Mínuszba fordult a hosszúkötvény-alapok éven belüli teljesítménye

Így alakult a befektetők márciusi hozama

Fotó: clipart.com
2025. április 11. Márciusban már pesszimista volt a hangulat, de még mesze jártak a piacok attól a sokktól, ami áprilist jellemezte eddig Trump ámokfutásának köszönhetően. Itthon emelkedtek az állampapír-piaci hozamok, a kötvényalapok teljesítménye pedig mérséklődött.

Március már a Trump által beígért vámok árnyékában telt, de még messze nem azt a piaci sokkot láttuk, mint amit április hozott.  Németországban Friedrich Merz kancellár(jelölt) merész lépésként még a régi összetételű törvényhozás többségével átvitte a kétharmados alkotmánymódosítást igénylő német adósságszabály-átalakítási indítványát, amely kivételként kezeli a katonai-védelmi és az infrastrukturális beruházásokat. A német hozamok óriásit ugrottak, bár a hónap végén némi korrekció érkezett, a tízéves hozam így is 33 bázispontot emelkedett és 2,74 százalékon zárt; közel két kamatvágás kiárazódott 2025 végéig. Ehhez hozzájárult, hogy az EU is 800 milliárd eurós közös védelmi programot jelentett be, megdobva az európai növekedési várakozásokat. Az euró több mint 4 százalékot ugrott a dollárral szemben. Az eurózónás felárak nem változtak lényegesen, noha a hónap végén Le Pen bírósági eltiltása politikai aggályokat vetett fel – írja az OTP Alapkezelő havi portfoliójelentésében.

A Befektetési alapok rovat támogatója:


Az EKB a várt 25 bázisponttal vágott 2,50 százalékra, a kialakult kamatfeltételeket már „jelentősen kevésbé restriktívnek” minősítette, igazolva a kamatkilátások elbizonytalanodását.

Az amerikai infláció a vártnál jobban, 2,8 százalékra, a maginfláció 3,1 százalékra csökkent, a konjunkturális adatok is inkább gyengülés irányába mutattak, ez visszafogta az amerikai hozamokat. A Fed változatlan, 4,50 százalékos kamat mellett szintén a kilátások elbizonytalanodását hozta fel: a vámok inflációs hatását részben ellensúlyozzák a gyengébb növekedési várakozások. Meredekebbé váló hozamgörbe mellett a kétéves amerikai hozam október óta nem látott mélységben, 3,89 százalékon, az ötéves 3,95 százalékon, a tízéves változatlan, 4,21 százalékos szinten zárt márciusban; ezzel két oldalról záródott az amerikai-európai hozamkülönbözet.

Fejlett részvénypiacok

Az első negyedév utolsó hónapjában már az európai részvénypiacok is volatilisebbek voltak, így alacsonyabb szinten zárták a hónapot. Elsősorban a Trump adminisztráció által bevezetni kívánt vámok által keltett bizonytalanság tett rosszat a piaci hangulatnak. Az amerikai gazdaságban a hónap során a gyengébb fogyasztói bizalmi adatok, illetve munkaerő-piaci fejlemények láttak napvilágot és intették óvatosságra a befektetőket.

Márciusban a legjobban az energia és az ipari szektor  teljesített, míg a technológiai és a tartós fogyasztási javakat termelő szektor alulteljesített. Az MSCI World 4,45 százalékot (forintban 7,94 százalékot), az S&P500 5,75 százalékot (forintban 9,20 százalékot), a Nasdaq -7,69 százalékot (forintban 11,06 százalékot), a DAX 1,72 százalékot (forintban 1,38 százalékot), az EURO STOXX 50 3,94 százalékot (forintban 3,60 százalékot), a FTSE100 2,58 százalékot (forintban 3,54százalékot), a japán TOPIX 0,87százalékot (forintban 3,73 százalékot) esett.

Hazai és kelet-közép-európai részvénypiac

Márciusban ismét emelkedni tudott a közép-kelet-európai részvényindexek többsége, amellyel érdemi relatív erőt mutattak a nyugat-európai, valamint amerikai társaikkal szemben. A lengyel WIG20 részvényindex saját devizában számolva 4,26 százalékot emelkedett, míg a magyar BUX index +1,77 százalékos, a cseh PX Index +6,62 százalékos hónapot zárt. A román BET index érdemben nem változott (-0,04 százalék), míg az osztrák ATX index osztalékkal is korrigált hozama -1,04 százalék volt saját devizában számítva az év harmadik hónapjában. Az idei GDP-növekedési várakozásokat kismértékben csökkentették az elemzők Magyarország, emelték Lengyelország, és változatlanul hagyták Románia vonatkozásában. A szektortársak részvénypiaci teljesítménye között jelentős divergencia nem mutatkozott. A továbbra is óvatos régiós monetáris politika eredményeképp a devizák érdemi változást nem mutattak a hónap során az euróval szemben.

Hazai állampapírpiac

A szolgáltatási és az élelmiszeráraktól hajtva az infláció februárban még magasabb, év/év alapon 5, 6 százalék lett, míg a maginfláció 6,2 százalék. A kormány kiskereskedelmi árrés-szabályozást jelentett be egyes alapvető élelmiszerekre, és a banki díjak befagyasztását, valamint a telekommunikációs díjak szabályozását helyezte kilátásba. A forint az euró ellenében 398 alá erősödött, majd március végére 403 környékére ugrott vissza, így a hónap egészében kissé gyengült.

A kormány 3,4 százalékról 2,5 százalékra rontotta 2025-ös növekedési előrejelzését, 2026-ra pedig 4,1 százalékot vár. Az infláció esetében 2025-ben 4,5 százalékra, 2026-ban 3,6 százalékra számít. Az MNB szerint a változatlanul, 6,5 százalékon hagyott kamat „huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat”. A 4,5-5,1 százalékra emelt jegybanki előrejelzés mellett Varga Mihály márciusban úgy látta, a februári csúcsról már lefordul az infláció, és 2026 elején tér vissza a 2-4 százalékos célsávba.

Az 5 évnél hosszabb hozamok 7 százalék fölé emelkedtek a hónap közepére, és ott is ragadtak, noha a nemzetközi piacokon hónap végére lefordultak a csúcsokról – írja az OTP Alapkezelő.

Pénzpiaci és kötvényalapok

Márciusban mérséklődött a pénzpiaci alapok teljesítménye. Az éves hozamok 5,3-6,3 százalék körül alakultak. Csökkentek a rövidkötvény-alapok és a hosszúkötvény-alapok hozamai is: az előbbiek éves teljesítménye 5,6-6,8 százalék között szóródott, az utóbbiaké pedig 3,2-6 százalék közé esett. A hosszúkötvény-alapok rövid, éven belüli hozamai pedig az árfolyamesések következtében negatívba fordult.  

 A pénzpiaci és kötvényalapok március 31-i részletes hozamát itt találja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok