Megdöbbentő összeget spórolhatnak a 25 év alattiak

Így adózik a diákmunka idén: mutatjuk a 2026-os szabályokat

Fotó: clipart.com

2026. augusztus 5. A nyári szünetben sok olyan diák is munkát vállal, aki év közben nem dolgozik. Ilyenkor nemcsak az egyetemisták, hanem a középiskolások is szeretnének pénzt keresni. Nem árt azonban tisztában lenni a szabályokkal, hiszen a bejelentésre és adózásra szigorú előírások vonatkoznak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy a munkavállalás jogilag is zökkenőmentes legyen.

A diákok munkavállalásához adóazonosító jelre van szükség, ezért, ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a T34-es nyomtatványon – írja közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Számos foglalkoztatási forma közül választhatnak a diákok. A korábbi évek tapasztalatai alapján a legnépszerűbb az iskolaszövetkezet. Jó hír, hogy a 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet (sem szja-t, sem járulékot) nem kell fizetniük, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 715 765 forintot.

A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes ugyanis a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amely idén havi 715 765 forintos bruttó bérig biztosítja az szja-mentességet. A kedvezmény érvényesítése havonta akár 107 365 forint adómegtakarítást is jelenthet. A kedvezmény érvényesítését a diáknak nem kell kérnie, azt a munkáltató a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

De más formában is dolgozhatnak a diákok, ugyanakkor fontos tudni, hogy közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. A NAV összegyűjtötte a tudnivalókat, mutatjuk a szabályokat.

Ki dolgozhat diákként?

Bármely diák, aki 16 éves múlt, dolgozhat diákként, de a 18 évesnél fiatalabb csak törvényes képviselője hozzájárulásával. Iskolai szünetben már a 15 évesnél idősebb tanulók is vállalhatnak munkát. A 18 évesnél fiatalabbak főszabály szerint legfeljebb 8 órát dolgozhatnak egy nap, nem túlórázhatnak, és éjszaka nem vállalhatnak munkát. Speciális esetekben (kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység) a 16 évnél fiatalabbak is dolgozhatnak tanév közben is, de csak a gyámhatóság előzetes engedélyével.

Hogyan dolgozhat a diák?

1. Kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formában: iskolaszövetkezetben, nappali tagozatos diákként.

2. Ahogy mindenki más:

a) munkaviszonyban;

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel);

c) egyszerűsített foglalkoztatás keretében (ilyen a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka);

d) háztartási alkalmazottként (például gyermekek felügyelete).

Mit kell tudni az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkáról?

A diákok többsége iskolaszövetkezet tagjaként végez munkát. Még akkor is, ha nem tag, gyorsan beléptetik néhány ezer forintért, amit kilépéskor visszakap. Iskolaszövetkezet tagjaként csak nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató dolgozhat. Ekkor járulékot nem vonnak a jövedelemből, így a diák nem is minősül biztosítottnak, még akkor sem, ha 25. életévének betöltéséig szünetelteti a tanulói, hallgatói jogviszonyát (halasztás). Egészségügyi szolgáltatásra viszont jogosult, hiszen ez a jogosultság a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll.

Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 715 765 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie.

Egyéb esetben a személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak. A diáknak pedig a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, ezt a következő év május 20-ig kell benyújtania a NAV-hoz.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Munkaviszony

Van, amikor a diákot munkaszerződés alapján, munkaviszony keretében foglalkoztatják (bár nem ez a tipikus). Ekkor nincs különbség diák és nem diák között. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni. A 25 év alatti fiataloknak havi 715 765 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Egyéb esetben a munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.

A munkaviszonyos tanuló a társadalombiztosítás szabályai szerint biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra például táppénzre is jogosultságot szerez, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik. A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből, ahogyan a bevallást és befizetést is intézi a NAV-nál, így a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.

Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják

A diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Ekkor a bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges. (Munkaviszonynál ezt nem lehet.) Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült költségét számlával kell igazolnia.

A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása. Ennek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A nyári munkánál a 10 százalékos költséghányad alkalmazása célszerű. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget. A 25 év alatti fiatalok ugyanakkor itt is érvényesíthetik a fiatalok kedvezményét, és havi 715 765 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét.

2026. január 1-jétől a minimálbér összege 322 800 forint, 30 százaléka 96 840 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak a 3 228 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-nak. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.

Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.

A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Az egyszerűsített foglalkoztatás

A diák egyszerűsített foglalkoztatás keretében is dolgozhat.

Ez lehet:

a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka (a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot, de mezőgazdasági idénymunka esetén további 90 napig végezhet ilyen munkát)

b) alkalmi munka.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló

- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és

- 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig és

- 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 120 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt. (Változás történt a szabályozásban 2026. január 1-jétől.)

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett nettó munkabér 100 százalékát kell tekinteni. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget.

Ez az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy a garantált bérminimum (ha a munkavállalónak alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár) napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát jelenti. Így 2026-ban a mentesített keretösszeg minimálbér esetén napi 19305 forint (napi minimálbér 14850 forint, ennek 130 százaléka), a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben napi 22308 forint (a 17160 forintos napi garantált bérminimum 130 százaléka).

Ha a munkavállalónak kell szja-bevallást benyújtania, akkor abban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe vennie. (De itt is érvényesíthetik a 25 éven aluliak az szja-kedvezményt).

Nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként – egyszerűsített foglalkoztatás keretében – végzett alkalmi munkából származó bevételből. A napi nettó jövedelem azonban nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, száz forintra kerekítve, azaz a 38 700 forintot.

A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a magánszemélynek a kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról.

Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

Tipikusan ilyen: a takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Az így szerzett jövedelem után nem kell sem adót, sem járulékot fizetni.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként a fentiekben felsorolt munkát végez, a társadalombiztosításról szóló jogszabály szerint nem lesz biztosított. A bejelentés, a munkáltató feladata. (A foglalkoztatónak 2024. január 1-jétől nem kell a háztartási alkalmazott után regisztrációs díjat fizetnie.)

A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.

Mivel ez adórendszeren kívüli kereset, nem kell bevallania sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak.

Mire kell figyelni a munkavállaláskor?

A NAV arra figyelmeztet, hogy a munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.
Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony tartama, jellege és a munkavégzés helye nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, de jó, ha szerepel benne. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 322 800 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem kötelező a szerződést írásba foglalni, a közterhet a munkáltató fizeti.

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról. A magánszemélynek ezekről adóévi összesített igazolást is kell kapnia az adóévet követő év január 31-éig.

Elektronikus adóügyek

Az adóhatóság a hozzá beérkező adatok alapján elkészíti az adózók szja-bevallását.

Nagyon fontos tudni, hogy ha el is készíti az adóhatóság a bevallást, mindenkinek a saját felelőssége, hogy ellenőrizze. Ha ugyanis valaki nem foglalkozik vele, akkor is az lesz az adóbevallása.

Forrás: NAV

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Címkék: diákmunka, iskolaszövetkezet, diákok adózása, NAV, diák, adózás, szja, bevallás