlanok válság utáni árzuhanása.

A résztvevők köre azonban ennél akár sokkal szélesebbé is válhat. Mint ugyanis az Azénpénzem.hu megtudta: a bankoktól alacsonyabb áron veszik majd át az ingatlanokat a mostaninál, de bevezetnek egy fixált felvásárlási értéket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy budapesti lakást értékének most az 55 százalékát fizeti meg a hitelezőnek az eszközkezelő, a jövőben viszont csak 49 százalékot ad érte. Ennyit viszont – az összeg konkrétan 9,8 millió forintra rúg egy 20 millió forintot érő ingatlan esetében – akár a nagyobb értéken nyilvántartott (esetenként azonban semennyiért sem eladható) ingatanokért is hajlandó fizetni. Tehát ha a bank beleegyezik, az eddig kiszorult "túl értékes" ingatlanok is bekerülhetnek a NET-programba.

A legjelentősebb változást azonban alighanem az hozhatja, hogy a programba meghatározott fejenkénti jövedelem alatt lehet majd bekerülni a mostani bonyolult elvárások helyett. Ezt a korlátot még nem véglegesítették, így nehezen ítélhető meg, mennyivel is nőhet majd a NET-programra jogosultak köre. Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a portfolio.hu tegnapi hitelezési konferenciáján arról beszélt, hogy az eszközkezelő 10-25 ezer új ingatlant vehet majd át. Úgy tudjuk, hogy az első évben ez a szám semmiképpen sem haladja meg a tízezret.

IM: a magáncsőd nem szociálpolitikai intézkedés

Közben mintha továbbra is zavar lenne abban, hány adós is van igazán nagy bajban. Az MNB hivatalos statisztikája (a Nemzetgazdasági Minisztérium kizárólag ezt tartja mérvadónak) szerint 115 ezer a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma, de Balog 182 ezer, összesen 1500 milliárd forintnyi nem teljesítő hitelről beszélt. Az egyik banki szakértő viszont úgy látja, hogy legalább 200 ezer bukott lakáskölcsön lehet a nyilvántartásokban. A számok közötti eltérésre a magyarázatot a követeléskezelőnek, illetve faktorcégeknek átadott, illetve a még az adóssegítő programokban levő (újra és újra átalakított), de tulajdonképpen tudottan reménytelen szerződések adhatják.

A jegybanki alelnök is úgy látja, hogy 100 ezer hitel maradhat ki a segítségből. Amennyiben a családot is nézzük, akkor ez már akár kétszázezer reménytelen helyzetű embert jelenthet, de kicsit megkapirgálva a számokat, a helyzet még rosszabb is lehet. Balog ugyanis azzal kalkulál, hogy a magáncsőd 25 ezer hitelesen segíthet, míg a bankok 30-40 ezer adóssal számolnak. A területet nagyon jól ismerő szakértő viszont a már elég jól körvonalazódó feltételek alapján azt gondolja, hogy 4-5 ezer adósnál több aligha választja majd a családi csődöt.

A konferencián egyébként kiderült, hogy (bár erősen reménykedtünk abban, nem egészen így lesz) korábbi információink helyesek voltak, valóban nagyon jelentős terheket kell az eljárásban az adósnak vállalnia, aki közben viszonylag csekély hitelelengedésre számíthat. Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főtanácsadója a portfolio.hu rendezvényén kijelentette: a magáncsőd adósságrendezést céloz, nem szociálpolitikai intézkedés. Ez csak a megfelelő vagyonnal és jövedelemmel rendelkező családokon segíthet. Első körben azok a jelzáloghitelesek választhatják ezt a megoldást, akiknek az adóssága 2-60 millió forint, és a tartozásuk legalább akkora, mint a teljes vagyonuk, de annak legfeljebb kétszeresére rúg.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: eszközkezelő, NET, magáncsőd, családi csőd, MNB, IM